Nem nagyon örültek tíz–húsz évvel ezelőtt a szülők, ha a srácok a tanítás után, futballozás közben betörték a lakótelepi ablakokat. Ma már azonban sokan visszasírják ezeket a „szép időket”. Napjainkban kiment a divatból a testmozgás. Hazatérve az iskolából a gyerekek odaülnek a számítógép, majd a tévé képernyője elé, és az iskola sem kínál túl sok sportolási lehetőséget. A testnevelési óraszámok növelését elvetették az illetékesek, a tömegsport is alig kap támogatást, legfeljebb az élsportolóknak szentelnek nagyobb figyelmet. Lehet kárhoztatni a gyerekek mozgásszegény életformáját, ám kétségtelen, hogy az egészséges életvitelhez szükséges feltételek alig adottak.
Már serdülőkorban megkezdődhet az elhízás, ami nem csupán az életminőségre hátrányos. Magyarországon egyébként minden nyolcadik gyermek súlyproblémával küzd. Mindamellett a mozgásszegény életmód világjárvány, ami súlyos következményekkel jár.
Ugyanakkor tanúi lehetünk olyan kezdeményezéseknek, amelyek eredményeképpen erősebbek, edzettebbek és egészségesebbek lehetnek a fiatalok. Ilyen például a Lilly gyógyszergyártó vállalat és a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége által életre hívott „Nap mint nap” program. Az idén szeptemberben elkezdett akcióban egy hónapon át napi rendszerességgel mozogtak és odafigyeltek táplálkozási szokásaikra azok az iskolások, akik vállalkoztak a megmérettetésre. Erőnlétük ugrásszerűen javult, és a felvilágosító munkának köszönhetően jóval kevesebb csokoládét és chipset ettek, mint annakelőtte.
A tanév elején egy-egy budapesti, debreceni, miskolci és szolnoki általános iskolában, illetve egy sportiskolában mérték fel az ötödik osztályosok edzettségi szintjét, valamint táplálkozási szokásait. Kiderült, a sportiskolás gyermekek erőnléte átlagosan 29 százalékkal volt jobb nem sportoló társaiknál. A sportiskolások nem csak egészségesebbek és erősebbek, hanem elégedettebbek is. A felmérés arra is rávilágított, hogy a lányok 23, a fiúk 25 százaléka egyáltalán nem végez érdemi testmozgást az iskolai testnevelés órákon kívül. A szervezők arra kérték a program résztvevőit, hogy október 1–31. között naponta mozogjanak, és az ezt bizonyító fényképet, videófelvételt töltsék fel a program honlapjának csak számukra elérhető részére, valamint figyeljenek arra, hogy miből, mennyit esznek. A kezdeményezésben részt vettek az iskolák testnevelő tanárai és az osztályok osztályfőnökei is, akik az osztályfőnöki órákon rendszeresen beszélgettek a gyermekekkel az egészséges életmódról és a táplálkozásról, továbbá ösztönözték őket az iskolában elérhető, testnevelésórán kívüli sportolási lehetőségek igénybevételére.
Az október végi, második felmérésből kiderült, a gyermekek erőnléte és állóképessége átlagosan 14 százalékkal javult. Az egyes feladatokban egészen kiváló eredmények születtek. Az erőnlétet bizonyító ingafutásban 170 százalékos, az izomerőt felmérő függeszkedésben 52 százalékos fejlődést értek el a gyermekek. A program résztvevői erősebbek lettek, és sokkal egészségesebben is étkeztek, mint az első felmérés idején! Alapvetően megváltoztak a gyermekek sportolási szokásai is. Akadt olyan osztály, amelyikben mindössze négyen sportoltak, jártak egyesületbe, vagy iskolai sportkörbe, a program végére azonban már 15 tanuló jelezte, hogy hetente legalább három alkalommal vesz részt edzéseken.
A budapesti Sportmax 2. sportcsarnokban a programban részt vevő közel száz gyermek remek hangulatú váltóversenyen mérte össze erejét. INem csak önmaguknak és a többi iskolának, hanem a program olimpiai és világbajnok sportoló hírességeinek, Czene Attilának, Csollány Szilveszternek, Katus Attilának, Kemény Dénesnek, Székely Bulcsúnak és Vári Attilának is bizonyították ügyességüket és erejüket.