(Szerző: Horn Gábor / Újnépszabadság) Nem végig elemezve, hanem csak átlapozva az ‘új’ NAT-ot, a Nemzeti Alaptantervet (az alapos elemzést elvégzik az eddig a folyamatokból kizárt szakmai szervezetek), három következtetés mindenképpen levonható – egyenként is elegendőek lennének az elutasításra…
Egyrészt a létrehozás folyamata: titokban, ismeretlen és számon kérhetetlen ‘szakértők’ által létrehozva, mellőzve minden nyilvános és egyébként törvényileg is kötelező vitát. Kizárva az érintettek – elsősorban a tanítók, tanárok – beleszólását, kiiktatva minden szakmai egyeztetést, figyelmen kívül hagyva minden nemzetközi trendet, tapasztalatot, készült ez a valami…
Másrészt a NAT kiterjedése: miközben álszent módon fecseg a diákok terhelésének csökkentéséről, ténylegesen és jelentősen nő a tananyagok tartalma és csökken az elsajátításra szánt idő, ami önmagában is megoldhatatlan helyzetbe hoz iskolát, pedagógust, de főleg diákot.
Nincs szó a gyerekeink felszabadításáról, tovább nő a megtaníthatatlan és megtanulhatatlan tananyag mennyisége. Kizárva ezzel diákok százezreit a sikeres teljesítés lehetőségéből, tovább növelve az iskola frusztráló, félelmet, kiszolgáltatottságot növelő, leszakadást jelentő következményeit.
Harmadrészt teljesen vállalhatatlan formában, de legalább következetesen szolgálja ki az ‘új’ NAT a jelenlegi nacionalista, populista, lassan szélsőjobboldali kurzus elvárásait, megrendeléseit. Minden lehetséges eszközzel, egészen a történelem hamisításig, vállalhatatlan értékek terjesztéséig. Nincs szó közmegegyezésről, a másféle, kritikus gondolkodás kereteiről.
Ami megszületett az iskola és gyerek ellenes. Ott tartunk, mint a 70-es évek elején: ismét csak abban bízhatunk, hogy a tanár a csukott ajtók mögött akár jó dolgokat is taníthat… (Külön kérdés, hogy mi lesz ezek után az alternatív iskolákkal?!)
