Elbizakodottság a sivatagban, túlkapás a mocsárban…

(Forrás: Paul Berten / RND/Der Tag) Nem új jelenség, hogy az országok a fővárosaikat a tervezőasztalon tervezik. Abuja (Nigéria), Brasília (Brazília), Iszlámábád (Pakisztán) – a lista hosszú. És ez korántsem csak a fejlődő vagy feltörekvő országokra vonatkozik. Az ausztráliai Canberra vagy az Egyesült Államok fővárosa, Washington D.C. szintén tervezett városok. (Egy kép, amely bejárta a világot. Donald Trump akkori amerikai elnök (jobbra) és Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnök (balra). Velük van Szalmán szaúdi király is. Fotó: AP)

Az sem jellemző, hogy a tervezés közben nem mindig a helyszíni viszonyok, az új városok életminősége az első szempont. Washington, D.C. a legjobb példa erre. A város 1800 körül épült a Potomac mocsaras vidékének közepén. Ez a tény éveken át alakította a városképet és az éghajlatot a mai napig. A „mocsár lecsapolása”, a szlogen, amivel Donald Trump a választási kampányban a washingtoni „korrupció” elleni érvelését próbálta eladni, szintén szándékos szójáték.

Ám az az önteltség, amivel Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnök jelenleg új fővárosát tervezi, felülmúlhatatlannak látszik. A Kairó melletti sivatag közepére tervezett 6,5 milliós város több mint 60 milliárd euróba kerülne:

663 kórház, 1250 mecset, 2000 iskola, 40 000 szállodai szoba, 1,1 millió lakás – plusz egy Disney vidámpark, ami négyszer akkora, mint a kaliforniai, és egy nemzetközi repülőtér, ami nagyobb, mint a londoni Heathrow. A New York-i Central Parknál kétszer nagyobb park fogja összekötni a városrészeket. Ezenkívül lesz egy 35 kilométer hosszú mesterséges folyó is – bár természetes vízforrás messze földön nincs.

A hatalmas építkezésen nem szívesen látják a külföldi látogatókat, ahogy Patrick Hoffmann is tapasztalta. A tervezett kormányzati negyedben tett rövid sétáját egy sötét öltönyös, fekete napszemüveges férfi hirtelen megszakítja. Ennek ellenére Hoffmann-nak sikerül lenyűgöző leírást adnia a sivatagi homokban zajló nagyszabású munkáról, ahol nem világos, hogy egyáltalán kinek kellene ott élnie. Minden harmadik egyiptomi kevesebb mint napi egy dollárból él – a tervezett lakásárak a lakosság nagy része számára elérhetetlenek.

Az új fővárosra szánt pénz nagyrésze egyébként Kínából érkezik. És ez nem is Egyiptom egyetlen nagy projektje.

A hírek szerint a héten lefoglaltak tizenegy, bizalmasnak minősített dokumentumcsomagot a birtok átkutatásakor. © Forrás: Reuters

Ha már a nagyképűségnél tartunk: az Egyesült Államokban a főügyész kiadta a Donald Trump volt amerikai elnök villájára vonatkozó házkutatási parancsot. A Trump otthonában talált dokumentumok minősítése nyilvánosan is hozzáférhető.

Megszegte a törvényt, és mégsem történt semmi baj? Az FBI „szigorúan titkos” dokumentumokat talált Donald Trump otthonában.

Olyan dokumentumok is szerepelnek benne, amelyeket a hatóságok „szigorúan titkosnak” minősítettek. A Fehér Házból való eltávolításuk számos jogi szabályozást sért az Egyesült Államokban. Úgy tűnik föl, még az ügyvédei sem dolgoznak tisztán. Trump egyik képviselője állítólag hamis állításokat tett a titkos dokumentumok hollétéről. A múlt hétfői házkutatás eredményei cáfolják állításait.

És még korántsem mondják, hogy ez igazán fájni fog Donald Trumpnak. Máris kirobbant a médiaharc a vizsgálat jelentőségéről és a keresési eredményekről. Nem ez lenne az első eset, hogy a tények csak alárendelt szerepet játszanak a közvéleményben. Különösen az Egyesült Államokban, és különösen akkor, ha Donald Trumpról van szó.