Momentum-tag megfélemlítő rabosítása

Az elsők között számolt be a nemzetközi sajtóban a Balkan Insight oknyomozó portál a Facebook-bejegyzése miatt kihallgatott Csóka-Szűcs János történetéről.

Az emberi jogok állapotára fókuszáló, a délkelet-európai térség egyik gyűjtőportáljának nyitó oldalán a cikk elolvasása után nem mellesleg hazánkról szóló öt elemzést szól. A koronavírusra való hivatkozással a személyekre vonatkozó adatgyűjtésről és a kiadható adatok korlátozásáról írt cikk épp úgy szerepelt az közöttük, mint az Európai Parlamentben ma várható, Magyarország jogállami helyzetét értékelő vitanapról készített előzetes információ. A Momentum gyulai tagjának rabosítása kapcsán részletesen leírják a történteket, kezdve azzal, hogy reggel 6-kor állítottak be a rendőrök Csóka-Szűcs lakására, lefoglalták a mobilját, a számítógépét, majd bevitték kihallgatásra. Jelzi az írás, hogy a koronavírus elleni küzdelem akadályozására hivatkozva a kormány akár üt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatná, hisz’ a most elfogadott rendelkezés része lett annak az úgynevezett felhatalmazási törvénynek, amely – kritikusai szerint – csaknem diktatórikus hatalommal ruházta fel Orbán Viktort. Az írás megemlíti, hogy Cseh Katalin, momentumos EP-képviselő a twitteren kérte az embereket a hír terjesztésére, a DK pedig online demonstrációt hirdetett meg a hír hallatán.

Megírta a Balkan Insight azt is, hogy két napon belül ez volt a második ilyen megfélemlítő rendőri intézkedés. Május 5-i összesítés szerint a rendőrség már 83 esetben intézkedett hasonló indokkal, és 26 alkalommal pedig a pandémiára tekintettel közveszélyeztetés gyanújával.

Visszautasította Orbán Viktor az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak a meghívását arra a vitára, amelyen Magyarország jogállami helyzetét fogják kivizsgálni – írja a Szabad Európa Rádió portálja. Orbán levelére – amelyben a kormányfő jelezte, hogy Varga Judit tárcavezető venne részt helyette az ülésen, Sassoli azt válaszolta, hogy a házszabályok erre nem adnak lehetőséget. Csak az ország vezetője képviselheti hazáját az adott vitán.  Persze a cikk megemlíti azt is, hogy Orbán a koronavírus miatti bokros teendőire hivatkozott, amikor a meghívást visszautasította. A mai vita előzményeként a cikk megjegyzi, hogy Kovács Zoltán szóvivő boszorkányüldözésnek, mi több: egyenesen koncepciós pernek nevezi a kormányt bíráló vitát. Mert szerinte a baloldaliak és a liberálisok épp akkor kezdenek politikai játszmába, amikor kontinensünknek évszázadok óta nem látott egészségügyi és gazdasági kihívásaival kell megküzdenie. 

A mai vita előzménye az Európai Parlament április 17-i nyilatkozata, amely szerint a magyar kormány által a koronavírusra való hivatkozással elfogadott intézkedések nem állnak összhangban az európai uniós értékrenddel.

A brit The Guardian cikke – amely a mai uniós vita elé időzített írás – már csak azért is érdekes, mert nem pusztán a rendeleti kormányzás kifogásolt tételeit sorolja fel, hanem a Facebook-bejegyzés miatti két rabosításról is jól értesülten beszámol. Kiemeli például azt, hogy szabadon engedték ugyan a hírhamisítással meggyanúsított két férfit, azonban a rendőrség – mintegy elrettentésül – online posztolta azt a videót, amelyben a kihallgatásra vezették a gyanúsítottakat. Sőt előre jelzi a The Guardian cikke azt is, hogy kézzel fogható következményei nem lesznek ugyan a várhatóan egyórás vitának, de az biztos, még tovább mélyíti az eddig is súlyos ellentétet Orbán Viktor és a parlament között. Az Európai Bizottság egyik alelnöke, Vera Jourova is részt vesz az ülésen, aki ugyancsak megrökönyödést keltett magyar kormánykörökben, mert első nyilatkozatában nem talált kifogásolni valót a felhatalmazási törvényben, majd egy hét elteltével tagadta, hogy ilyet mondott volna, és sorolta kifogásait. Kovács Zoltán meg is jegyezte, méltatlan viselkedés ez egy biztoshoz.

A The New York Times a gyöngyöspatai szegregációs pert ismerteti, amelyben Orbán Viktor jogtalannak tartja a romák iskolai szegregációja miatt megítélt pénzbeli kompenzációt, mondván, nem dolgoztak meg a pénzükért. A romák viszont bizonyítva látják az igazukat, egyúttal megfélemlítve is érzik magukat. A 20 éves Csemer Niki, aki elszenvedte a szegregációt, úgy nyilatkozott a Reutersnak, hogy a Kúria ítélete számára azért fontos döntés, mert bizonyítja, nekik is lehet igazuk, nemcsak másoknak. Orbánnak az erre vonatkozó, még januárban elhangzott véleményét súlyos fenntartásokkal fogadta Brüsszel, hisz’ egy kormány sem mondhat ellent a bírósági döntéseknek.

Ugyanakkor egy másik diák attól tart, hogy óriási felháborodást okoz majd, valamint feszültséget is a fehérek és a kisebbségek között. Mi több, szerinte nem fogják kifizetni a nekik odaítélt, fejenként másfél millió forintos pénzbeli kompenzációt, az ügy lezárása korántsem tesz pontot a konfliktus végére, nem lesz béke Gyöngyöspatán továbbra sem.