A minapi országos kereskedelmi hitelkockázati konferencián a makrófolyamatok változása és tartósságuk volt a központi téma. A résztvevők körében végzett kutatásból kiderült: a gazdasági szakemberek többsége szerint 2-3 éves válságperiódus következhet. A kockázatkezelők jelenleg az inflációt, az energiaválságot és az EU-s pénzek visszatartását gondolják kulcstényezőnek, többségük 5–10%-os növekedést vár – a ki nem fizetett számlák mennyiségében. (A nyitó kép forrása: https://www.controllerakademie.de)
A jelenlegi válság olyan helyzetben érte a vállalkozásokat, amikor – a covid előtt – hosszú gazdasági növekedési ciklusban erősödhettek és alacsony kockázati szinten működhettek. Nem elhanyagolható, hogy a jelenleg működő cégek mintegy 60%-a nem találkozott még működése alatt igazi gazdasági válsággal, hiszen 2008-at követően alakul. Két ugyanolyan válság nem létezik, hiszen az előző válságokra már létező forgatókönyvek vannak a cégek működésében. Pont attól válság a válság, hogy olyan nem várt negatív elemek jelennek meg, amik nagy kihívások elé állítják a cégeket.
A válság több fronton érezteti hatását nem csupán Magyarországon, hanem Európa sok országában, sőt, földrészünkön kívül is. Fennáll a recesszió veszélye, az évtizedeken keresztül nem tapasztalt infláció, az energiaválság, a háborús helyzet, az ellátási láncok akadozása és a lista ezzel még nem ért véget. A múlt évekhez képest megváltozott gazdasági folyamatokra reagálni nem egyszerű, hiszen némelyek – pl. árfolyam, infláció – naponta okoznak meglepetést. Csaknem minden gazdasági szereplőre negatívan hat a válság, ezért a vállalati kockázatkezelés is új kihívással néz szembe.
Immáron hetedik éve rendezték meg az Opten és az Atradius közös konferenciáját a kockázatkezelés és hitelkezelés témakörben. A résztvevők jórésze a magyar gazdaságot érintő legnagyobb kihívások közül az inflációt tette az első helyre, már csak azért is, mert európai szinten is kiemelkedő mértékű a magyar infláció. Az energiaárak, a megállapodás az EU-s pénzekről és az árfolyam ugyancsak nagy probléma. Érdekesség: a gazdasági vezetők nem tekintik kiemelkedő problémának a szankciókat, a különadókat és az ársapkát. Valószínűleg azért, mert mértékük még nem akkora, hogy az ebből fakadó költségek áthárítása fájón növelné a működési kockázatokat.
A résztvevők nagy többsége gondolja úgy, hogy a válság miatt legföljebb négy évig lesz magasabb a kockázati szint. A többiek borúlátóbbak, szerint hosszabb lesz a válság, annak ellenére, hogy megbecsülni nem egyszerű, miután az energiaárak alakulása, a megállapodás az EU-s pénzekről nagymértékben hatással van a gazdaságra.
Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója és Vanek Balázs, az Atradius délkelet-európai igazgatóhelyettese szerint az egyik legnagyobb probléma a kiszámíthatatlanság. A magyar gazdaság nyitott, emiatt a gazdaság kitettsége is nagyobb az átlagosnál. Csődök, felszámolások, kényszertörlések és végelszámolások várhatók. A bizalomvesztés és a csökkenő nyereséghányad miatt a tervezés átalakul, ezért az újratervezés kerül előtérbe az eddiginél feszesebb hitelkezelő politikával.
Az Opten–Atradius konferencia előadói egyetértettek: az automatizálás és a digitalizáció – a gyors és hatékony reagálás céljából – az eddiginél nagyobb figyelmet kap. Arra a kérdésre, hogy saját cégük vonatkozásában milyen változást várnak a ki nem fizetett számlák kapcsán a kockázatkezelők, a többség 5–10%-os növekedést jelölt meg, mások 20–50%-os emelkedéssel számolnak. Ez pedig egyértelműen mutatja, hogy a hitelkezelést újra kell tervezni, hogy ne váljék a régen jól működött automatizmus olyanná, mint egy rosszul beállított váltókapcsoló, ami súlyos károkat tud okozni, mire észrevesszük, hogy letértünk a jó vágányról.
