(Szerző: NVZS/hirklikk.hu) Lassan megszokottá válik, hogy a visegrádi országok oknyomozó újságíróiból álló csapat minden – kéthetente megjelenő – hírlevelében újabb és újabb értesüléseket közöl a miniszterelnök fiának csádi mozgolódásáról. Ezúttal arról számoltak be, hogy Orbán Gáspár – zárt ajtók mögötti találkozókon – a hírek szerint azt állította: Magyarország katonai jelenléte Csádban jövedelmező gazdasági lehetőségeket teremtene például kőolaj és urán szerzésére. (A nyitó kép forrása: telex.hu.)
A VSquare (—> a VSquare név a V4-ből származik, amely a visegrádi országok csoportjának rövidítése; az évek során a VSquare az oknyomozó újságírás vezető regionális hangjává vált Közép-Európában; nonprofit, független és az újságírás iránti szenvedélytől vezérelve működik) írása szerint ennek éppúgy köze lehet a Putyin-rezsimhez, mint a titokzatos hátterű és formájú – a gyanú szerint nem feltétlenül csak magyar katonák ottani missziójában megnyilvánuló – csádi magyar mozgolódásnak. Az ügy egyre cifrább. Közben az is borzolja a kedélyeket és kérdéseket vet fel, miért tűnt el a radarok elől három napra a Magyar Honvédség repülője, éppen Afrika felett.
Az eddigi információkon túl, egy újabb adalékkal szolgált a VSquare Orbán Gáspár afrikai, azon belül is elsősorban Csádban és a Csáddal kapcsolatos tevékenységéről. Legutóbbi hírlevelében írta: értesülései szerint Orbán Viktor fia zárt ajtók mögött arról beszélt, hogy Magyarország katonai jelenléte Csádban jövedelmező gazdasági lehetőségeket teremtene például kőolaj és urán szerzésére Magyarország számára.
A szerzők szerint az ugyanakkor nem világos, hogy mi lenne ebből a magyarok haszna, nemcsak a hatalmas távolság miatt, hanem amiatt is, hogy az ország nem rendelkezik a finomításukhoz szükséges technológiával. A VSquare szerint a magyar olajfinomító és atomerőmű jelenleg csak orosz kőolajjal és nukleáris üzemanyaggal kompatibilis, amiből azt lehet leszűrni, hogy ehhez a vállalkozáshoz minden bizonnyal együttműködésre van szükség a Putyin-rezsimmel.
Az utóbbi hónapokban a VSquare egy sor információt közölt a Magyarországon is értetlenül fogadott csádi magyar katonai missziót tartalmazó tervekről. Ezekből egytől egyig az derült ki, hogy a főszereplő a reflektorfényt kerülő, az elmúlt években a közvélemény elől elbújni képes Orbán Gáspár, aki – kétséget kizáróan – az apja, a magyar kormányfő megbízásából mozgolódik a polgárháború szélén billegő afrikai országban, ahol egyfajta vákuum keletkezett az elmúlt időszakban, miután a kivonulás mellett döntöttek mind az amerikaiak, mint pedig a franciák.
Először arra derített fényt a VSquare, hogy Orbán Gáspár katonai küldöttséggel, de civil ruhában tárgyalt – titokban – egy magyar katonai misszióról Csádban, amellyel – állítólag – polgári céljai is lennének a magyar kormánynak (ahogy arról G7 írt). Majd a Direkt36-tal és a Le Monde-dal közösen azt írta meg, hogyan vett részt titokban ennek a megszervezésében.
A portál következő írásában egy, az ügyet közvetlenül ismerő, kormányhoz köthető forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy – mindenféle hivatalos megbízás nélkül, ám a Karmelitában számára biztosított irodában és munkatársakkal – az Orbán-gyerek tevékeny részt vállalt egy nemzetbiztonsági testület létrehozásában, megszervezésében és személyi állományának kiválasztásában, ahonnan szervezte az általa csak „startupnak” tartott csádi katonai missziót is, amelynek farvízén a kereskedelem bevonására is születtek tervek.
