Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlése a gróf Széchenyi István által alapított, az idén 200 éves intézmény budapesti székházában. Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja ma vehette át az Akadémiai Aranyérmet , a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díját, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el. A Sólyom Jenőről készült kisfilm itt látható.

Freund Tamás, az MTA elnöke ünnepi beszédében először az alapításról emlékezett meg: arról, hogy Széchenyi és társai közüggyé tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését. Ez a magyar társadalom lelkes helyeslésével párosult, ezért jöhettek létre akkor olyan szimbolikus erejű nemzeti intézmények, mint amilyen az Akadémia is.

A ma Akadémiájáról az elnök elmondta: a politikai rendszerváltozás során autonómiáját ötven év után visszanyerő intézmény alapjaiban változott meg, amit az 1994-i akadémiai törvény rögzített. Ettől fogva vált függővé az akadémiai tagság a tudományos teljesítménytől, jött létre a ma már 19 ezres tagságú köztestület, és vonták be szervezetileg is a határon túli magyar tudósokat az Akadémia életébe.

„Az elmúlt 35 év legfontosabb eredményei között ott vannak a hazai és külső tagjaink világraszóló eredményei, amiket több Nobel- és Abel-díjjal is elismertek. Büszkeségünk az MTA Doktora cím bevezetése, a Magyar Tudományos Művek Tára, az Országos Tudományos Kutatási Alap működtetése, a Bolyai és a Lendület pályázatok, az MTA Támogatott Kutatóhelyek az egyetemeken, a határon túliak DOMUS programja, a Nemzeti Programok, az MTA Kiváló Kutatóhelye minősítés, a Magyar Tudomány Ünnepe, a Középiskolai Alumni Program, és a tudományos tanácsadói munkánk. Nemzetközi vonatkozásban büszkélkedhetünk a világ akadémiáihoz fűződő kapcsolatainkkal és a Tudományos Világfórum immár negyedszázados világsikerével” – mondta Freund Tamás, hozzátéve: sajnos e programok közül nem egy annyira fontosnak és sikeresnek bizonyult, hogy – intézethálózatunkhoz hasonlóan – végül elvették az Akadémiától.

Az elnök kitért az Akadémia körüli aktuális helyzetre is. „A világban és az országban is egyre feszültebb a helyzet. A közéleti viták hangneme elfajulóban van. Támadások indultak ellenünk. Ez a helyzet tagságunkat is megosztja, de belső vitáink stílusa, hangneme megőrizte méltóságát.  Akadémiánk nem hibátlan, érheti kritika, de egyedülálló nemzeti érték, amit meg kell őriznünk a jövőnek, s erre most is jók az esélyeink. A tudományos közösség igénye, nemzetünk 200 éve töretlen bizalma Akadémiánk legnagyobb kincse. Létrejöttünk óta gyakorta kérdés, mi árt jobban ennek a bizalomnak: az éppen regnáló hatalom csapása vagy az ölelése?” – mondta Freund Tamás.

A kutatási és a felsőoktatási rendszer átalakításáról az elnök elmondta: ebbe az Akadémiát csak formálisan vonják be. A forgatókönyv nagy része ismeretlen a tudományos közösség és az Akadémia számára. Nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra. Így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás iránti lojalitás, sem a magyar tudomány és a politika, sem a kutatási és felsőoktatási rendszer képviselői között.

„Az Akadémia nem önmagáért és tagjaiért van, hanem azért a közösségért, amelyért annak képviselői létrehozták. Akadémiánk fő küldetése, hogy a kutatások eredményezte tudást a magyar társadalom, gazdaság, állam, az egész nemzet szolgálatába állítsa. Célunk a tudománybarát, a tudomány művelését, az Akadémiát támogató társadalom kialakítása” – mondta Freund Tamás.

Személyesen köszöntötte az Akadémia 199., ünnepi közgyűlését Sulyok Tamás köztársasági elnök. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédében egyebek mellett a hatékony, eredményes tudomány-népszerűsítés és tudománykommunikáció fontosságát hangsúlyozta, mint a magyar tudomány egyik lényeges sikertényezőjét.

Ezt megelőzően, az ünnepi rendezvénysorozat kezdeteként gróf Széchenyi Istvánnnak az MTA székházában álló szobrát koszorúzták meg az ünneplők. 

Freund Tamás elnök a koszorúzáson arról beszélt, hogy az alapítónak „200 évvel ezelőtt az akadémiaalapítás pozsonyi országgyűlésen tett gesztusa a történelmi idő egy meghatározott pontján megvalósult, minőségi tett volt. Ez a cselekvési morál Széchenyi egyik öröksége: úgy élni és munkálkodni, hogy tetteink olyan alkotásokká nemesüljenek, amelyek embertársainknak és az utánunk jövő nemzedéknek életet és lelki erőforrást jelenthetnek.”

A hétfői programsorozat nyitányaként avatták fel a Határtalan történet című köztéri alkotást is, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából állított az MTA és Budapest Főváros Önkormányzata. Az ünnepi közgyűlés videofelvétele kattintással megtekinthető.