Mindenki láthatja a Perczel-glóbusz pontos mását a Széchényi Könyvtárban

Mostantól megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtárban annak a 127,5 cm átmérőjű és 1–10 000 000 méretarányú földgömbnek (Perczel-glóbusznak) a másolata, amely 1881-ben, a velencei Nemzetközi Földrajzi Kongresszus térképkiállításán, a Magyar Nemzeti Múzeum által kiállított történeti-földrajzi anyag részeként első díjat kapott.

A Perczel-glóbuszból három másolat készült. Egyet-egyet az Országos Széchényi Könyvtárban, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a miniszterelnöki irodában, a budai egykori karmelita kolostorban őriznek.

Perczel László kartográfus az 1850-es években kezdett hozzá az eredeti, fából készült földgömb elkészítéséhez, melynek bordázatát 8 cm vastag papírmasé-gömbhéj borítja. A földgömb térképészeti ábráit is ő rajzolta, az asztalosmunkát Mihályi Józsa, a rézöntést pedig Stark József tatai mesteremberek végezték. Az 1862-ben elkészült eredeti földgömböt a nemzeti könyvtár Térképtárában őrzik.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geo-informatikai Tanszéke 2008 májusában kereken kilencszáz, nagy felbontású fényképfelvételt készített az eredeti Perczel-földgömbről. A képek feldolgozásával készült el a mai állapotot bemutató 3D-s modell, azaz létrejött a Perczel-glóbusz állapotrögzítő digitális hasonmása, amelynek egy kisebb felbontású változata látható az interneten, a Virtuális Glóbuszok Múzeumában.

Tavaly befejeződött a digitális restaurálás és rekonstrukció: az eddig meglévő digitális anyagot át kellett szerkeszteni, kiszűrni az esetleges hibákat és rekonstruálni a hiányzó tartalmakat. Ez különösen a lakkréteg által olvashatatlanná vált névanyag esetében okozott nehézségeket, mert Perczel nem teljesen következetesen, de a kor szellemének megfelelően törekedett a magyaros írásmódra, így a glóbuszon a név eltérhet a feltételezett forrástérkép írásmódjától, illetve a mai magyaros írásmódtól is. Egyúttal az eredetinek közel megfelelő betűkészlettel kellett újraírni a földrajzi helyneveket. A pótláskor összesen 2872 rajzi és 3252 névrajzi kiegészítést tettek a szakemberek. A munkához hozzátartozott a Perczel által használt forrásmunkák feltárása is.

A nagyszabású munka utolsó fázisa a földgömb fizikai újraalkotása volt: megtörtént a digitális anyag kinyomtatása, majd gömbre kasírozása. Eközben elkészült a míves faállvány és a réz meridiánkör, melyek összeállítása után Perczel László földgömbje újra a régi fényében tündökölhet.