Hagyomány szerint a DUIHK konjunktúra-jelentését sajtótájékoztatón mutatta be Sefer Stevan, a kamara elnöke és Dirk Wölfer, a testület kommunikációs osztályvezetője. A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a gazdasági aktivitás Magyarországon az idén is gyenge maradhat, ami tükröződik a beruházási és foglalkoztatási tervek visszafogottságában is. Regionális összehasonlításban átlagon alulinak bizonyulnak a gazdaság állapotára vonatkozó német vállalati vélemények.
A magyarországi üzleti környezetet összességében valamelyest jobbnak ítélik a tavalyinál, ugyanakkor fontos kérdésekben továbbra sem látnak érdemi előrelépést. A munkaerőben rejlő potenciál változatlanul fontos ösztönzője a beruházásoknak, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága továbbra sem kielégítő.
Regionális összehasonlításban, más kelet- és közép-európai országokhoz mérten Magyarország többnyire csak átlagos eredményt tud felmutatni az üzleti környezetet jellemző tényezők tekintetében.
Dirk Wölfer a felmérés ismertetésekor (kérem, kattintson a részletekért!) a többi között elmondta: a megkérdezett cégek vezetőinek négyötöde elégedetlen, sőt nagyon elégedetlen a magyar gazdaságpolitikával, ami ráadásul nem kiszámítható. Az ország gazdasági helyzete viszont – a német gazdaság magyarországi kapitányai egy része szerint – egy kicsivel jobb az esztendővel ezelőttinél, de legalább ugyanennyien rossznak tartják és számosan az idén sem számítanak jobbra.
A konjunktúra-jelentésből kiderül, hogy 2013-ban sem lehet számítani a magyarországi gazdaság látványos élénkülésére: alig van/lesz beruházás, ennél fogva nem növekszik a foglalkoztatás. A hazánkban működő német cégek vezetői nulla gazdasági növekedéssel számolnak, és ez nagyon rossz előjel. Az egykor éllovasnak számított Magyarország mára legföljebb átlagos vagy rosszabb eredményeket produkál az üzleti környezet tekintetében. Súlyos gondot okoz a megkérdezettek nagy többsége szerint, hogy nem a kellő mértékben jutnak hozzá az uniós forrásokhoz és az állami támogatásokhoz.
A saját üzleti helyzet megítélése az előző felméréshez képest valamelyest romlott – mondta Sefer Stevan, a magyar–német kamara elnöke –, hozzátéve: az idei kilátásokat illetően a válaszadók közel azonos számban számítanak a saját helyzet javulására, mint romlására. Bár a nehéz gazdasági környezet a foglalkoztatási és beruházási terveket is fékezi, átlagon felüli beruházási hajlandóságot mutatnak a feldolgozó-ipari, a 250-nél több munkavállalót foglalkoztató és a magas exporthányadú vállalatok. Figyelmeztető: 2010 óta először vannak többségben azok a vállalatok (22%), amelyek a létszám csökkentését tervezik. A megkérdezettek ötöde viszont szeretné bővíteni a foglalkoztatottságot. Ennek ellenére a beruházási és foglalkoztatási szándékok tekintetében Magyarország a régióban a sereghajtók közé tartozik.
Nagyon fontos számunkra, hogy a német és külföldi beruházók többsége, csaknem háromnegyede ma is hazánkat választaná beruházási célpontnak. Igaz, ez az arány elmarad az 1998–2012 között tapasztalt 79 százalékos aránytól.
A DUIHK elnöke is megerősítette, hogy a felmérésben részt vevők többsége kiszámíthatatlannak tartja a magyar gazdaságpolitikát. A német cégvezetőknek gondjai vannak a jogbiztonsággal, az adórendszerrel, a közigazgatással, a közbeszerzések átláthatóságával és súlyosan aggódnak a korrupció miatt. Kedvező viszont, hogy a jól képzettek a munkavállalók (bár már most látható, hogy a gazdaság motorjának remény szerinti fölpörgése után aggasztó lesz a mérnökhiány, mivel kelleténél jóval kevesebbet bocsátanak ki a magyar egyetemek), a dolgozók érdekeltek a vállalati célok megvalósításában. A konjunktúra-jelentés többségében jónak minősítette a beszállítói hátteret is.
Elhangzott a jelentés ismertetésekor, hogy az idei nemzetközi felmérésben 16 ország 1623 vállalatvezetője szerint Lengyelország kínálja a leginkább vonzó beruházási környezet Közép-Kelet-Európában. Megelőzte Csehországot, amely hosszú idő óta az első volt. Szlovákia a negyedik, hazánk viszont a tízedik; igaz, tavaly még a 13. helyet birtokolta. Sefer Stevan szerint ez „kis előrelépés egy hosszú úton”.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is hivatalos volt a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúra-jelentésének mai sajtóbemutatójára. A szakpolitikus szerint „Magyarország már egészséges növekedési pályára lépett”. Méltatta a német vállalatok hozzájárulását az ország versenyképességéhez. Hangsúlyozta: gazdaságunkban kiemelt szerepet játszanak a német befektetők, elvégre a máig ide érkezett, összesen 78,5 milliárd euró külföldi működő tőkének több mint a negyedét, 20,8 milliárd eurót ők ruházták be nálunk. Az államtitkár a konjunktúra-jelentésben megfogalmazott konkrét kifogásokra, bírálatokra nem reagált, csupán annyit mondott, hogy a kormányzat folyamatos párbeszédre törekszik a külföldi, tehát a német cégekkel, vállalatokkal is.