Plenter Krisztina nemcsak kedves gyerekkönyvek ismert írója, hanem működtet egy nyelvtanulással foglalkozó blogot is. A christineplenter.com oldalon jelent meg az angol és kínai nyelv után az eszperantót bemutató. (A nyitó képen: az eszperantó elterjedtsége a nagyvilágban.)
„Két «világnyelv» után, a nyelvtanulás-sorozat záró epizódjaként, egy különlegességet választottam – írja a szerző. – A Magyar Tudományos Akadémia élő nyelvként tartja számon, a világ egyetemeinek egyre nagyobb része szentel figyelmet a használatának, és magyarországi egyetemeken elfogadják az ebből a nyelvből tett nyelvvizsgát. Határokon átnyúlóan világszerte százezres, milliós nagyságrendű a beszélőinek tábora.” Plenter Krisztina ezúttal Szilvási Lászlót, a Kulturális Eszperantó Szövetség elnökét, a Lingvo-Studio Nyelviskola igazgatóját kérte meg, hogy beszéljen az eszperantó történetéről, jelentőségéről és megtanulásának a lehetőségeiről.
Szilvási László kiscsoportos nyelvoktatás közben.
Mi a jelentése az eszperantó szónak? Mióta létezik ez a nyelv?
– Magának a szónak a jelentése: reménykedő. Az ezernyolcszázas évek végén – amikor a gazdasági, kulturális élet már a polgárság számára is átnyúlt az országhatárokon, szélesebb körben is érezhetővé váltak a nyelvi akadályok – érezhető igény jelent meg egy mindenki által megtanulható vagy megtanulandó nemzetközi nyelvre.
Elsőként egy svájci pap, Johann Martin Schleyer nyelvtervezete kapott nagyobb publicitást, volapük néven. Saját maga faragta szavakból és szabályokból állt, egyetlen létező nyelvhez sem volt köze, de rögtön a kezdetek után, az első volapük-kongresszuson kiderült, hogy ez nem járható út, hiszen senki, még maga a szerző sem tudta élő beszédben használni a nyelvet…
Egy fiatal, zsidó származású, lengyel szemészorvos, filológus, Lazar Markovics Zamenhof (cirill betűs eredeti: Лазаръ Маркович Заменгофъ, lengyelül Ludwik Łazarz Zamenhof, születési neve: Eliezer Levi Samenhof, legelterjedtebb eszperantó neve: Lazaro Ludoviko Zamenhof) középiskolás kora óta kereste a megoldást egy semleges nemzetközi nyelvre. Mivel számos európai nyelvnek ez a gyökere, Zamenhof jó érzékkel a latin szógyökökhöz nyúlt vissza, és ezt látta el egy egyszerű, logikus, kivételmentes nyelvtannal. Orvosi pacientúráját féltve, és a volapük kudarcát ismerve, álnéven jelentette meg az első ezer példányt az új, mesterséges nyelvről szóló könyvéből 1887-ben, és küldte azt szét korának európai értelmiségéhez. A “dr. Esperanto” név alatt megjelent könyvecske a benne lévő nyelvtani leírással és szótárral sikert aratott, nagy érdeklődést keltett és gyorsan terjedt. Az első, 1905-i, a franciaországi Bolougne-sur-Merben tartott világkongresszuson már minden résztvevő bátran és eredményesen használta az eszperantót, mint közös nyelvet. Zamenhof lemondott a szerzői jogokról, és a nyelv felügyeletét későbbiekben az Eszperantó Nyelvi Akadémia vette át.
Magyarországon is ilyen gyorsan vált népszerűvé?
Igen, nálunk is először természetesen az értelmiség körében. A XX. század elején a fiatal, kritikus, új szemléletet képviselő irodalmárok, írók, költők egyetértettek az eszperantó törekvéseivel és logikájával, hamar megtanulták és alkotni kezdtek ezen a nyelven. A nyugatosok között többen is megoldásnak látták arra nézve az eszperantót, hogy az segíteni tud a magyarságnak lebontani Európa közepén a nyelvi elszigeteltségét. Az eszperantó nem kötődik egyik nemzethez sem, nem ad alapot a nacionalizmusnak, azaz nyelvi egyenjogúságot biztosít, és az egyszerű, logikus nyelvtani rendszere miatt bárki viszonylag gyorsan meg tudja azt tanulni. Tökéletesen alkalmasnak tartották, hogy a magán- és szakmai kapcsolatok közvetítő nyelve legyen a külfölddel. Ady „internacionális” nyelvnek nevezte, Karinthy évtizedeken át propagálta. Az első, 1918-ban megalakult hazai eszperantista csoport alapítói között volt Kosztolányi, Schöpflin Aladár, Bíró Lajos. Szerették volna a nemzetközi Pen Clubban irodalmi nyelvvé tenni, de ez csak jóval később, 1993-ban történt meg. Igen, 1993 óta az eszperantó teljes jogú szekció a PEN szervezetén belül…
A XXI. században milyen céllal, kinek érdemes eszperantót tanulnia?
