E héten további egyeztetések, illetve döntések várhatók az Európai Unió hosszú távú költségvetéséről. A tagállamoknak és az uniós intézményeknek a következő hónapokban/években arról kell dönteniük, hogy földrészünk integrációs szervezete milyen többéves pénzügyi kerettel rendelkezzék 2028-tól 2034-ig.

A múlt hónapokban a szakbizottságok és az illetékes jelentéstevők olyan állásfoglalás-tervezeteket dolgoztak ki, amelyek már tartalmazzák a főbb prioritásokat. Ismeretes, hogy jó előre meg kell tervezni az unió költségvetését, mert csak így kiszámíthatóak a bevételek és a kiadások.

Kiszivárgott hírek szerint a tervezet a korábbiakhoz képest jóval egyszerűbb lesz, s mindössze három nagy alapból áll majd. Azaz helyreállítási, versenyképességi és védelmi alapból. A rendelkezésre álló forrásokból azokat a tételeket fogják finanszírozni, amik igazodnak a prioritásokhoz és az aktuális kihívásokhoz. Közöttük szerepel a klímaváltozás elleni küzdelem, a biztonság fenntartása és a védelem, a bevándorlás kezelése, valamint a munkahelyteremtés.

A hosszú távú költségvetés hétéves időszakra határozza meg, hogy az EU évente mennyi pénzt fordíthat a különböző szakpolitikai területekre. „Fejezetenként” állapítja meg a maximálisan elkölthető összegeket. Ám a nemzeti költségvetésekhez képest alapvető különbség, hogy az uniós költségvetés nem lehet deficites.

A jelenlegi költségvetés a 2021–27 közötti időszakra szól. Elfogadása óta váratlan kihívásokkal kellett szembenéznie az Európai Uniónak: egyebek mellett a világméretű koronavírus-járvánnyal, az orosz–ukrán háborúval, a magas inflációval, a kamatlábak megugrásával. Ezért döntöttek úgy a jogalkotók, hogy több kiemelt területen is megerősítik az unió költségvetését.

A covid19-válság kitörése után arról is megállapodás született, hogy az EU talpra állítását mintegy 800 milliárd eurós közös hitelfelvétellel segítik. A kölcsön visszafizetése (a kamatterhekkel együtt) 2058-ig terheli meg a szervezet büdzséjét.

A rendelkezésre álló pénzek felhasználását az uniós parlamenti képviselők szigorúan ellenőrzik, így ezeket főként megtérülő beruházásokra fordítják. Számítások szerint a források mintegy 93 százalékának az uniós polgárok, régiók, települések, gazdák, oktatási intézmények és vállalkozások a haszonélvezői. Az EU igazgatásának a költségei a teljes uniós költségvetés hét százalékát sem érik el.

Az EU elkészült hosszú távú költségvetéséről most szerdán tartanak plenáris szavazást a parlamentben. Júniusban az uniós vezetők tovább egyeztetnek róla, majd egy hónappal később az Európai Bizottság elé kerül a dokumentum.

Az ősszel ismét a parlament foglalkozik a bizottsági költségvetés-tervezettel. A tárgyalásoknak legkésőbb 2027 végéig le kell zárulniuk.

Honnan származnak a brüsszeli pénzek? Költségvetését az Európai Unió elsősorban saját forrásokból finanszírozza. A bevételek mintegy kétharmadát a nemzeti hozzájárulások teszik ki. A rendszert úgy alakították ki, hogy a tagállamok gazdasági erejükhöz mérten járulnak hozzá a közös finanszírozáshoz. A költségvetés fennmaradó harmada a nem uniós országokra kivetett vámokból, kisebb részben pedig a műanyaghulladék utáni adókból és a tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adóból áll össze.

Az utóbbi időben felvetődött, hogy bővíteni kellene a saját uniós források körét. Hírek szerint azonban a tagállamok részéről nem mutatkozik lelkesedés a hozzájárulás változtatásáért.