A jelenlegi válság olyan helyzetben érte a vállalkozásokat, amikor – a covid előtt – hosszú gazdasági növekedési ciklusban erősödhettek és alacsony kockázati szinten működhettek. Nem elhanyagolható, hogy a jelenleg működő cégek mintegy 60%-a nem találkozott még működése alatt igazi gazdasági válsággal, hiszen 2008-at követően alakul. Két ugyanolyan válság nem létezik, hiszen az előző válságokra már létező forgatókönyvek vannak a cégek működésében. Pont attól válság a válság, hogy olyan nem várt negatív elemek jelennek meg, amik nagy kihívások elé állítják a cégeket.
A válság több fronton érezteti hatását nem csupán Magyarországon, hanem Európa sok országában, sőt, földrészünkön kívül is. Fennáll a recesszió veszélye, az évtizedeken keresztül nem tapasztalt infláció, az energiaválság, a háborús helyzet, az ellátási láncok akadozása és a lista ezzel még nem ért véget. A múlt évekhez képest megváltozott gazdasági folyamatokra reagálni nem egyszerű, hiszen némelyek – pl. árfolyam, infláció – naponta okoznak meglepetést. Csaknem minden gazdasági szereplőre negatívan hat a válság, ezért a vállalati kockázatkezelés is új kihívással néz szembe.
Immáron hetedik éve rendezték meg az Opten és az Atradius közös konferenciáját a kockázatkezelés és hitelkezelés témakörben. A résztvevők jórésze a magyar gazdaságot érintő legnagyobb kihívások közül az inflációt tette az első helyre, már csak azért is, mert európai szinten is kiemelkedő mértékű a magyar infláció. Az energiaárak, a megállapodás az EU-s pénzekről és az árfolyam ugyancsak nagy probléma. Érdekesség: a gazdasági vezetők nem tekintik kiemelkedő problémának a szankciókat, a különadókat és az ársapkát. Valószínűleg azért, mert mértékük még nem akkora, hogy az ebből fakadó költségek áthárítása fájón növelné a működési kockázatokat.
A résztvevők nagy többsége gondolja úgy, hogy a válság miatt legföljebb négy évig lesz magasabb a kockázati szint. A többiek borúlátóbbak, szerint hosszabb lesz a válság, annak ellenére, hogy megbecsülni nem egyszerű, miután az energiaárak alakulása, a megállapodás az EU-s pénzekről nagymértékben hatással van a gazdaságra.
Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója és Vanek Balázs, az Atradius délkelet-európai igazgatóhelyettese szerint az egyik legnagyobb probléma a kiszámíthatatlanság. A magyar gazdaság nyitott, emiatt a gazdaság kitettsége is nagyobb az átlagosnál. Csődök, felszámolások, kényszertörlések és végelszámolások várhatók. A bizalomvesztés és a csökkenő nyereséghányad miatt a tervezés átalakul, ezért az újratervezés kerül előtérbe az eddiginél feszesebb hitelkezelő politikával.
Az Opten–Atradius konferencia előadói egyetértettek: az automatizálás és a digitalizáció – a gyors és hatékony reagálás céljából – az eddiginél nagyobb figyelmet kap.
Arra a kérdésre, hogy saját cégük vonatkozásában milyen változást várnak a ki nem fizetett számlák kapcsán a kockázatkezelők, a többség 5–10%-os növekedést jelölt meg, mások 20–50%-os emelkedéssel számolnak. Ez pedig egyértelműen mutatja, hogy a hitelkezelést újra kell tervezni, hogy ne váljék a régen jól működött automatizmus olyanná, mint egy rosszul beállított váltókapcsoló, ami súlyos károkat tud okozni, mire észrevesszük, hogy letértünk a jó vágányról.