Mondanám, hogy mindenkinek! Az elmúlt években Magyarországon 35–40 ezren a diploma mellé szükséges nyelvvizsga miatt választották az eszperantót, hiszen az egyszerű és logikus nyelvtani rendszere, illetve a sok, más nyelvhez hasonló szókincse miatt sokkal gyorsabban tanulható, mint bármely másik idegen nyelv. Nulláról középfokra reálisan egy félév alatt el lehet jutni. Az ELTE Origó Nyelvi Centrumban (Rigó utca) akkreditált nyelvvizsga tehető belőle, alap-, közép- és felsőfokon is.
Második körben azoknak ajánlom az eszperantót, akiknek nyitott külföldi kapcsolatokra, világjárásra, világismeretre van igénye – magasabb szinten annál, hogy külföldön csak a hotelportásokkal vagy a pincérekkel kommunikáljon. Az eszperantó nagyon jó eszköz a személyes külföldi ismeretségek, kapcsolatok kiépítésére, és a segítségével a turisztikai vitrinen felül bele lehet látni abba, hogy külföldön hogyan élnek valójában az ottani emberek. Az eszperantó ablakot nyit a világra, az eszperantó segítségével a világon mi mindenhol otthon vagyunk!
A nyelv használatával sincsenek gondok, bár a lehetőségek a magyar köztudatban kevésbé ismertek. Az eszperantót ugyanarra lehet használni, mint bármelyik másik nyelvet: kommunikációra! És nagyon jól lehet használni…
Eszperantóul is ezerszámra vannak könyvek, versek, újságok, filmek, zenék, CD-k, weboldalak stb. Rengeteg találkozó, fesztivál, kulturális program zajlik évente és világszerte a nemzetközi eszperantó szervezetek égisze alatt, akár Magyarországon vagy a környező államokban is. Ezek több naposak, hetesek is, és itt mindenki csak ezen a nyelven beszél.
Érdekes, hogy egy spanyolul, svédül vagy japánul tanuló magyar fiatal jó esetben is csak évente jut el az anyaországba nyelvi környezetbe, míg egy eszperantóul tanuló magyar érdeklődő sokkal gyakrabban, gyakorlatilag minden hónapban talál a közeli országokban eszperantó rendezvényt, amely teljes mértékben biztosítja a nyelvi környezetet…
Az eszperantisták egy összetartó közösség, és több egyedi szolgáltatást is működtetnek. Ha valaki szeret utazni, a “Pasporta Servo” (ingyenes vendéglátó hálózat) keretében minden országban talál olyan eszperantista vendéglátót, aki ingyenesen szállást kínál a saját házában, és házigazdaként segíti felfedezni az adott város, helyszín látványosságait, mindeközben gyakorolva a nyelvet.
Az eszperantó gyakorlása anyagilag sem hatalmas teher, hiszen a nyelv gyakorlati használatát non-profit eszperantó szervezetek biztosítják, a szolgáltatások önköltségesek vagy ingyenesek. A nyelvhasználókat világszerte alapítványok és szervezetek segítik.
Elgondolkodtató jelenség, hogy az angolul nem beszélők számára az eszperantó kivételes lehetőséget nyújt, hiszen a Google fordítóprogramja angolról – ha tökéletesen nem is – de sokkal jobb minőségben fordít eszperantóra mint magyarra vagy bármely más nyelvre, így az eszperantóul beszélőknek az internetes angol tartalmak teljesen hozzáférhetővé és közérthetővé váltak… (!!)
Miből fakad az eszperantó gyorsan tanulhatósága?
Az eszperantó fonetikus, mindent úgy írunk, ahogyan ejtünk, a nyelvtana minimális és logikai alapokon épül fel, nincsenek kivételek. Az elő- és utóképzőknek köszönhetően szavakból is csak töredék mennyiséget kell megtanulni, hogy ugyanolyan szókincse legyen az embernek. Például a melléknevek esetében (amelyek egyébként mindig „-a” betűre végződnek) az ellentétpárok kifejezésére a melléknév elé helyezve egy módosító képzőt, megkapjuk az ellentétes fogalmat: granda = nagy, malgranda = kicsi, vagy longa = hosszú, mallonga = rövid. Tehát feleannyi szógyökkel dupla annyi kifejezést tudunk használni. A főnevek egyneműek, többes számuk és tárgyesetük képzése egyszerű. Ugyanígy az igeidők sem bonyolultak, logikus felépítésűek – és mindent ki tudnak fejezni! Akik szeretnének játékosan megismerkedni az eszperantó nyelvhasználatával, azoknak javaslom megnézni és kipróbálni a http://www.eszperanto.hu/izelito.htm oldalt!