A következő írásában a VSquare azt írta, hogy a csádi misszió állítólagos „terrorizmus- és migráció-ellenőrzési” célja csupán ürügy, mert a magyar kormány egyben egy katonai hírszerző központot is létre kíván hozni az afrikai országban. Felvetődött az a gyanú is, hogy bátorítást adott ehhez Szergej Lavrov, az Afrikában aktív orosz külügyminiszter (akihez – jegyezzük meg – Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert furcsán barátinak tűnő kapcsolat fűzi).
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter katonai tiszteletadás mellett fogadja Dago Yacoub csádi nemzetvédelmi minisztert a Honvédelmi Minisztériumban 2023. november 21-én. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A Hírklikk is beszámolt arról, hogy az amerikai Robert Lansing Institute egy hónappal ezelőtt napvilágot látott jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország csádi jelenlétével a szorosabb együttműködés kialakítását célozza Oroszországgal, amely egyre nagyobb mértékben terjeszkedik Csádban, az egyik legszegényebb afrikai országban. Annak élén pedig katonai junta áll, amelynek a vezetőjét az oroszok által is támogatott Idriss Déby Itnot májusban választották meg elnöknek (amihez Orbán Viktor amúgy melegen gratulált).
A demokrácia védelmét a zászlajára tűző, nemzetközi munkatársi gárdával dolgozó intézet szerint csak álca a csádi magyar misszióval kapcsolatban hangoztatott cél, a terrorizmus elleni harc és a migráció kontrollálása. „Szerintünk Orbán számára azért fontos a csádi misszió, hogy hozzájusson az ottani urántartalékokhoz… ily módon pedig minden bizonnyal segíteni igyekszik Oroszországot a csádi uránlelőhelyek feletti ellenőrzés megszerzésében, s egyben elérni a franciák kiszorítását” – fogalmaznak a szerzők, megjegyezve: mindez egybevág az oroszok érdekével.
A VSquare legfrissebb (fent már idézett) számában pedig egy újabb kiegészítés olvasható, az, hogy nemcsak az urán, hanem a kőolaj is érdekelheti az Orbán-kormányt. Csád a kőolaj-kitermelés alapján a világ 45. országa, s még egy Unesco-védelemre esélyes helyszín lemondására is készen állt a termelés bővítése érdekében – számolt be pár éve az Origo.
Orbán Gáspár egyébként nem csak Csádban járt. A Robert Lansing intézet információi szerint Nigerben is megfordult már. Mint a G7 rámutatott: ott is található urán, s ott is egy oroszok által támogatott katonai junta uralkodik. Emellett ott is megkezdődött már a kőolaj kitermelése.
Egyelőre nagyjából ennyit lehet tudni arról, hogy Orbán Gáspár mit, kivel és hol kavar Afrikában. Több, mint érdekes adalék, hogy – a 24.hu alapján – Afrikába repült és három teljes napra eltűnt a nyilvános repüléskövető oldalakról a honvédség Airbus A-319 gépe. A Honvédelmi Minisztériumot a portál megkérdezte, milyen feladatra küldték a repülőt, illetve, hogy az akció összefüggésben volt-e a magyar katonák tervezett csádi bevetésével, ám a tárca a cikk megírásáig nem reagált.
Amit tudni, a 605-ös Airbus június 5-én este indult útnak a kecskeméti katonai repülőtérről, és Afrika felé vette az irányt, Tuniszban landolt, onnan tovább indult déli irányba, majd Tunézia légterében 10 ezer méter fölötti magasságban eltűnt a nyilvános repüléskövető oldalakról. Ezután már csak szombaton este tűnt fel újra a repülő, Tunézia déli határvidékéről egyenesen a kecskeméti bázisra tért vissza.