Menekültek: az Orbán kormány nem tartja meg a Genfi Egyezményt – koponyák a határkerítésen

…, a szlovénok és macedónok azóta követték a példát. A következmény egy gomba módra szaporodó, hevenyészett tábor lett a magyar határ szerb oldalán. Az ENSZ azzal számol, hogy az idén 250 ezer migráns jön Európába, vagyis a válság enyhült, de nem szűnt meg. A Genfi Egyezmény értelmében a magyar félnek kötelessége (volna), hogy legalább átmenetileg menedéket nyújtson mindazoknak, akik menekültnek vallják magukat. A világszervezet és az unió illetékesei önkényesnek tartják a napi 30 fős keretet, ami ráadásul kapóra jön az embercsempészeknek. Ezzel szemben Budapest azt állítja, hogy csak ekkora létszám mellett tudja kiszűrni a terroristákat és a lakosság mintegy fele támogatja ezt az álláspontot. A kormány úgy adta el a szigort, hogy csak így lehet elkerülni a szélsőséges támadásokat. Az UNHCR szóvivője ugyanakkor azt mondja, hogy az eljárás enyhén szólva szokatlan, miután az érkezők készek betartani a törvényt. Viszont az emberek közben egyre csak jönnek. 

Már Amerikába is elért a híre, hogy alighanem biztonsági erők cukorrépából kifaragott koponyákat szögeznek ki a határkerítésre, így akarják elriasztani a menekülteket – írja a The Washington Post. Köztudomású, hogy a magyar hatóságok előszeretettel tartják távol a migránsokat. A jobboldali kormány azok közé tartozik, amelyek igencsak nyíltan hangoztatják az emberáradat feltételezett veszélyeit. A szögesdrót csak ideiglenesen segített, sok szír továbbra is megpróbál átjutni rajta. Sok ezren ellenben vesztegelni kényszerülnek a túloldalon, a pokol tornácán. Azért valószínű, hogy a már említett sajátos madárijesztőkről maguk a térséget ellenőrző erők készítettek felvételt, mert oda közönséges halandó nemigen léphet be. Tudható különben, hogy az adott szakaszon az elmúlt időszakban egyetlen migráns sem bukkant fel.

A világ egyik legnevesebb pénzügyi guruja visszautasítja, hogy tevékenységével helyenként tekintélyelvű kormányokat támogat, pl. Magyarországon –jelentette a Bloomberg. Hasenstab a Templeton alapkezelőtől azt mondja, hogy az általa irányított befektetések révén iskolák, hidak épülnek, szociális programok jutnak forráshoz, ugyanakkor a tőke tulajdonosai profithoz jutnak. És ha az adott ország jól csinálja, akkor mindenki csak jól jár. Vagyis ő pénzkihelyezéssel csak hozzásegít a sikerhez.

Ezzel szemben Szabó Viktor az Aberdeen alapkezelőtől arra mutat rá, hogy Hasenstab stratégiája a magyar piacon volt a legzavaróbb. Merthogy 2010 után Orbán Viktor a rendszerváltást követő időszak legnagyobb központosításába vágott bele. Pártkatonákat ültetett az irányító posztokra, beleértve az alkotmánybíróságot, miközben rátette a kezét a magán-nyugdíjbiztosítók vagyonára. És Hasenstab azzal, hogy felvásárolta a kötvényeket, megkönnyítette ennek az őrült politikának keresztülvitelét. Nélküle sokkal nehezebb lett volna, ha a piacok megfelelő jelzést tudtak volna küldeni, hogy nem jó az irányvonal. A Templeton különben egy időben a magyar államadósság 11–12 %-át tartotta kézben, de gyakorlatilag már feladta itteni érdekeltségeit.