Bár a magyar–svéd diplomáciai kapcsolatot 1920 ősze óta jegyzik csupán, hazánk és Svédország (államalapításuk időben nagyjából egybe esik) jó ezer esztendeje „ismeri” egymást. Első „követeink” I. István király ezüstpénzei voltak, mivel a svédek csak jóval később kezdtek el saját pénzt verni, kibocsátani…Ma 1 svéd korona kb. 36-szor értékesebb a forintnál. (A nyitó képet Barna Béla készítette.)
Az uralkodóházak személyes és rokoni kapcsolatai már a középkorban kialakultak (érdemes itt pontosan és részletesen olvasni róluk), a ma embere minden bizonnyal legföljebb a Karinthy Frigyes bravúros agyműtétjét elvégző Herbert Olivecrona professzorra (Utazás a koponyám körül), és persze a második világháború idején ezrek életét megmentő svéd diplomatákra, Raoul Wallenbergre és Langlet Valdemarra emlékezik.
(Ez a kép viszont a Győrön átvágtató svéd uralkodó emléktáblája, ugyancsak arra hívja föl a ma emberének figyelmét, hogy XII. Károly Stralsundig jóformán meg sem állt…)
Bár különösen sűrűnek aligha nevezhetők az észak-európai ország és hazánk kapcsolatai, a svéd királyi pár 33 esztendővel ezelőtti látogatása mindenképpen történelmi eseménynek számít. XVI. Károly Gusztáv és Szilvia királyné a legendás emlékűnek számító Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására töltött négy napot hazánkban. Megemlítendő, hogy nem ez volt az első és egyetlen felséges vizit: a meglehetősen harcos-mozgalmas életű svéd katonakirály, XII. Károly (1682–1718) 1714-ben, menekülvén az út üldöző törökök elől, Rodostóból Erdélyen és Magyarországon át lovagolt haza, Svédországba. Nálunk egy debreceni nemesembernél szállt meg, aztán meg Pesten; az V. kerületi, Váci utca 43. (Irányi utca sarka) alatti Ének-Zenei Általános Iskola falán emléktábla örökíti meg a királyi pihenő emlékét…
Kései utóda, a mai svéd uralkodó és felesége 1991. május 27-én érkezett hozzánk, ekként Károly Gusztáv és Szilvia királyné tekinthető elsőnek, aki a protokoll szerint kijáró külsőségek között, államfői fogadtatásban részesült.
A Mai Nap című „komoly bulvárlapban” megjelent írásom újra közlését az Arcanum Adatbázis Kft. szerfölött gazdag digitális archívumának köszönhetem. Íme a Mai Nap 1991. május 26-i, vasárnapi számában megjelent írás a svédországi fenséges királyi vendégekről:
«Holnaptól hazánk vendége a svéd királyi pár: XVI. Károly Gusztáv és Szilvia királyné. A Magyar Köztársaság és a Svéd Királyság kapcsolataiban ez lesz az eddigi legmagasabb rangú látogatás. A svéd uralkodó magánemberként, vadászként már járt nálunk.
Svédország olyan parlamenti demokrácia, ahol a népakarat dönti el, ki vezesse az országot. Svédország ugyanakkor monarchia is: király (vagy királynő) ül a trónján, ő az államfő. Függetlenül attól, fiú-e vagy lány, a király elsőszülött gyermeke örökli a legmagasabb közjogi méltóságot.
A svéd királyi család.
De csak azóta van ez így, hogy 1980-ban új trónöröklési törvény váltotta föl az 1810 óta érvényben lévőt. Eszerint most az 1977. július 14-én született Viktória Ingrid Aliz Deziré, Västergötland hercegnője a trónörökös. Az 1973. szeptember 19-én 27 évesen trónra lépett uralkodó, akárcsak dinasztiaalapító őse, kivételnek számít. Az 1946. április 30-án a Haga kastélyban született Károly Gusztávot alig néhány évesen tette meg a sors hazája trónörökösévé. Szülei: Gusztáv Adolf herceg és Szibilla, Szászország, Coburg, Gotha hercegnője. Édesapja, az akkori VI. Gusztáv Adolf király fia, 1947-ben repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett, így a gyermek Károly Gusztávot nagyapja trónra lépésével egyidejűleg, 1950. október 30-án – Jämtland hercegeként – trónörökössé nyilvánították.
