Áldás vagy átok a Fertő menti fejlesztés?

Balaton-parti városok helyett kínálhat majd jó alternatívát a 2020-ra elkészülő fertő-tavi üdülőközpont, azonban kérdéses, milyen mértékben hat ez a környék ingatlanpiacára. Az OTP Ingatlanpont számba vette a lehetőségeket, és véleményét elküldte szerkesztőségünknek. (Nyitó kép: az akkor rangos napilapként ismert Magyar Hírlap 1988 novemberében kolumnás riportot szánt a Fertőnek.)

Kétségkívül kiaknázatlan lehetőséget igyekszik kihasználni a több mint harmincmilliárd forint összköltségűre becsült üdülő- és városfejlesztési program a Fertőnél. Bár a vízpartnak csak kis része tartozik Magyarországhoz, mégis elmondható, hogy hazánk egyik legérintetlenebb állóvízi tava, turisztikai szempontokból is izgalmas helyszínekkel.

A beruházás-sorozat a Fertő magyarországi partszakaszának átfogó korszerűsítését ígéri, melybe új hajó- és horgászkikötők, a strand bővítése és felújítása, kempingek, új vendéglátóegységek létesítése is beletartozik. Ezt követi majd a második ütemben elkészülő M85-ös gyorsforgalmi út a Sopron–Fertőrákos szakaszon. A nagyberuházás ingatlanpiaci szempontból is hozhat változásokat mind a befektetőknek, mind az otthonkeresőknek. Sopron az egyik legdrágább megyei jogú városunk; az ott jellemző 357 ezer forintos átlagos négyzetméteráraktól a part menti települések sem sokkal maradnak el. A szomszédos Hegykőn például 328 ezer forintos átlagos négyzetméteráron adtak el tavaly lakásokat. A 2018-i lakóingatlan-piaci adatokat összesítő OTP Lakóingatlan Értéktérkép alapján Győr-Moson-Sopron továbbra is a legdrágább megyének számít, a Fertő menti településeket is magába foglaló Soproni járásban is átlagosan több mint 310 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért. A járáshoz tartozik a műemlékekben és kulturális lehetőségekben gazdag Sopron, a fertődi Esterházy-kastély, a kiépített kerékpárútvonalakkal és az alpokaljai túraútvonalakkal metszéspontján elterülő Fertőrákos, valamint a termálfürdőjéről is ismert Hegykő.

 

Habár a győri járás munkalehetőségek szempontjából jóval kedvezőbb térség, a soproni járás átlagos négyzetméterára mégis magasabb. Ez egyrészt köszönhető a területén lévő kulturális értékeknek és természeti adottságoknak, illetve az osztrák határ közelségének. A Fertő mégis egyelőre ingatlanpiaci szempontból is állóvíz, a fejlesztések bejelentése óta nem tapasztalható nagy változás a Soproni járás áraiban.

Pfandler Károly, az OTP Ingatlanpont soproni irodájának vezető munkatársa szerit Sopron területi adottságából fakadóan igen telített, ezt a lakásvásárlók és befektetők is tudják. A várostól 10 kilométerre hullámzó Fertő partja nemcsak értékes üdülő paradicsommá, hanem idővel lakóparki övezetté is válhat.

HALLGATTASSÉK MEG A MÁSIK FÉL IS!

Die Presse Magyar és osztrák természetvédők úgy gondolják, hogy az egész Fertő világörökségi státuszát fenyegeti a Fertőrákoson tervezett nagy, magyar szabadidő központ. Ezért a tó osztrák részén, Fertőmeggyesen (Mörbisch) tartott egyeztetésen amellett álltak ki, hogy vissza kell venni az egész programból. A mostani hivatalos elképzelések szerint a tó magyarországi partján szállodákat létesítenek, vízi parkot hoznak létre, kikötőket és kempinget létesítenek. A környezetvédők azonban attól tartanak, hogy a beruházás károsítja a táj élővilágát. Azt osztrákok azt is el akarják érni, hogy teljes egészében beletekinthessenek az iratokba. Ezért első lépésként meghívják a projekt gazdáit, hogy részletes tájékoztatást kaphassanak, mindenekelőtt az engedélyezési eljárásról, valamint az építési határozatok tartalmáról.

 Kurier A Fertő vízszintje jelenleg alacsony, mégis nagy hullámokat ver a magyar oldalon készülő 75 millió eurós idegenforgalmi fejlesztés, amelyben állítólag Orbán Viktor legidősebb lánya is érdekelt. A mörbischi tájékoztatón magyar természetvédők elmondták, hogy a program összesen 136 hektárt érint, csak a parkolóhelyek száma a 900-hoz közelít. Azaz csúcsidőszakban naponta 8 ezer (!) autóval kell számolni. A hotel százágyas lenne, a kikötőben 800 (!) hajónak alakítanak ki helyet. Ezért nem igaz az a magyar hivatalos állítás, hogy Ausztriának a maga oldalán nem kell semmiféle káros hatásra felkészülnie. Így a zöldek azt követelik, hogy készüljön az egész tó környékére kiterjedő környezetvédelmi hatástanulmány. Ezenkívül folyamatos akciókkal kívánják felhívni a figyelmet az elképzelés káros következményeire. A kormánypárti magyar sajtó azt hangoztatja, hogy itt a helyi lakosság régi vágyának teljesítéséről van szó, és hogy környezetvédelmi szempontból nem vetődik fel semmiféle aggály. Ennek megfelelően a magyar hatóságok nem is szeretnék, ha megvizsgálnák a környezetvédelmi következményeket. Közben azonban már az UNESCO is felfigyelt a tervre és állásfoglalásra szólította fel az Orbán-kormányt.

Mindehhez az Olvasó figyelmébe ajánljuk lapunk „Kincsünk: a Fertő tó – Már nem álom a magyar–osztrák nemzeti park” című írását.