A kínai napilap, a China Daily is foglalkozik Charles Michaelnek Orbán Viktort is érintő dilemmájával. Mint ismeretes, az Európai Tanács elnöke néhány nappal ezelőtt bejelentette: lemondana az elnöki posztjáról a kezdődő uniós kampány sikeréért, mert képviselőként megmérettetné magát.

Csakhogy olyan sokan támadták az elhatározása miatt, hogy mégsem tart ki eredeti elképzelése mellett, mert valóban fennáll a veszélye annak, hogy ha a választások után – június elején – azonnal nem sikerül megválasztani az utódját, akkor a helyét a soros uniós elnökséget betöltő Magyarország kormányfője venné át. Charles Michael indul ugyan a jelöltségért, ám a kampány mellett ugyanúgy ellátja elnöki feladatait is, miként eddig tette. Hozzáfűzte: ha megválasztják, akkor elfoglalja helyét az Európai Parlamentben, viszont szerinte a Európai Tanács június végéig, július elejéig meg fogja tudni választani az utódját.

Az írás nemcsak azzal foglalkozik, hogy Orbánt úgy könyvelték el Brüsszelben, mint „akivel szimpatizál Putyin”, hanem úgy is, mint aki követeléseivel a szövetséget zsarolja. Ha a jelenlegi magyar miniszterelnök folytatja ezt a magatartását, akkor a következő szavazásnál már nemcsak az ukrajnai döntések ellen fog szavazni, hanem akár az irányadó kamatpolitikát is megvétózhatja. Ezért a brit The Guardianban megjelentek szerint is alkalmazni ajánlott (a 7-es cikkelyes eljárás szerint) a szavazati jog megvonása az Orbán-kormánytól.

Az orosz hírközlési hatóság felügyelete alatt álló, moszkvai székhelyű Abzac lapban a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének politológus docense helyeselte Toroczkai László minapi, évértékelő beszédében elhangzott felvetését: „ha a háború következtében megszűnnék Ukrajna államisága, egyetlen magyarországi pártként mi igényt tartunk Kárpátaljára”. Kirill Koktis docens szerint teljesen logikus és jogszerű a felvetés, hisz’ a magyarok csak megvédeni szeretnék az etnikai kisebbséget. Ukrajnának nehéz dolga lesz megtartani ezt a területet.

Koktis hozzátette azt is, hogy elsőre szélsőséges jobboldali politikai forgatókönyvnek látszik a magyarok elképzelése, de teljes mértékben megvalósítható, hiszen a kijevi hatalom nem lesz képes megőrizni az ukrán államiságot.

A cikk beszámol arról is, hogy Szijjártó ukránul írt, életveszélyes fenyegetést tartalmazó levelet kapott, amely szerint ma, amikor Ungváron fog tárgyalni, robbanásveszélyes üdvözletre számíthat, amitől még egy páncélvonat sem fogja megmenteni.

A Toroczkai-féle bejelentés gyorsan átfutott a nemzetközi sajtón, köszönhetően a Reuters tudósításának, úgyhogy még a Denver Gazette-ben is olvashattuk sok más mellett.

A Független Kijev, a The Independent Kyiv portálon a Toroczkai-kijelentést összefüggésbe hozták a magyar külügyminiszter mai vizitjével. Ennek kapcsán azért idézik a Magyar Nemzetnek az ukrajnai látogatás elé időzített cikkét, mert kormányközeli álláspontot sejtenek mögötte. A cikk bírálta az ukrán sajtót, amit nem tekint függetlennek, illetve kifogásolta az újságírókra vonatkozó azt a direktívát, amely szerint az ukrán városneveket nem lehet oroszul, csak ukránul leírni a sajtóban. Tájékoztat a cikkíró arról is, hogy Ukrajna készül Orbán Viktor fogadására is, miután a magyar kormányfő megerősítette: megkapta Zelenszkij elnök tavaly decemberben postázott meghívását. Orbán 2010-ben volt legutóbb Ukrajnában. Putyinnal viszont számos alkalommal találkozott, sőt, a háború kitörése óta is, legutóbb októberben Pekingben, miközben a magyar kormány tagjai rendszeresen vizitálnak Moszkvában. A The Kyiv Independent megírja: a magyar külügyminisztérium nem reagált a Reuters megkeresésére, hogy értelmezze Toroczkai szavait. A lap úgy tudja, ha a héten esedékes uniós csúcson Orbán megint megvétózná az Ukrajnának nyújtandó 50 000 millió eurós segélyt, akkor a tagállamok készen állnak az elfogadására – Orbán nélkül is.

Végül a török kormánypárti Daily Sabahban olvashatjuk, hogy Ankara megküldte Washingtonnak és a törvényhozásnak a svédek NATO-tagságát ratifikáló hivatalos dokumentumot. Természetesen a jóváhagyással késlekedő magyar „nemzeti hőskölteményt” is megemlíti az írás, kiemelve, mennyire határozatlan volt a svéd kormányfő az Orbán meghívására adott válaszával, mert többször is változtatott rajta. Az utolsó álláspont szerint Ulf Kristersson nem utazik Budapestre, a két kormányfő tehát majd csak a csütörtöki uniós csúcson beszél egymással, ám a svéd miniszterelnöknek valójában nincs mit egyeztetnie hazája a NATO-tagságáról a magyar kormányfővel.

Más cikkek is utalnak arra, hogy Orbánt tulajdonképpen a sarokba szorította Erdogan török elnök, aki a magyarokkal való egyeztetés nélkül hagyta jóvá a Svéd Királyság NATO-tagságát.