Hegyi szerelemből boldog házasság
A mostani svéd uralkodó három nővére polgári házasságot kötött, és ez alól Károly Gusztáv sem kivétel. Sok olvasónk bizonyára jól emlékszik még a szenzációra: XVI. Károly Gusztáv svéd király 1976. március 12-én eljegyzett egy német polgárlányt, az 1943. december 23-án Heidelbergben született Silvia Renate Sommerlath kisasszonyt. A királyi esküvőre néhány hónappal később, június 19-én került sor a stockholmi dómban, a Storkyrkában. A négygyermekes Sommerlath család hosszú ideig élt Brazíliában, ahol az apa, Walter Sommerlath, a svéd Uddeholm acélipari cég leányvállalatát igazgatta. Lányuk tolmácsnak tanult: előbb a müncheni argentin konzulátuson, majd pedig az olimpiai játékok szervezőbizottságában dolgozott, később az innsbrucki téli olimpia protokollfőnök-helyettese lett. Silvia Renate akkor költözött Németországból Ausztriába, ismeretsége a női szíveket megdobogtató, a sportokat pedig nem csupán kedvelő, hanem példásan művelő svéd uralkodóval az olimpiai évekre nyúlik vissza. XVI. Károly Gusztáv az édesapjához hasonlóan kiválóan hajózik és síel; nemrég az elsőként befutók között köszönthették a 85 kilométeres Vasalopper sífutóversenyen.
Mint a mesében: az ismeretségből szerelem, a szerelemből boldog házasság lett. A királyi párnak három gyermeke született: a trónörökösként már említett Viktória, az 1979. május 13-án született Károly Fülöp Edmund Bertil, Värmland hercege és Medeleine Teréz Amália Jozefin, Hälsingland és Gästrikland hercegnője, aki június 10-én tölti be 9. évét. A királyi család 1982-ig hagyományosan a stockholmi királyi kastélyban lakott, akkor költözött ki a főváros melletti Drottingholm kastélyba, amelynek egyik szárnyában alakították ki az uralkodó és családja rezidenciáját.
Szilvia királyné különösen nagy érzékenységgel viseltetik a szociális kérdések iránt, védnöke a többi között a „Mentsétek meg a gyermekeket!” Egyesületnek. A királyi pár „esküvői alapjából” pénzelik a testi fogyatékos gyermekek sportolását segítő kutatásokat.
Francia marsall a svéd trónon
Jó ezer esztendőre tekinthet vissza a svéd királyság: elsőként Ansgar hittérítő úti beszámolójában említi a svea királyságot. A hazánkéhoz hasonlóan viharos történelmű ország első királya (985–1000 között) Győzedelmes Erik volt. A jelenleg uralkodó dinasztiát a forradalmárból Napóleon ellenségévé lett, nem nemesi származású Jean Baptiste Bernadotte francia marsall alapította. Ő XIV. Károly Jánosként (1818–44) írta be nevét az északi ország történelmébe. Bár igen sokat tett választott hazája anyagi fölemelkedéséért, kortársai és tetteinek későbbi értékelői a szemére vetették önkényes, egyeduralkodói stílusát. Fia, I. Oszkár (1844–59) éppen apja ellentéte: liberális szellemű, a skandináv unió lelkes híve volt. Az őt követő IV. Károly és II. Oszkár után 1907-ben V. Gusztáv lépett a stockholmi trónra, s negyvenhárom(!) esztendeig uralkodott. Svédország mindkét világháborúban semleges maradt, és főként a második idején – királyi biztatásra és segítséggel – különösen sokat tett a magyarországi üldözöttek életének a megmentéséért. Emlékezzünk csak Raoul Wallenbergre, Valdemar és Nina Langletre, Asta Nilssonra és a többi svéd hősre!
A Bernadotte-dinasztia hetedik uralkodó tagja a modern Svédország megteremtésének jelszavával kezdte szolgálatát édesanyja halála után egy évvel, 1973 őszén. XVI. Károly Gusztáv iskolák egész sorában készült az életre, az uralkodásra. Különös érdeklődést mutatott a történelem, a földrajz, a társadalomtudományok és a modern nyelvek iránt. Érettségi után két és fél évre bevonult katonának, a hadsereg mindhárom fegyvernemében szolgált, végül tengerésztiszti vizsgát tett. Államfőként neki van a legmagasabb katonai rendfokozata. A hatvanas évek végén kezdte tanulmányait az uppsalai egyetemen; választott szakjai; történelem, szociológia, politológia, pénzügyjog és népgazdaság. Dolgozott irodákban, gyárakban, az ország iparát reprezentáló fa- és gépipari vállalatoknál, a helyi közigazgatásban egyaránt. Tanulmányozta az igazságszolgáltatás, a bankok, a tömegtájékoztatás, az egyház tevékenységét, a munkaerő-piacot, a szociális szervezetek és intézmények tevékenységét.
