Kihúzták a gyufát a svédek a párt központi lapjánál, a mindig mindenre kapható, valaha újságként működött Magyar Nemzetnél (MN). A Fideszhez-közeli nyomtatvány kendőzetlenül megírta Svédországról, hogy az ország élhetetlen, sőt, az sem volna meglepő, ha kiderülne, hogy – amint Schmidt Mária Németországgal kapcsolatban fogalmazott – már nem is létezik. (A nyitó képhez: aligha van ekkora háza a svéd külügyminiszternek, mint Győr díszpolgárának…/ kép: blikk.hu)
Nem szeretnénk a svédek helyében lenni, most, hogy így le lettek leplezve, bizonyára szégyellik magukat és térden állva könyörögnek Orbán Viktornak kegyelemért, valamint ügyük – a NATO-csatlakozás – méltányos elbírálásáért.
A Magyar Nemzet „Hetven éve nem látott élelmiszerár-emelkedés Svédországban” című írásából ugyanis (szörnyű) dolgok derültek ki az északi ország gazdaságról. „A recesszió felé tartó országban a NATO-csatlakozás mellett jelenleg a legélesebb vita az inflációt pörgető élelmiszer-drágulás miatt zajlik, mely az ötvenes évek eleje óta nem volt akkora mértékű, mint az elmúlt időszakban” – írja az MN, és már ennél a mondatnál érdemes egy kicsit elidőzni. Eszerint ugyanis a NATO-csatlakozás mellett az élelmiszer-drágulás miatt zajlanak viták. Vagyis az MN azt sugallja a szövegértésben kevéssé jártas olvasóknak, mintha Svédországban vita volna a NATO-csatlakozásról, holott ennek épp az ellenkezője igaz: nincs erről vita, a svédek már egy évvel ezelőtt, Orbán Viktor Putyin nevű barátjának ukrajnai háborúja kezdetekor kérték a felvételüket a NATO-ba, mely csatlakozási kérelem jelenleg – a törököké mellett – a magyar fél időhúzása miatt szenved késedelmet.
Az MN ezután ledobja az atombombát, mégpedig azáltal, hogy közli az olvasókkal, miért van elképesztően nyomorult helyzetben a svéd gazdaság. „A svéd statisztikai hivatal (SCB) szerdán publikált adatai alapján a legnépesebb skandináv országban dupla olyan magas az infláció, mint szomszédainál, ráadásul februárban tovább emelkedett, jelenleg 12,5 százalékos a pénzromlás mértéke, ami jelentősen meghaladja az euróövezet 8,5 százalékos inflációját.”
Ebben a megfogalmazásban is több van, mint amit elsőre gondolnánk. Nemcsak azt tudjuk meg ugyanis, hogy Svédországban februárban tovább emelkedett az infláció – és már elérte a 12,5 százalékot – de azt is, hogy ez a 12,5 százalék duplája annak, mint amit a szomszédainál mértek. Vagyis, Finnországban és Norvégiában még a svédekénél is kevesebb, 6 százalék körüli a pénzromlás.
Mindez azért is lehet érdekes, mert a bár az MN erről nem tájékoztatja az olvasókat, Európában Magyarországon drágulnak a leggyorsabban az élelmiszerek: februárban az Eurostat 47 százalékos éves áremelkedést mért hazánkban. Ettől messze lemaradva, 29,7 százalékkal Litvánia következik, majd 28,7 százalékkal Szlovákia. Régiónk többi országában, Cseh-, Lengyelországban, Romániában viszont 25 százalék vagy az alatti az élelmiszerinfláció mértéke.
Az MN, miközben – nyilván felsőbb utasításra – a svédeket ekézi, azt sem tartotta fontosnak közölni az olvasókkal, hogy az euróövezetben már most is csupán 8,5 százalékos az infláció, miközben Magyarországon a drágulás a 25 százalékot is meghaladja. Orbán Viktor ígérete szerint az év végére nálunk is egy számjegyű lesz ugyan a pénzromlás, ám a hazai közgazdászok közül sokan nem osztják ezt a kincstári optimizmust, és egyelőre a jelek sem erre mutatnak.
Bárhogy legyen is, a Magyar Nemzet alaposan ráhúzta a vizes lepedőt a svédekre. Nem csodálkoznánk, ha kiderülne: Svédországban annyira alacsony az életszínvonal, hogy a svéd külügyminiszternek sokkal kisebb háza van, mint magyar kollégájának, Szijjártó Péternek.