Tovább erősödött a Budapestet érintő kiköltözési hullám, ami az vonzáskörzeti lakáspiacot erősíti. A fővároshoz közeli települések közül Érd és Szigetszentmiklós a sláger. (Kép: helyenként pompás villák találhatók a főváros külső kerületeiben is.)
Egyértelműen a fővárosi agglomeráció az ország legnépszerűbb vándorlási célpontja. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a vonzáskörzetbe tartozó 80 település közül 78-ban kedvező volt a vándorlási mérleg – derül ki az Otthon Centrum friss felméréséből. A lakónépesség arányában (ezer lakosra vetítve) a legtöbben Délegyházát, Pócsmegyert és Nagytarcsát választották. Abszolút értékben azonban Érd, Szigetszentmiklós és Gyömrő mellett döntöttek a legtöbben. Utóbbi három település esetében ez 5, 10, 15 ezer oda vándorló. Csupán két, a fővároshoz közeli település, Gödöllő és Százhalombatta esetében fordult elő, hogy többen költöztek el onnan, mint ahányan oda érkeztek.
Budapesten az agglomerációban tapasztalttal éppen ellentétes folyamat alakult ki. A legtöbben a XI. és XIII. kerületet választották (20 ezren), de a magas elköltözési ráta miatt ez is csupán minimális vándorlási többlethez volt elég. A fővárosi kerületekkel együtt 103 települést felölelő agglomeráció vándorlási mérlegét kimutató statisztikában az utolsó tíz helyezett közül kilenc Budapest valamelyik kerülete volt. Különösen a külső kerületek népessége csökkent erőteljesen: lakosságuk 1000-1500-zal lett kevesebb az elmúlt időszakban.
Abszolút értékben a legnagyobb vándorlási többletet ezer személlyel a XI. kerület könyvelhette el; népességarányosan a IX. kerület volt a legnépszerűbb, ahol ezer lakosra tíz beköltöző jutott.
A vándorlási statisztikákat az (Otthon Centrum értékesítési adatai alapján meghatározott) ingatlanárakkal összehasonlítva megállapítható: a számottevő vándorlási többletet mutató településeken az árak látványosan növekedtek. Ráadásul az eleve magasabb fővárosi árszint is az agglomeráció felé hajtotta a vevőket: a belvárosi kerületek használt téglalakásainak átlagos négyzetméterára meghaladta a 800 ezer forintot, a legdrágább agglomerációs településeken ugyanezért a lakástípusért „csak” 600 ezer forintot kellett fizetni. Az agglomerációban a családi házakat jellemzően 240-460 ezer forint/m2 átlagáron kínálták. Az idei adásvételek alapján a legdrágább települések a Dunakeszi, Szentendrei és Pilisvörösvári járásban találhatók, ahol a négyzetméterár meghaladta a 400 ezer forintot; Vecsés és Monor környéken 300 ezer forint volt az átlagár.
Budapest népszerű kertvárosi kerületeiben, 450-550 ezer Ft környékén lehetett használt családi házat vásárolni 2020 első félévében.
A járványhelyzet miatt bevezetett intézkedések, az otthoni munkavégzés elterjedése és a kijárási korlátozás felértékelte a saját kerttel rendelkező családi házakat, kis társasházakat. Az Otthon Centrum eladásainál kis mértékben növekedett a családi házak értékesítési aránya (+2%).
Az agglomeráció népszerűségéhez hozzájárulhat, ha az irodai munkahelyek többségében áttérnek a rugalmas munkavégzésre, mert ez nagy mértékben csökkenti a napi ingázási igényt a városba, ami Budapesten kívül élők számára – a sok előny mellett – a leginkább terhes.