A lakossági energiahatékonysági pályázatok sikerének köszönhetően az ősszel új pályázat fog megjelenni, melynek alapvető célja a napenergiát hasznosító, használati meleg víz előállítására hivatott napkollektorok beszerzése és beépítése.

Badacsonyi Tamás, a palyazatihirek.eu hírportál vezető szerkesztője arra hívja fel a figyelmet, hogy várhatóan 45 százalék lesz a támogatás, így egy lakás esetében előreláthatólag legfeljebb 750 ezer forint támogatás igényelhető (azaz egy négyzetméternyi kollektor után 100 ezer forint lehet a maximum igénybe vehető támogatás). A pályázaton családi házak, ikerházak, sorházak és (legfeljebb 12 lakásig) társasházak részvételére számítanak. A pályázathoz részletes költségvetési tervet, energetikai és CO2-kibocsátást csökkentő számításokat is csatolni kell, és ugyancsak fontos feltétel, hogy a pályázat kiírásától számított egy éven belül a beruházást be is kell fejezni. Előreláthatóan októberben már lehet benyújtani pályázatokat. A támogatás forrása a Spanyolországnak eladott CO2-kvótából származó 3 milliárd forint.

A hazai épületállomány energia-felhasználásának hatékonyabbá tételével csökkenthető Magyarország széndioxid-kibocsátása, mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is – hívja fel a figyelmet az az energiahatékonyságról és intelligens épületekről szóló CEP-expo és -konferencia (október 19-20., Material Event Center) szakmai igazgatója, Varga István.

A mai gazdasági viszonyok között támogatás, pályázat nélkül nehezen megvalósítható a fosszílis energiahordozók használatának csökkentése, mindemellett egyre több igény lenne a beruházásokra. A piacon még nagy a bizonytalanság, például a kötelező áramátvételi törvényt illetően is, ahol a piaci szereplők a németországihoz hasonló törvényt és egységes állami, kormányzati szerepvállalást várnak: támogatást a megújuló energiák alkalmazására. A magasabb áramátvételi ár egyúttal a többlettermelést is növelné – jelenleg ugyanis a napelemmel rendelkezők jellemzően csak saját igényeik fedezésére termelnek áramot.

A szakember az energiahatékonyságra és intelligens épületekre összpontosító nemzetközi kiállítás és konferencia kapcsán rámutatott, hogy friss felmérésük szerint Magyarországon a napenergia-piac a lakosságnak nem egészen egy százalékát mozgósította, Németországban viszont a 10 százalékát. Avégett, hogy ez a helyzet megváltozzék, nagy súlyt kívánnak helyezni a CEP-expón és -konferencián az energiahatékony építésre és felújításra, a napenergia és szolár-technológia aktuális kérdéseire.  

Néhány lelkes és elhivatott iparági szereplő kezdeményezésére alakult meg nemrégiben a MANAP Iparági Egyesület azzal a céllal, hogy a jelenleg formálódó a fotovillamos áramtermelés és a hozzá kapcsolódó kiegészítő tevékenységek a jelenlegi kedvezőtlen állami megítélés helyett elfoglalhassák méltó helyüket a hazai megújuló energiamixben. Illés Gábor elnök tájékoztatása szerint a MANAP tagjai közé továbbra is várják a hazai gyártói kapacitással rendelkező termelőket, fejlesztőket (K+F, alkalmazott kutatás), tervezéssel, kivitelezéssel, installációval foglalkozó társaságokat, kereskedőket, forgalmazókat, szolgáltatókat és befektetőket. 

Hegedűs Anita, a MANAP főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatok a piaci folyamatokat nemcsak erősíthetik, hanem bizonytalanabbá is tehetik. Amíg a pályázatok kiírása, vagy a rendelkezésre álló források bizonytalanok, hiába próbálják a beruházásokat ösztönözni. Az utófinanszírozás rendszere ugyancsak akadálya lehet a beruházásoknak. A nyugat-európai példákat tanulmányozva, az látszik hosszú távon járhatóbb útnak, ha nem a beruházásokat, hanem sokkal inkább a termelés támogatását szorgalmazzák. Ha meg lenne szabva a kötelező átvételi rendszer és ár, akkor a piacra belépő szereplők (a háztartási kiserőművek vagy napelem-erőművek is) egyszerűen tudnak kalkulálni a beruházásaik megtérülésével. A német példát követve, ahol új iparág épült ki, Magyarországon is óriási lehetőségeket lehetne kiaknázni a megújuló energia piacán.

