Még ma is vezető hír Magyarországról a nemzetközi sajtóban a szombati Budapest Pride annak apropóján, hogy a kormány intézkedését megbélyegző nemzetközi petíciót legalább 120 ezren 73 országból írták alá, s amit el is juttattak a Budapesti Rendőr-főkapitányságra. Követelik a hatóságoktól a menet megtartását, mert a kisebbségeket nem lehet megfélemlítésben tartani – s ezt bizony még az Amnesty International írországi központjából is világgá kürtölték.

Úgy fogalmaznak a felszólításban, hogy a rendőrség köteles tiszteletben tartani, sőt védelmébe venni az emberek jogát a békés tüntetéshez és nem megszegni a mindenkit megillető szabadságjogokat. Az erre vonatkozó törvényt igazságtalannak minősíti az emberi jogvédő szervezet.

Nem kis meglepetés az sem, hogy az Amnesty Internationaltől több, mint 70-en jönnek el szombaton Budapestre, 17-en az európai szervezetektől, s köztük lesz mások mellett az ír Amnesty igazgatója is, Stephen Bowen és a főtitkár, Agnès Callamard. Bowen ez alkalomból azt nyilatkozta, hogy sajnálja, hogy nem lesz jelen az írországi, tehát számára hazai Pride-on Dublinban, „de ha egy Pride-ot támadás ér, akkor ellenállunk, hogy megvédjük önnön szabadságunkat”.

A The Brussels Times viszont arra figyelt fel, hogy Tuzson Bence igazságügyminiszter befenyegette a Budapestre akkreditált nagyköveteket, képviselőket, hogy következményei lehetnek annak, ha a betiltott rendezvényen részt vesznek. Elméletileg 500 euróval és egy év börtönnel is büntethetik a felvonulókat. Radványi Viktória, a menet főszervező elnöke viszont arra hívta fel ezek után a figyelmet, hogy a nagykövetek diplomáciai védettséget élveznek, és hogy az átszervezett menet ma már nem törvénytelen. Harmincezernél is több résztvevővel számolnak, ami minden idők legnagyobb felvonulása lehet. Mint kiderült, a külföldi tiltakozó petíciót nem írta alá Szlovákia, Románia, Bulgária. Egy uniós biztos már biztos jön, s emellett Ursula von der Leyen bizottsági elnök az X közösségi hálón közölte a magyar kormánnyal is, hogy kiáll a felvonulók jogaiért és támogatja s szervezőket ebben az ellenállásban.

Kínai emberjogi képviseleti delegáció járt Budapesten, és a háromnapos ittléte alatt a magyar hatóságokkal jó megbeszélte, mi az emberi jogok védelme, mi tartozik a körébe és a jelek szerint a tárgyaló felek között nagy volt az egyetértés. Erről szóló, csak éppen teljesen másképp megfogalmazott mondatokat olvashatunk a China Daily-ben arról, mennyire megnyugtató a helyzet Magyarországon, épp olyan, mint Kínában.

A cikkből kiderül, hogy a kínai küldötteknek esze ágában sem volt találkozni magyar jogvédő civil szervezetekkel. Különösen érdekes volt a beszámolóban, hogy „látogatásakor a delegáció arra fókuszált, hogy megossza a maga sajátos, kínai perspektívát tükröző emberi jogi nézeteit”.

A Space Daily űrkutatási szaklap és megszámlálhatatlanul sok sajtóorgánum számolt be a Dragon, a Sárkány nevezetű kereskedelmi űrrepülésről, ami magyar idő szerint délben éri el úticélját, a Nemzetközi Űrállomást, ahol 14 napot tölt az indiai, a lengyel és a magyar űrutas, illetve az amerikai privát turistautakat szervező Peggy Whitson, egykori NASA-űrhajós.  Az AFP tudósítását ismertető írásban szó van arról, hogy még 2022-ben a magyar kormány nyilvánosságra hozta: 100 millió dollárt fizet a kereskedelmi űrutazásért, aminek szerencsés kiválasztottja Kapu Tibor lett. Viszont a másik két utas útjának kiadásait még mindig homály fedi. Az okokról nem ír a lap. Pedzegeti viszont, hogy a június legelejére tervezett űrutazás végül csak mostanra jött össze, aminek köze lehetett a Trump elnök és Elon Musk között kirobbant kormányzati vitához is. Az elnök ugyanis megfenyegette, hogy felbontja a világ leggazdagabb emberével kötött kormányzati szerződéseit, köztük a NASA-val aláírtakat is. A több tízmilliárd dolláros üzlet meghiúsulása láttán Musk a Sárkány-küldetések visszahívásával válaszolt, ami csapás lett volna a kormány számára, mivel a jelen pillanatban ez az egyetlen, a Nemzetközi Űrállomásra küldhető űrhajó.

Végül Musk megbánta az elnökre tett sértő kijelentéseit és nemcsak bocsánatot kért, és törölte a saját közösségi hálóján írtakat.

Hatvan kísérlet elvégzése áll a legénység előtt: a mikroalgák tanulmányozásától kezdve a salátamagvak szétszórásán át egészen a tardigrádákig, azaz, miként képesek az ultramikroszkópos medveállatkák asszimilálódni az űrben.