A gyerekek nyelvoktatásával kapcsolatban miben látja az eszperantó szerepét? Érdemes gyermekünket erre a nyelvre taníttatni?
A többes anyanyelvűség egy szerencsés adottság, de akik nem ilyen többnyelvű földrajzi környezetben élnek, csak nagyon nehezen tudják azt megvalósítani. Vannak olyan vegyes nemzetiségű családok, ahol a szülők az eszperantó révén ismerkedtek meg, így idegen nyelvi környezetben is az eszperantót használják otthoni nyelvként – következésképpen a gyerekek is ebbe a családi nyelvbe nőnek bele. Nekik értelemszerűen több anyanyelvük, illetve családi nyelvük van.
Akik eszperantó oktatást szeretnének adni a gyereknek, egy kicsit nehezebb helyzetben vannak az angol vagy német vagy egyéb nyelvekkel szemben, mert Magyarországon még nem nagyon vannak eszperantót alkalmazó bölcsődék vagy óvodák, és eszperantó nyelvű bébiszittert sem egyszerű még minden városban találni, nem is beszélve más, otthonon kívüli nyelvhasználati lehetőségekről.… – így kisgyermekkorban nehéz a nyelvhasználati folyamatosságot biztosítani.
Viszont iskolás korban, az idegen nyelvekkel történő tanulásnál jelentős szerepe lehet az eszperantónak. Több nemzetközi pedagógiai kísérlet bizonyította, hogy az eszperantó első idegen nyelvként történő elsajátítása látványos mértékben megkönnyíti más idegen nyelvek tanulását! Tudta ezt annak idején a Polgár házaspár is, aki a sakk-világbajnok lányok nyelvi képzését nem véletlenül kezdte el az eszperantó megtanításával. És tudta ezt a Talento Alapítvány stábja is Budaörsön, amelyik az ezredforduló tájékán egy külön iskolát hozott létre a kiemelkedő képességű gyerekek számára, és ott is eszperantóval kezdték a nyelvi alapozást…
A hetvenes évek végén több országban párhuzamosan zajlott egy kísérlet, amelyben az iskolában két csoportba osztották az azonos, alsó tagozatos korú gyerekeket. Az első csoport két évig eszperantót tanult, majd két évig angolul. A másik csoport négy éven át idegen nyelvként csak az angolt tanulta. A negyedik év végén felmérték a tudásukat angolból, és ez nagyjából egyforma volt. Az első csoport gyerekei két év alatt ugyanannyira tanultak meg angolul, de a fejlődési görbéjük sokkal meredekebb volt. Az eszperantó megalapozta és fejlesztette a nyelvtanulási képességeiket, „hozzászoktatta” őket egy másik nyelven való gondolkodáshoz, kommunikációhoz.
Nálunk most általában az általános iskola negyedik osztályában kezdenek el idegen nyelvet tanulni a gyerekek. Az eltérő kulturális hátterű és kivételtől hemzsegő nyelvtanú nyelvek elsajátításánál lényegesen könnyebben tanulható az egyszerű szabályokkal rendelkező eszperantó. Ha már ehhez hozzászokott egy 6–8 éves gyerek, akkor sokkal kisebb „ugrás” lehet számára negyedik osztályban egy másik idegen nyelv megtanulása, mintha egyből, közvetlenül azzal kezd! Örömmel hallom, látom, hogy az eszperantóul is beszélő szülők közül ma már egyre többen tudják ezt, és tervezik ennek használatát a saját gyerekeik nyelvi taníttatásában.
Nagyobbak számárára érdekes lehet, hogy eszperantó nyelvből érettségi vizsga is tehető, az eszperantó nyelvvizsgáért ugyanúgy többletpontok járnak a felvételinél, mint a többi nyelvért, és – ahogyan már volt róla szó – sok felsőoktatási intézménynél a diploma kimeneti követelményeihez is felhasználható! Bővebb információk ezzel kapcsolatban is a http://www.eszperanto.hu/ központi oldalon találhatóak.
A nyelvek változnak, fejlődnek, esetleg kihalnak. Mi lehet a jövője az eszperantónak?
Kevesekben tudatosul, hogy a nyelvhasználat eldöntése nem szimpátia alapon történik, hanem az egy erősen húsba vágó gazdasági-politikai kérdés. A Szovjetunió szétesése után az angol nyelv elterjedése sem csak úgy spontán, magától történt, hanem az egy alaposan megtervezett gazdaságpolitikai projekt eredménye, amibe amerikai részről iszonyú mennyiségű tőkét invesztáltak. Az eszperantó ezen a téren nem tudja felvenni a versenyt, hiszen – éppen a lényegéből fakadóan – nincs mögötte egyetlen nemzet vagy egyetlen ország sem a maga gazdasági és politikai erejével. A politika viszont nehezen kiszámítható, bármikor eljuthatunk arra a szintre, abba a döntési helyzetbe, amikor politikai igény lesz egy olyan semleges nemzetközi nyelvre, amelyik egyik nagyhatalomhoz sem kötődik…!
