Magyarország korszakváltás előtt – ezzel a címmel közöl kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Magyar Péterről, akiről azt írja, hogy hosszú idők óta ő a legveszélyesebb ellenfele Orbán Viktornak, aki hiába intéz ellene dühödt támadásokat, ezek sorra kipukkadnak.
Lendvai megfogalmazása szerint Magyar Péter történelmet csinál hazájában. A publicista röviden áttekinti a március 15-i tüntetéstől az európai parlamenti választáson a Tisza Párt által elért csaknem 30 százalékon át az immár vezetést jelző legfrissebb közvélemény-kutatásokig tartó folyamatot, majd felhívja a figyelmet arra, hogy Magyar továbbra is járja az országot, városokban és falvakban is tömegek előtt beszél, ostorozza a szétesett egészségügyi rendszert, az újra és újra összeomló vasúti közlekedést, az oktatás sanyarú helyzetét, és mindenekelőtt a mindent átható korrupciót.
Beszédtémává teszi a 14 éve kormányzó Orbán Viktor családjának és barátainak a hihetetlen meggazdagodását.
Jogászcsaládból származik, nemzeti konzervatív gondolkodásúnak vallja magát, de azzal, hogy az Orbán-rezsim után a baloldaltól a jobboldalig mindenkinek szabad választási feltételeket akar biztosítani – írja Lendvai Pál Magyar Péterről, majd kitért arra: a liberális bírálattal kapcsolatban, hogy a Tisza frakciója az Európai Parlamentben nem sorakozott fel Ukrajna támogatói mögé, Magyar Péter magánbeszélgetésen azt hangsúlyozza, hogy számára abszolút elsőbbséget élvez a belpolitika, és nem engedi át a piros-fehér-zöld zászlót a Fidesznek.
Magyar a Fidesz gigantikus médiaapparátusa által folytatott példátlan megfélemlítési kampány céltáblája. Ő maga személyesen nem fél, és az Orbán-rezsim széthullási folyamatának a jeleként értékeli, hogy egyre többen keresnek vele kapcsolatot Orbán belső köreiből – írja a Der Standard szerzője, ehhez azonban hozzáteszi: a Tisza mindeddig egyszemélyes show.
A cikk kitér a nemzetközi elismertségre is, amit Ursula von der Leyennel, Emmanuel Macronnal és Karl Nehammer osztrák kancellárral való találkozója, illetve mindenelelőtt Manfred Weberrel, az Európai Néppárt vezetőjével együttműködése is mutat. Magyar Péternek – írja Lendvai – meggyőződése, hogy pártja meg fogja nyerni a 2026-i választásokat, az viszont kérdéses, hogy az Orbán-klán által uralt maffiaállam erőszakmentesen elismerné választási vereségét, és beadná a derekát. Mindenesetre az, hogy a Magyar Péter elleni támadások hatástalannak bizonyulnak, korszakváltást jelez előre Magyarországon – állapítja meg a veterán publicista.
Felettébb valószínűtlen, hogy a NATO mai külügyminiszteri megbeszélésén figyelembe vennék a katonai szervezetbe való meghívást sürgető ukrán kérést – írja elemzésében a Reuters. Andrij Szibiha, a kijevi diplomácia irányítója az atlanti szövetségbeli hivatali partnereihez intézett levelében azzal érvelt, hogy a meghívással kiiktatnák Oroszországnak a háború melletti egyik fő érvét, nevezetesen azt, hogy Moszkva meg akarja akadályozni Ukrajna NATO-csatlakozását. De az ilyen döntés meghozatalához szükséges konszenzusnak nincs jele a 32 tagállam között – állapítja meg a hírügynökség. Idéz egy vezető beosztású NATO-diplomatát, aki szerint még hetekbe, akár hónapokba is telhet, mire létrejön ebben az egyetértés. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a mostani ülésen az Ukrajnának szánt támogatás fokozására fognak összpontosítani, avégett, hogy az ország a lehető legjobb helyzetben vághasson bele a következő évbe, az esetleges tárgyalásokba.
A Reuters utal arra, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn újabb, 725 millió dollár értékű fegyverszállítmányról szóló döntést jelentett be. Azt már leszögezte ugyan a NATO, hogy Ukrajna taggá fog válni, és hogy az ország útja az atlanti szövetségbeli tagság felé visszafordíthatatlan, meghívás egyelőre nem történt, és a taggá válás menetrendjét sem tűzték ki. Az ilyen jellegű döntés a NATO vezető erejétől, az Egyesült Államoktól függ, így tehát a jövő januárban hivatalba lépő Donald Trump megválasztott amerikai elnökre vár. Trump eddig bírálta a Kijevnek nyújtott amerikai támogatás nagyságrendjét, és azt állította, hogy egy napon belül véget fog vetni a háborúnak. De részletes tervet nem terjesztett elő, hogy miként kívánja kezelni a konfliktust. A Reuters mindehhez hozzáteszi, hogy néhány NATO-tagállam, például Magyarország nyíltan ellenzi Ukrajna csatlakozását. Néhány más tagország, köztük maga a mostani amerikai, valamint a német kormány azt jelezte, hogy most nem tartaná megfelelőnek az időzítést.
Bár Romániában még távolról sem tisztázódott a politikai helyzet, annyi mindenképpen elmondható, hogy mind az elnökválasztás első fordulója, mind a parlamenti választás erős szélsőjobboldali térnyerést eredményezett. A Politico ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a Nyugaton – a cikkben elsősorban konkrétan Belgiumban – élő románok politikai hozzáállására: az írás kissé szenzációkeltő címe szerint a belgiumi románok beröpíthetik a hatalomba a szélsőjobbot. A portál szerzője megállapítja, hogy a külföldön élő románoknak elegük van a fősodorbeli román pártokból, és most Călin Georgescu ultranacionalista elnökjelölt makacs támogatóinak bizonyultak.
Az eddig jobbára ismeretlen politikus közel 23 százalékkal végzett az első helyen az első fordulóban, de például a 130 ezer fős belgiumi román közösségben 51 százalékot ért el. Összességében a Georgescura leadott voksok hatoda a román diaszpórából érkezett. Ő maga ezt azzal magyarázza, hogy ezek az emberek kényszerűségből hagyták el hazájukat, és hogy külföldön sokkal megalázóbb helyzetben vannak, mint a hazai románok.
A belgiumiak kiemelkednek a maguk 51 százalékával, de a Románián kívül rá leadott voksok átlaga is eléri a 43 százalékot.