Most búcsúzunk – ballag már a vén diák

„Most búcsúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt”, „Ballag már a vén diák”, „Gaudeamus igitur” – énekelik a diákok május elején ismét. (A képen: győri révais végzősök ballagnak.)

Eljött az idő, amikor a „vén” diákoknak már kifelé áll a rúdjuk, menniük kell szeretett középiskolájukból. Elhagyják az alma matert, amelyhez rengeteg élményük kötődik, jó és rossz, kellemes és kellemetlen egyaránt.   

A ballagáskor azonban a fájó emlékek is megszépülnek. Lányok, fiúk kéz a kézben, tanáraikkal együtt körbejárják felnőtté serdülésük mindörökké emlékezetes helyszíneit. A még néhány évig az iskolában maradó társaik sorfala között ballagva átveszik a szebbnél szebb virágcsokrokat, az ajándékokat.

Elindulnak a csupa nagybetűs életbe. Még teli hittel és lelkesedéssel. Ezt kell megőrizniük a következőkre is, hogy ne érje őket kudarc és csalódás.

Lelkükben meg kell maradniuk mindvégig nemes, szabadlelkű, törekvő diáknak. Olyan öregdiáknak, aki sohasem felejti el, hogy mit kapott elbocsájtó iskolájától.

Most búcsúznak, várja őket az érettségi, az egyetemi, főiskolai felvételi vizsga, a munka.

Most ünnepelnek egy kicsit, azután jöhetnek az új megmérettetéseket tartogató, dolgos hétköznapok.