Dankó Ferenc többszörös botharc-világbajnok, 3. danos Doce-Pares Eskirma-mester, hatszoros Eskrima-világbajnok, késharc-szakértő írja:
A fenti kérdésekre, sajnos, nem lehet egyértelműen igennel válaszolni. Olvashatjuk és hallhatjuk a híradásokban, hogy még harcművészetekben, küzdősportokban képzett emberek sem tudják magukat megvédeni egy késelő ellen. Viszont így teljesen kiszolgáltatottnak érezhetjük magunkat és szeretteinket egy diszkós, vagy utcai balhéban. Tehetünk ellene bármit is?
Igen, tehetünk, ha tudjuk, hogyan reagáljunk ilyen helyzetekben.
A kést tartják a legveszélyesebb fegyvernek, hiszen könnyen elrejthető, és még egy képzetlen kezében is életveszélyes. Persze, jó érzésű ember nem hord magánál semmilyen vágófegyvert, mégis egyre gyakrabban előrántják utcai támadások esetén.
A legfontosabb alapelv az, hogy csak abban az esetben lehet kés ellen védekezni, ha a védekező ismeri a késforgatás alapjait, vagyis azt, hogy a kés mire képes. Hiába jó pusztakezes küzdő valaki, ő is teljesen esélytelen, hiszen a fegyverek esetében más szabályok érvényesek.
Az Eskrima – Extrém Hatékony Önvédelem a Fülöp-szigetekről származó harcművészeti rendszer, melynek szerves része a kés elleni védekezés. E technikák bizonyítottan működnek, mert hazájában a ma is használják utcai harcokban, ugyanis a Fülöp-szigetek nagy részen egyszerűen nincsen közbiztonság. Emellett a dél-kelet-ázsiai kommandósok kiképzési anyagában is szerepel, hiszen a dzsungelharcokban gyakran kerülnek elő a kések és macheték.
Íme a négy mód, amellyel elkerülhetők, túlélhetők az utcai támadások:
1.) Először is ne menjünk rossz hírű szórakozóhelyekre, és városrészekbe. Inkább utazzunk taxival késő este, mint gyalogosan közlekedjünk, még abban az esetben is, ha többen vagyunk. Forgalmas részeken mozogjunk, ahol sokan látnak, és vadidegenekkel ne tűnjünk el kis utcákban, bármilyen csábító is az ötlet. Ha az utcán gyanús alakokat látunk, menjünk át a másik oldalra, vagy menjünk kerülő úton. Ha megszólítanak bennünket, ne álljunk meg, hanem menjünk el ferdén oldalra (úgymond V-irányba), mert általában a támadók többen vannak. A lényeg, hogy elkerüljük a gyanús szituációkat!
2.) Nem rögtön a konkrét támadással kezdődik az önvédelmi szituáció, hanem először szóváltás, lökdösődés történik. Ilyenkor a fellépésünk ne legyen se erőszakos, se megalázkodó, mert ezek csak feltüzelik a támadót, inkább mutassunk határozottságot, magabiztosságot. Azt kell sugároznunk magunkból, hogy mi nem akarunk bajt, de jobban teszi a másik is, ha elkerüli a velünk való konfliktust.
Ha már érzékeljük, hogy tettlegességre kerülhet sor, akkor célszerű segítségért kiabálni, viszont ekkor már nagyon figyelnünk kell mind a támadónkat, mind a menekülési lehetőségeket, illetve a támadó esetleges segítőit is. Meg kell próbálnunk elmenekülni, de úgy, hogy közben ne fordítsunk hátat a támadónknak, amíg a hatótávjában vagyunk.
3.) Nem szabad elfelejteni, hogy a kés könnyen elrejthető fegyver, és a támadók általában úgy használják, hogy az áldozat csak későn veszi észre a pengét. Ezért mindig figyeljük, hogy a támadó mikor nyúl a zsebébe, a ruhája alá, és akkor herén kell rúgni, el kell lökni, aztán nagyon gyorsan el kell szaladni.
Amikor már közvetlen fizikai kontaktus is kialakult előzőleg, vagyis például a ruhánkat megragadják, akkor a támadó másik kezére is nagyon figyelni kell, hiszen abban lehet a kés. Ekkor oldalra kell lépni, minél távolabb az ellenfél szabad kezétől, ki kell szabadulni a fogásból, támadhatjuk az arcot, szemet illetve a heréket, mielőtt még a támadónk elő tudná venni a kését, aztán szintén nagyon gyorsan el kell szaladnunk.
4.) Ha nem sikerül elkerülnünk a bajt, és késsel támadnak ránk, akkor felejtsük el, hogy a kést, mint a filmeken, könnyedén elhárítjuk egy karcolás nélkül. Lelkileg készüljünk fel, hogy kisebb-nagyobb sebeket kaphatunk. Mindenképpen vegyünk valamit a kezünkbe, azt használjuk a védekezésre, pl.: táska, kabát, öv, faág, szék, bármi, ami a közelünkben van. A puszta kezet a kés könnyedén elvágja, és akkor már nincsen mivel védekeznünk, viszont egy eszközzel óriásit lehet ütni, és így megállíthatjuk a támadót. Mindig a megmenekülésre törekedjünk, ne a támadó legyőzésére, hiszen nem hősködni kell, hanem ép bőrrel megúszni a támadást.
Nagyon hatékonyan megnöveli az esélyünket, ha olyan önvédelmet kezdünk el elsajátítani, amellyel megtanítják a kés működési elvét, és az ellene hatásos stratégiákat, elveket, technikákat. A Magyarországon oktatott harcművészetek alapjában véve pusztakezes stílusok, vagyis a pusztakezes harcban nagyon kiválóak, ám ütő, vágó, döfő fegyverek ellen már nem működnek megfelelően. Az Eskrima – Extrém Hatékony Önvédelem a 21. század leghatékonyabb eszközös és pusztakezes önvédelmi rendszere, melynek hazai iskolái itt megtalálhatók. Ezekben az önvédelmi csoportokban elsajátíthatók a késharc-önvédelem fortélyai.