Most, hogy a magyar kormány, élén Orbán Viktorral, beszédesen hallgat, és csak államtitkári szinten képes – szánalmasan és semmitmondóan – nyilatkozni arról, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországában egy történelemkönyvben fasiszta lázadásnak nevezték az ’56-os magyar forradalmat, ismét felerősödnek a találgatások, hogy vajon mivel zsarolhatják Orbánt az oroszok? Mi az, amit tudnak róla, és amiért a miniszterelnök az oroszok ukrajnai háborújában nem a megtámadott, hanem az agresszor érdekeit képviseli? (A nyitó kép forrása: wise.com)

Sok verzió kering évek óta a magyar közvéleményben, ezek közül a leggyakoribb, hogy Orbánnak Svájcban van bankszámlája, amelyről az oroszoknak konkrét dokumentumaik vannak.

Ehhez az egyelőre nem bizonyított, ám teljességgel nem kizárható verzióhoz érdekes adalék, hogy 2017 novemberében a budapesti Spinoza házban Vona Gábor, a Jobbik akkori elnöke, sok más mellett arról is beszélt, hogy neki is felajánlották megvételre Orbán Viktor állítólagos svájci bankszámláinak dokumentumait.

A miniszterelnök vélt, vagy valós svájci bankszámlái akkor már jó ideje foglalkoztatták a magyar közvéleményt. Pontosabban: a közvéleménynek azt a részét, amelyik nem csupán a közmédiából, vagy Mészáros Lőrinc sajtójából tájékozódik. A híresztelések azután erősödtek fel újra, hogy 2017 tavaszán Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a DK elnöke közölte: tudomása van arról, hogy Orbán Viktornak Svájcban vannak bankszámlái, amelyekre időnként rejtélyes eredetű utalások érkeznek, minek folytán Magyarország miniszterelnöke zsarolhatóvá vált. Gyurcsány mindehhez hozzátette: mindent elkövet majd, hogy ezeket a számlákat megszerezze, és nyilvánosságra hozza.

A DK elnöke azóta új és újabb információkat csöpögtetett a nyilvánosságba, például, hogy látta a számlamásolatokat, amikért konkrét összeget – egymillió eurót – kért a számára ismeretlen, szlávos akcentussal beszélő „tulajdonos”. Ennél közelebb azonban nem jutott, mert elmondása szerint, nem tették lehetővé a számára, hogy meggyőződhessen a dokumentumok hitelességéről. Sőt, utóbb még vissza is táncolt a volt miniszterelnök, mint mondta, nem tartja kizártnak, hogy csőbe akarták húzni, vagyis egy mocskos játszma szereplőjének szemelték ki.

A téma azonban benne maradt a levegőben, ráadásul Vona sokak által vitatott Spinoza-beli meghívásával új dimenziókat is kapott. A Spinoza-házban Rangos Katalin politikai vitasorozatának vendégeként a Jobbik akkori elnöke nem kavicsot, hanem egy igazi betondarabot dobott be az állóvízbe. Ott beszélt ugyanis először arról, hogy őt is megkeresték Orbán svájci bankszámláival kapcsolatban, ám az ő esetében ez a megkeresés nem keletről, hanem Nyugat-Európa irányából érkezett. Vona azonban – állítása szerint – nem jutott el addig, mint Gyurcsány, vagyis, hogy konkrét összegről tárgyalt volna a dokumentumról. Állítása szerint új fejlemény nincs, elaludt az ügy.

És létezhet egy harmadik variáció is. Hogy azért nem sikerült Gyurcsánynak megszereznie a dokumentumokat, és azért „aludt el” a Vona által említett szál, mert valaki – például egy a Fideszhez közeli személy – a miniszterelnök megbízásából már megszerezte őket.

Magyarországon az elmúlt 13 évben tapasztalhattuk: minden megtörténhet, és többnyire meg is történik. Legújabban az, hogy egy Oroszországban történelemkönyvként használatos kiadvány fasiszta lázadásnak nevezi az 56-i magyar forradalmat és ehhez sem a magyar kormánynak, sem az államfőnek egyetlen szava sincs.