A NATO pénzzel és fegyverekkel is támogatja ugyan Ukrajna védekezését Oroszországgal szemben, de a szövetség e héten tartandó madridi csúcstalálkozóján felvetődik néhány bonyolult kérdés is, így például az, hogy hol helyezzenek el csapatokat – írja a The New York Times.
Az amerikai elemző, Steven Erlanger, a lap brüsszeli székhelyű európai főtudósítója emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió összeomlása után többen megkérdőjelezték a NATO további létjogosultságát. Az Ukrajna elleni orosz invázió azonban – állapítja meg – sürgető feladatként szabja ismét az atlanti szövetségnek Moszkva elrettentését. A mostani madridi csúcstalálkozó így a hidegháború utáni legfontosabb eszmecsere lesz. Dönteni fognak arról, hogy nagy létszámban vezényelnek csapatokat a NATO keleti szárnyára, a lehető legközelebb az orosz és a belarusz határhoz. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy ott nehézfegyverzetet, így harckocsikat és tüzérséget is elhelyeznek arra az esetre, ha a szövetségnek orosz fenyegetésre vagy agresszióra kell választ adnia. Nyilatkozatokat fogadnak el Madridban az Ukrajnával kapcsolatos egységes álláspont jegyében – vetíti előre Erlanger, megjegyezve: ez annak ellenére várható, hogy a szövetségben belső viták zajlanak a háborúnak a NATO-t és az európai szövetségeseket érintő növekvő költségeiről, arról, hogy meddig tarthat ez a háború, illetve, hogy miként fog végződni.
A csúcstalálkozón módosítják a NATO 12 évvel ezelőtt megfogalmazott úgynevezett általános küldetésnyilatkozatát, amiben Oroszország mellett Kínát is megnevezik, várhatólag úgy, mint az újonnan felvetődött fenyegetések egyikét. Ez a megfogalmazás az amerikai álláspontot tükrözi. Az előzetes egyeztetések során a németek és a franciák igyekeztek elérni azt, hogy ne fenyegetésként, hanem csak kihívásként említsék Kínát. Az is feladata lesz a madridi csúcsnak, hogy meggyőzzék Recep Tayyip Erdogan török elnököt, adja fel ellenkezését a svéd és a finn NATO-csatlakozás tervével szemben.
A The New York Times kulcsfontosságúnak minősíti azt a vitát, amely arról folyik majd, hogy hol és hány katonát telepítsenek, illetve, hogy ezeknek az új csapatoknak az elhelyezése mennyire legyen tartós jellegű.
Az ukrajnai háború kirobbanása után eddig összesen négy, zászlóalj méretű új nemzetközi harccsoportot vezényeltek Romániába, Bulgáriába, Magyarországra és Szlovákiába. A háború előtt, a Krím 2014-i orosz megszállása nyomán is voltak már NATO-katonák a balti államokban és Lengyelországban. A baltiak most az országonkénti mintegy 1500, rotációs rend szerint cserélődó katonánál többet akarnak, és az észtek azt is követelik, hogy térjenek át az állandó jellegű ott-állomásoztatásra. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a minap arról beszélt, hogy a zászlóalj méretű harccsoportokat dandár méretűre – 3-5 ezer főnyire – fejlesztenék. Új amerikai hadosztály helyszínre vezénylése azonban nem jön szóba.
Joe Biden amerikai elnök várhatóan egy vagy két dandár pótlólagos Európába irányítását jelentheti be, amivel a jelenlegi 70 ezerről mintegy 100 ezer főre növelhetik az Európában állomásozó amerikai erők létszámát – írja – NATO-tisztségviselők közlésére hivatkozva – a The New York Times. A cikkből kiderül: azt a balti igényt, hogy nagyobb erőket ne Németországban, hanem náluk tartsanak az amerikaiak állandó jelleggel, Washingtonban érzékeny kérdésnek tekintik, amiatt is, hogy – Vilniusban egyébként tagadott – moszkvai állítás szerint Litvánia jelenleg blokkolja a vasúti összeköttetést a fegyverekkel telezsúfolt kalinyingrádi enklávé és Oroszország között.
Ami a NATO azon reagáló erőit illeti, amelyek saját országukban állomásoznak, de szükség esetén átirányíthatók a keleti szárnyra, jelenleg 40 ezer készültségben levő katonát jelentenek, de a létszámot 300 ezerre kívánják emelni.
A zuhanó forintárfolyam abba az irányba nyomja Orbán Viktort, hogy megállapodásra jusson az EU-val a befagyasztott uniós pénzek felszabadítása végett – vélekedik elemzésében a Reuters. A cikk szerint a magyar fizetőeszköz mélyrepülése sérülékennyé teszi az ország gazdaságát, és ha nem oldják fel az Európai Bizottság által a mintegy 15 és fél milliárd eurós helyreállítási alapra elrendelt zárlatot, akkor a forint tovább fog gyengülni, ami bonyolítja majd a kétszámjegyű infláció megfékezését célzó erőfeszítéseket. Magyarország sérülékenysége nagyobb lett az idén – írja a Reuters. Ennek fő okaként az importált energia árának a növekedését jelöli meg, és megjegyzi: a kormány csak most vágott bele abba, hogy megfékezze a hatalmas költségvetési hiányt, amely a földcsuszamlásszerű választási győzelmet elősegítő a költekezésnek a nyomán keletkezett.
Az elmúlt hetekben vezető magyar kormányzati tisztségviselők ugyan azt lebegtették, hogy küszöbön áll a megállapodás Brüsszellel, de eddig ennek semmi jele – állapítja meg a hírügynökség. Emlékeztet Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikkai igazgatójának a kijelentéseire, miszerint Budapesten örülnének, ha az Európai Bizottság konkrétan megfogalmazná változtatási elvárásait, és hogy fel vannak készülve arra az esetre is, ha az uniós pénzek nélkül kellene boldogulniuk. Elemzők szerint azonban Magyarországnak ezt jobb lenne elkerülnie – jegyzi meg a Reuters, és idézi a Société Generale véleményét, amely az év végére 420 forintos euróárfolyamot jósol.
Végül röviden megemlítem, hogy a Die Welt című, konzervatív hamburgi lap interjút közöl Györkös Péter berlini magyar nagykövettel – a brüsszeli magyar EU-képviselet volt vezetőjével –, akit Orbán Viktor közeli bizalmasának nevez. Györkös mondandójának kiemelt lényege: senki se oktassa ki Magyarországot az Oroszországhoz főződő viszonyt illetően.