…A határokon jóformán mindenütt nagy számban vonul fel a katonaság és a rendőrség.

A Der Spiegel beszámolója ekként folytatódik: A belgrádi Euroatlanti Tanulmányok Központjának egyik elemzője azt mondja: totális hisztéria tapasztalható a régióban. Egyre több az indulat a környező államoknak küldött kormánynyilatkozatokban, jóllehet éppen a racionális megközelítésre lenne szükség, főleg a menekültek átvétele ügyében. Egy bolgár politológus pedig úgy ítéli meg, hogy Közép- és Délkelet-Európában ismét nemzeti kézbe veszik a határokat. Ezek az államok ugyanis attól félnek, hogy beszorulnak a délről jövő áradat és a lezárt északi határok közé.

Ez azután egyre nagyobb diplomáciai súrlódásokhoz vezet a térségben. A vádaskodások a 90-es évek elejének hangvételét idézik. Sorozatban rendelik be a nagyköveteket, tiltakozó jegyzékeket adnak át, sokszor mélyponton van a kétoldalú viszony. Éppen ezért tett közzé szolidaritási felhívást csaknem 100 magyar, lengyel és cseh közéleti személyiség. 

Veszélyben a határok nélküli Európa, mert a magyar kerítés egyszerre eredményezett nyugalmat és káoszt. A menekültellenes érzelmek erősödnek a magyar–szerb határ mindkét oldalán, miközben a migránsok egyre elkeseredettebbek – tudósít az Al-Jazeera. A jelentés kitér arra, hogy mialatt a világ a röszkei összecsapásokat figyelte, amelyek során könnygázt és vízágyút is bevetettek, azalatt a közeli Ásotthalom hónapok óta a legbékésebb napjait élte, és ugyanez vonatkozik a környező településekre is.

A határzár ugyanakkor ellentéteket keltett a szerbekkel és felvetette annak a lehetőségét, hogy Európát újból szögesdrótok osztják meg. A kerítéssel Orbán megerősítette a hazai támogatottságát, viszont kemény irányvonala széles körű kritikát gerjesztett a világban. A kormányfő pénteken újból megrótta az EU-t a krízisre adott válasz miatt.

Ugyanakkor most drasztikus biztonsági intézkedéseket rögtönöznek olyan országok, amely elítélték a magyar kerítést és a menedékkérőkkel szembeni eljárást. A kvótajavaslat elutasítása viszont felpaprikázta Németországot és több más államot is az érintett kelet-európai országokkal szemben. Ugyanakkor Horgoson is feszültség tapasztalható, mert a helyiek nem tudják, nem rekednek-e ott az éhes, fáradt és egyre kétségbeesettebb menekültek. 

Egy szakember szerint 1956 mintául szolgálhat a menekültválság megoldásához – írja a Time magazin. Akkor Eisenhower elnök elrendelte, hogy adjanak élelmiszert és más segítséget is az érkező magyaroknak. Alapcsomagokat állítottak össze a menedékkérőknek, és az elnök a Fehér Házban fogadta képviselőiket. Tábori konyhákat, elsősegélynyújtó állomásokat és mozgó gyógyszertárakat létesítettek.

Ezzel párhuzamosan a Vöröskereszt útján élelmet küldtek Magyaroszágra, ideértve az iskolásoknak szánt tízórait, illetve tejet az egészen kicsiknek. A Katolikus Segélyszervezet, valamint a CARE akkor is közreműködött. Ezen túlmenően az USA hozzálátott, hogy sok ezer magyart telepítsen le az országban.

Ugyanerre van szükség most a szírek esetében is. De gondolni kell azokra is, akik sokmilliónyian Szíriában és a térség más államaiban maradtak – egyre kevesebb táplálékkal és reménnyel. A Világélelmezési Program kénytelen volt csökkenteni a fejadagjukat, mert nincs elég pénze. Ugyanez vonatkozik Jordániára és Libanonra is. 

Az ellenlépéseket Washingtonnak kell irányítania, több fronton is. Először is meg kell próbálni véget vetni a szír polgárháborúnak. Ehhez békét kell teremteni a régióban és le kell győzni az „iszlám államot”. Meg kell kétszerezni az amerikai „Élelmet békéért” programot. Nem lehet hagyni, hogy az emberek éhezzenek, ideértve Irakot, Jement, Ukrajnát, Dél-Szudánt, valamint a Közép-afrikai Köztársaságot. Elképzelhetetlen a politikai rendezés, ha közben üres a lakosság gyomra. Az éhség és a káosz a szélsőségesek kezére játszik. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!