Végigjárta a ranglétrát
Trónörökösként a törvényhozói és a kormányzati munkával is tüzetesen megismerkedett, a legszívesebben a külügyminisztériumban időzött. Közben kiegészítő diplomát szerzett a stockholmi egyetem népgazdasági karán, majd megfigyelőként részt vett a svéd ENSZ-küldöttség munkájában. Tanzániában, Kenyában, Etiópiában személyes tapasztalatokat szerzett a fejlesztési segélyek hasznosításában, dolgozott hazája londoni nagykövetségén, egy helyi bankban. Franciaországban időzvén nyelvtudását tökéletesítette. A hetvenes évek elején mind több alkalommal képviselte idős nagyapját, az 1950-ben 67 esztendős korában trónra lépett (1973. szeptember 15-én elhunyt) VI. Gusztáv Adolf királyt.
XVI. Károly Gusztáv azóta, hogy 1972 nyarán Stockholmban rendezték meg az ENSZ környezetvédelmi konferenciáját, különös érzékenységet tanúsít a világ környezetvédelmi problémái iránt. Elnöke a természetvédelmi világalap svéd alapítványának, megkapta az agrártudomány tiszteleti doktori címét. A világ egyik legrégebbi monarchiájának reprezentánsa – uralkodói jelszavához méltón – kezdettől törekedett arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljön (az egyébként is ősi demokratikus hagyományokkal rendelkező országban) a törvényhozás és kormányzat népet szolgáló akarata. Ez persze nem jelenti azt, hogy eltért volna elődei és nagyapja bevált politikájától. A legteljesebb mértékben támogatta például az 1974. évi alkotmányreformot, amely szerint korunkban a svéd királynak csak reprezentációs feladatai-kötelezettségei lehetnek. Átfogalmazták az alkotmány idejétmúlt megállapítását, amely szerint csak a királynak van joga a birodalmat kormányozni, s a hatalmat a népre, választott tisztségviselőire ruházták át.
Reprezentál és adózik is
A svéd király, az ország államfője, minden októberben megnyitja a törvényhozás új ülésszakát, elnököl az államtanács ülésein, tájékozódik a kormány munkájáról, elnöke a parlament külügyi bizottságának, követeket nevez ki és fogad, és bár ő a legmagasabb rangú katona, a hadseregnek a kormány parancsol. A kormány megbízásából fogadja a külföldi államfőket, és rendszeresen képviseli hazáját külföldi útjain, ahol az érdemi tárgyalásokat a kíséretében lévő kormánytagok folytatják. A királyi pár – ha a protokoll megengedi – gyermekeit is elviszi külföldi hivatalos útjaira. Föltehetően egyedülálló svéd sajátosság, hogy a király is köteles elszámolni magánvagyonáról és jövedelmeiről, éppen úgy adózik, mint bármelyik alattvalója. A király által fölhasználható pénzekről és apanázsról a parlament szavazással dönt. Őt és családját is megilleti a szavazati jog, de az uralkodóház tagjai hagyományosan nem élnek e jogukkal.
A királyi pár programját is sikerült megszereznünk a külügyminisztérium protokoll-főosztályától (igaz, akkor az újságírókat, a lapszerkesztőségeket tájékoztató-segítő partnernek is tekintette a kormány és a köztársasági elnöki hivatal is…de ennek már réges rég vége…), ekként közreadtuk:
hétfőn 12.00: ünnepélyes fogadtatás a Parlament előtt
14.45: Göncz Árpád és felesége találkozik a vendégekkel
15.45: látogatás a képviselőházban
19.30: a magyar államfő díszvacsorája a svéd királyi pár tiszteletére a Parlamentben
kedden 9.00: Antall József udvariassági látogatása XVI. Károly Gusztáv szállásán
10.00: Szilvia királyné a Pető Intézetbe látogat
10.15: a svéd király megnyitja a magyar–svéd környezetvédelmi szimpóziumot
12.30: az Országgyűlés elnöke és felesége ebédet ad XVI. Károly Gusztáv és Szilvia királyné tiszteletére
15.00: a magyar szent korona megtekintése, utána látogatás az IKEA-áruházban és a BNV-n
15.45: a királyné megtekinti a Pesti nők a századfordulón című kiállítást, és ellátogat az újpesti Valdemar Langlet Iskolába
szerdán: délelőtt Göncz Árpád kíséretében Egerbe látogat a királyi pár, délután Szilvásváradon lovasbemutató
sved_kiralyi_par_hevesben_megyei_lap_elso_oldal
csütörtökön: elutazás előtt koszorúzásra kerül sor a Rákoskeresztúri köztemető 301. parcellájában
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)
