Munkahelyek sokaságát lehetett volna megmenteni tavaly

A Covid-19 vírus gazdasági hatásai Magyarországon is súlyosak voltak: már az első hullám idején munkahelyek sokasága szűnt meg, illetve veszélyeztette százezrek állását a járvány. (A nyitó kép forrása: NAV; GKI)

Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen – 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 000 millió forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban.

Ha Magyarországon minden érintett munkavállaló bérköltségének 80%-át 3 hónapra állta volna a költségvetés, akkor a teljes nettó költségvetési kiadás 360 000 millió forint lett volna, ami soknak látszik, ám a GDP-nek alig 1 százalékáról van szó. Csakhogy: a „gazdaságvédelmi alap” kiadásai jórészének semmi köze sem volt a valóságos gazdaságvédelemhez (például a Budapest–Belgrád vasútvonal vagy az atlétikai stadion), tehát lett volna pénz a valóságosnál nagyvonalúbb bértámogatási programra is (ahogy pl. Ausztriában, ahol a bérköltség 70%-át támogatják).

A 360 000 millió forintos költségvetési kiadást mérsékelte volna az is, hogy a fogyasztás kevésbé esett volna vissza (így többlet áfa- és egyéb bevétel lehetett volna), illetve nem kellett volna több munkanélküli-ellátást folyósítani (ez utóbbi kb. 50 000 millió forint lehetett).

gki_támogatas_jarvany

A második hullám idején a gazdaság már jobb helyzetben van, mivel (eddig) nem lépett életbe teljes kijárási tilalom és (ma még) az üzletek is nyitva tarthatnak. Ennek ellenére jelenleg is vannak olyan ágazatok, ahol a bevételek látványosan apadtak. Ilyen a szálláshelyszolgáltatás/vendéglátás vagy a szórakoztatóipar és a kiskereskedelem egy része, ahol nagy volt a visszaesés. A leginkább sújtott tíz ágazat közül a kormány jelenleg havi 5000 millió forinttal a turizmus/vendéglátás dolgozóinak egy részét támogatja, és őket is csak a bruttó bérük felével. Ennyi pénz nem elegendő még az ágazatban dolgozók munkahelyeinek a megmentésére sem, nem beszélve a további 8 veszélyeztett ágazatról. Ha a bérköltség négyötödét három hónapig az állam magára vállalná ezekben az ágazatokban, akkor ez nettó 65 000 millió forint kiadást okozna a költségvetésnek. Vagyis tavaly 425 000 millió forintból meg lehetett volna őrizni az összes „érzékeny” munkahelyet. Ez a „gazdaságvédelemre” fordított 2019-i kiadások ötödét sem érte volna el.

Munkahelyek sokaságát lehetett volna megmenteni tavaly

A Covid-19 vírus gazdasági hatásai Magyarországon is súlyosak voltak: már az első hullám idején munkahelyek sokasága szűnt meg, illetve veszélyeztette százezrek állását a járvány.

Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen – 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 000 millió forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban.

Ha Magyarországon minden érintett munkavállaló bérköltségének 80%-át 3 hónapra állta volna a költségvetés, akkor a teljes nettó költségvetési kiadás 360 000 millió forint lett volna, ami soknak látszik, ám a GDP-nek alig 1 százalékáról van szó. Csakhogy: a „gazdaságvédelmi alap” kiadásai jórészének semmi köze sem volt a valóságos gazdaságvédelemhez (például a Budapest–Belgrád vasútvonal vagy az atlétikai stadion), tehát lett volna pénz a valóságosnál nagyvonalúbb bértámogatási programra is (ahogy pl. Ausztriában, ahol a bérköltség 70%-át támogatják).

A 360 000 millió forintos költségvetési kiadást mérsékelte volna az is, hogy a fogyasztás kevésbé esett volna vissza (így többlet áfa- és egyéb bevétel lehetett volna), illetve nem kellett volna több munkanélküli-ellátást folyósítani (ez utóbbi kb. 50 000 millió forint lehetett).

A második hullám idején a gazdaság már jobb helyzetben van, mivel (eddig) nem lépett életbe teljes kijárási tilalom és (ma még) az üzletek is nyitva tarthatnak. Ennek ellenére jelenleg is vannak olyan ágazatok, ahol a bevételek látványosan apadtak. Ilyen a szálláshelyszolgáltatás/vendéglátás vagy a szórakoztatóipar és a kiskereskedelem egy része, ahol nagy volt a visszaesés. A leginkább sújtott tíz ágazat közül a kormány jelenleg havi 5000 millió forinttal a turizmus/vendéglátás dolgozóinak egy részét támogatja, és őket is csak a bruttó bérük felével. Ennyi pénz nem elegendő még az ágazatban dolgozók munkahelyeinek a megmentésére sem, nem beszélve a további 8 veszélyeztett ágazatról. Ha a bérköltség négyötödét három hónapig az állam magára vállalná ezekben az ágazatokban, akkor ez nettó 65 000 millió forint kiadást okozna a költségvetésnek. Vagyis tavaly 425 000 millió forintból meg lehetett volna őrizni az összes „érzékeny” munkahelyet. Ez a „gazdaságvédelemre” fordított 2019-i kiadások ötödét sem érte volna el.