A német gazdaságkutató intézet elemzői szerint a megújuló energia hasznosításából Németország gazdasága egyetlen más országhoz sem hasonlítható módon fog profitálni, 1 millió új munkahelyet teremtve (a munkaerő-piaci nyitásnak köszönhetően akár jól képzett magyar szakembereknek is). Ugyanakkor, ha a jó 80 milliós Németországban egymillió új munkahely jöhet létre, akkor Magyarországon sem elképzelhetetlen 100–120 ezer munkahely megteremtése ebben a szektorban, feltéve, ha sikerül vonzóvá tenni az üzleti szféra befektetései számára az alternatív energiát hasznosító műszaki megoldásokat. A megújuló energia, az energiahatékonyság, az energiatárolás eközben pedig más hagyományos területeken is új dimenziókat nyithat a munkahelyteremtésben és fenntartásban.

Már most érdemes megkezdeni a tervdokumentációk összeállítását, a költségvetések véglegesítését, novembertől ugyanis ismét beadható lesz a templomok, a kulturális örökséghez tartozó épületek fenntartására, energiagazdaságos korszerűsítésére kiírt pályázat – hívja fel a figyelmet Badacsonyi Tamás, a palyazatihirek.eu hírportál vezető szerkesztője és egyben az NLC Tanácsadói Csoport Kft. ügyvezetője, hozzátéve: „A 100%-os támogatást az 5000-nél kisebb lélekszámú településeken települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, továbbá székhellyel, illetve telephellyel rendelkező non-profit szervezet, valamint egyházi jogi személy veheti igénybe. Munkatársaimmal mindehhez segítséget nyújtunk a pályázati dokumentáció előkészítésével, a terveket pedig ingyenesen értékeljük; jelenleg is több mint 40 sikeres templom-felújítási beruházást koordinálunk országosan”.

A témával bővebben foglalkozik a Magyar Építész Kamara által is támogatott „Műemlékvédelem alatt álló épületek energiahatékony felújítása” című szakkonferencia október 20-án a Material Event Centerben, a CEP-expóval párhuzamosan. 

Az építészeti örökségünk megőrzése nemcsak gazdasági, hanem szakmai kihívás is, ám az építészszakma szerint ez ma már korántsem lehetetlen vállalkozás. Ezt az állítást az október 20-i konferenciáján példákkal is erősítik majd. A kihívás mindenesetre egyre nagyobb: a műemlékek száma nemrégiben 177 épülettel, illetve helyszínnel bővült, köztük említhető a budapesti Wekerle-telep és a Pesti Vigadó is.

Az októberi szakmai eseményen – amely az építészek, épületgépészek, önkormányzatok, egyházak, tervezők, kivitelezők, gyártók, energia–tanácsadók, nyílászárókat, hőszivattyúkat forgalmazó, hűtés-fűtés, légtechnika, és napenergia területen tevékeny cégek, egyetemi, főiskolai hallgatók körét célozza meg – bemutatják mindazokat a sikeres kezdeményezéseket, amelyek bebizonyították, miként alkalmazható a zöld energia, a környezettudatos építkezés a műemlékvédelemben is. A konferencia tematikájában szerepelnek a többi között a műemlék épületek energetikai szabályozása, az egyházi műemlék épületek felújítása, az ökoépítészet (mintafalu-terv a vidékfejlesztés és az energiahatékonyság szolgálatában), az EU-előírások, valamint a gyakorlati tapasztalatok, finanszírozási lehetőségek, támogatások és pályázatok kérdései is – hívja fel a figyelmet Simon-Lutring Tünde, a CEP-expo és szakkonferencia szervezője, egyben a REECO Hungary Kft. cégvezetője.

Ma a Fundamenta és OTP Lakáskassza programok segíthetnek a lakosságnak pályázati részvételben az utófinanszírozásos rendszer mellett is. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) -típusú pályázatok ráadásul a szé-dioxid-kvóta miatt megtérülnek az államnak, ezért megéri kiírni őket. Látszik is a hatalmas érdeklődés iránta, így évente kétszer-háromszor is várható a kiírása. A lakossági részvételhez nem is kell a klasszikus értelemben vett pályázatíró, hiszen nem üzleti és pénzügyi tervek szakmai összeállításáról van szó, hanem formaűrlapokat kell kitölteni, ebben pedig a beruházás kivitelezői, illetve az ő energetikai szakértőik, tudnak segíteni, sőt érdekük is fűződik ahhoz, hogy nyerjen az ügyfél.