A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 11–17. között, 1002 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és a szavazási hajlandóságokat. A múlt két hétben a Fidesz támogatottsága egy százalékpontot növekedett, 26 százalék. Az MSZP tábora változatlan, 10 százalék, a Jobbiké egy százalékpontot csökkent, 10 százalék. A megkérdezettek több mint fele kormányváltást szeretne. A nem kormánypárti szavazók majd' kétharmada szavazna baloldali együttműködésre, ha lenne esélye legyőzni a Fideszt, kétharmada ha szavazatával meg tudná akadályozni a Fidesz kétharmadát; köztük az LMP szavazók több mint háromnegyede, és a Jobbik szavazók majd' kétharmada.
A Fidesz szavazóinak száma a két hónapi csökkenés után most újra egy százalékpontot növekedett, és így 26 százalék. A párt szavazóinak aktivitása továbbra is magas. Az MSZP támogatottsága két héttel ezelőtt mért csökkenés után most nem változott, és 10 százalék. A párt szavazóinak aktivitása továbbra is alacsony. A Jobbik támogottsága a elmúlt hónap növekedése után most egy százalékpontot csökkent, így 10 százalék. A Jobbik támogatóinak aktivitása némileg növekedett.
Az LMP a két héttel ezelőtt megnyert szavazóit megtartotta, így tábora 5 százalék. A DK támogatottsága most egy százalékpontot csökkent, és 3 százalék. Az Együtt támogatottsága ebben a hónapban nem érte el az egy százalékot, és ez most sem sikerült ez a Párbeszédnek, és az MLP-nek sem. A Kétfarkú változatlanul egy százalékon áll, a Momentum támogatottsága két héttel ezelőtt egy százalékpontot csökkent, ám most nem változott, ezzel 1 százalék. A bizonytalanok aránya 41 százalék.
A megkérdezettek több mint fele kormányváltást szeretne, arányuk 2016 novembere óta 39 százalékról mára 54 százalékra növekedett és egyértelmű többségbe vannak. Az összes vizsgált társadalmi csoport közül egyedül a Fidesz-szavazók azok, akik másként gondolkodnak, 92 százalékuk szeretné inkább, ha a Fidesz maradna. Különböző ellenzéki szavazók 83 és 95 százalék közötti arányban kormányváltást szeretnének, és a bizonytalan szavazók majd' kétharmada is (58 százalék, 13 ellenében).
A nem kormánypárti szavazók majd' kétharmada (62 százalék) szavazna egy baloldali együttműködésre, ha annak lenne esélye legyőzni a Fideszt. Az MSZP- és a DK-szavazókon túl az LMP-szavazók háromnegyede (75 százaléka), és a Jobbik-szavazóknak csaknem a fele (47 százalék, 47 ellenében) szintén szavazna egy baloldali együttműködésre ilyen esetben. A bizonytalan szavazók is több mint fele (53 százalék, 33 ellenében) szintén szavazna balra ezzel lenne esélye legyőzni a Fideszt.
A nem-kormánypárti szavazók kétharmada (66 százalék) szavazna egy baloldali együttműködésre ha szavaztával meg tudná akadályozni a Fidesz kétharmadát. Az MSZP- és a DK-szavazókon túl az LMP-szavazók 85 százaléka, és a Jobbik szavazók 61 százaléka is szavazna egy baloldali együttműködésre ebben az esetben. Ha a kétharmad megakadályozása a cél, a bizonytalanok több mint fele (55 százalék) szavazna egy baloldali együttműködésre.
A kutatás eredményeiről további részletek, például biztos szavazók preferenciái és az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása a ma megjelent Vasárnapi Hírekben találhatók.