A fekete péntek – azaz legtöbb helyen a készletek év végi leárazása és kisöprése – a hazai piacon internetes áruházak környezetéből terjedt el néhány éve, majd az akcióval egyre több hagyományos bolt, sőt szolgáltató is élni kezdett. Az idén már autós, fodrász, sőt cégfigyelő-szolgáltatást nyújtó vállalkozás is hirdet ilyen akciót.
Mivel pedig emiatt szinte mindenütt találkozhatunk akciós ajánlatokkal, a CP Contact (–> Consumer Protection Contact újszerű fogyasztóvédelmi szolgáltatásokat kínáló magyar cég) segít áttekinteni, mikor számít mindenképpen tisztességtelennek egy-egy visszautasíthatatlannak látszó ajánlat.
Bár már számos hazai cég túl is van az idei fekete pénteken, a hagyományos, amerikai minta alapján szervezett „black friday” ideje az idén november 23-án érkezik el. A múlt évek tapasztalatai alapján leírható: ha a fogyasztók figyelnek az ajánlatokra, jó vásárt is csinálhatnak. Némely vállalkozások ugyanakkor nem valós akcióikkal akár tízmilliós bírságokat is kockáztathatnak – mondta el tudósítónknak Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértő, a CP Contact egyik vezetője.
Mi számít tisztességtelen akciónak?
# Kifogy az akciós készlet – Hiába írja ki a hirdető, hogy az ajánlat a készlet erejéig tart, ha az akciót egy adott (teljes) napra – például a fekete péntekre – hirdette meg. Ilyen esetekben a várható teljes igényt egész nap ki kell tudnia elégíteni. Az évek során számos példát láthattunk arra, hogy akár már a hajnali órákban kifogyott az akciós készlet – ám (érdekes módon) volt lehetőség a termékből rendelni, csak már az eredeti, magasabb áron. Ha egy adott időszakra vonatkozik az akció (nap, hét, hónap), akkor ebben az időszakban a kereskedőnek gondoskodnia kell a várható igénynek megfelelő készletről.
# Fiktív (sosem létezett) akció – A napokban a sajtó foglalkozott több olyan esettel is, ahol több százezres megtakarítást ígérő, de valójában fiktív akciókkal csábították a vásárlókat. Ez a trükk igen gyakran megtéveszti a nem kellően óvatosakat, tetemes kárt okozva. Az üzlet ilyenkor olyan eredeti árat jelenít meg áthúzva, amit sosem alkalmazott, vagy csupán a látszat kedvéért drágította meg a terméket az akció előtti napokban. A fogyasztóvédelmi gyakorlat vizsgálja, hogy az áthúzott árat alkalmazta-e huzamosabb ideig a kereskedő, mielőtt az árból engedett volna. Tízmilliós bírságot kockáztat az a kereskedő, akinek az eredeti (áthúzott) ára bizonyíthatóan nem valós – legalább hetekre visszamenőleg. Tudatos vásárló ugyanakkor minden nagy kedvezmény esetében megvizsgálja, hogy az áru másutt mennyibe kerül.
# Kevés terméket vonnak be az általánosnak hirdetett akcióba – Szintén igen gyakori eset, hogy az üzletben mindenhol magas, akár 70-80 százalékos kedvezményt hirdető feliratokkal találkozunk, ám az árukészletnek csupán egy kis része, akár profilba nem illő része érintett ekkora kedvezménnyel. A többi terméket jobbára 10–20 százalékos kedvezménnyel vehetjük meg. A versenyhivatal rámutatott: ha a fogyasztókat a magas kedvezményekkel csábítják vásárlásra, a legmagasabb reklámozott kedvezménnyel a releváns árukészletnek legalább ötödét kell ellátni.
Akciós termékre nincsen garancia – A kereskedőnek minden újonnan értékesített termékre kötelező szavatosságot vállalnia – jogszabály alapján legalább 2 évig. Ha a termék jótállásra kötelezett, 1 év jótállás is jár hozzá (pl.: műszaki cikkek, bútorok, járművek 10 ezer forintos vételár felett). Ez akkor is érvényes, ha a terméket az eredeti ár töredékéért vásároljuk, vagyis nincsen az a raktáron maradt termék, amire ne járna szavatosság, vagy adott esetben jótállás.