De addig is érdemes foglalkozni az eszperantóval, hiszen ez egy létező nemzetközi nyelvi közösség, amely rengeteg előnyt biztosít a használóinak. Egy civil közösség beszéli, akik a világ minden táján élnek, dolgoznak, kapcsolatot tartanak ezen a nyelven. A beszélők számáról nincs pontos adat, de talán sokat mond, ha tudjuk, hogy például Magyarországon többen beszélik ezt, mint a romákat kivéve bármelyik másik nemzetiségi nyelvet…
Az eszperantóban, akárcsak más nyelveknél, van szakmai szókincs és nyelvhasználat minden tudományos területen. A neten is megtalálható egyik szakmai listában (http://www.eszperanto.hu/szakkonyvek/tudomanyos-es-szakmai-konyvek-eszperantoul.htm ) sok ezer, tudományterületenként összegyűjtött eszperantóra fordított vagy eleve így megírt könyv, tanulmány, elemzés stb. található. Rengeteg regény, képregény, vers is íródott ezen a nyelven, és számos műfordítást találhatunk a virtuális könyvtárakban vagy itthon az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, vagy határainkon kívül például Rotterdam és Bécs nemzeti könyvtárában.
Az eszperantó szókincse más nyelvekhez hasonlóan bővül, ezzel alkalmazkodik jelenkorunkhoz. Ezt a nyelvet nem ápolják állami, politikai intézmények, nincs állami finanszírozása, az eszperantót a beszélők, használók tartják életben. A kétezres években itthon érezhetően megnőtt az igény az eszperantó tanulására, emelkedett az eszperantót beszélők száma.
Hol tanulhatunk meg eszperantóul?
Sok nyelviskola és nyelvtanár foglalkozik a nyelv tanításával, de az Eszperantó Alapítvány keretein belül mi is rendszeresen szervezünk tanfolyamokat, illetve felkészítjük az érdeklődőket a nyelvvizsgára. A féléves, tantermi tanfolyamok mellett lehetőség van internetes távoktatásra is egy interaktív, virtuális gépi tanárnővel történő tanulásra is, tehát az ország távoli csücskeiben vagy kisvárosban élők sincsenek elzárva a lehetőségtől! Az oktatási központunk Budapesten, a Klinikák metróállomás mellett, a IX. kerületi Üllői út 95. szám alatt, Móricz Zsigmond egykori lakásában található. A tanulási lehetőségekről a www.eszperanto.hu vagy közvetlenül a http://www.eszperanto.hu/hol-lehet-eszperantoul-tanulni.htm oldalon lehet részletesebb információkat találni.
Milyen lehetőségek vannak a gyakorlására, illetve hogyan kerülhetünk kapcsolatba más országok eszperantistáival?
Az internet korában ez már nem nehéz feladat. Számtalan honlap, fészbukos csoport, szolgáltatás, rendezvények állnak rendelkezésre. A legnépszerűbb csatornák természetesen a fészbukos csoportok, mind belföldi, mind nemzetközi tekintetben. Például a https://www.facebook.com/groups/esperanto.grupo/ címen található nemzetközi “Esperanto” csoportnak több mint 21 000 tagja van, az angol “Duolingo”-s eszperantó csoportnak is 10 000-nél több a tagja, a magyar “Virtuális Eszperantó Klubban” https://www.facebook.com/groups/virtualis.eszperanto.klub/ is négyszázan vesznek részt aktívan, és van külön csoportjuk az ifjúságiaknak, a vasutasoknak, az eszperantó nyelvet oktató tanároknak is.
Évente több száz eszperantó rendezvény, találkozó, kongresszus, fesztivál, kulturális esemény zajlik a különböző földrészeken. Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartott világtalálkozó “Universala Kongreso de Esperanto” idén augusztus 1–8. között lesz Montreálban, illetve Hollandiában július 11–18. között rendezik meg az ifjúsági világtalálkozót. A rendezvények mindenki számára – akár beszéli a nyelvet, akár csak kíváncsi rá – nyitottak, az eszperantista találkozók listáját a www.eventoj.hu/2020.htm oldalon lehet megtalálni.
Magával a nyelvvel, a nyelv tanulásával, a felhasználásával és a lehetőségekkel kapcsolatban érdemes a “kályhától” elindulni, ahonnan a legfontosabb témakörökre önálló link mutat. A cím megjegyzése egy kicsit nehéz: www.eszperanto.hu …
Az interjú elsőként itt jelent meg.