Zsákutcába jutott az európai pénzügyi ösztönző csomag ügye a magyar és lengyel vétó nyomán – állapítja meg a londoni Reuters hírügynökség az EU-országok csúcsvezetőinek tegnap esti videókonferenciájáról szóló tudósításában.
Idézi Angela Merkel német kancellárt, aki közölte, hogy tovább kell tárgyalni a két említett országgal. A lengyel kormány egyik szóvivője mindenesetre sms-üzenetben azt válaszolta a Reuters érdeklődésére: meg vannak győződve arról, hogy a tárgyalási folyamat során olyan kompromisszumot lehet kötni, amely elfogadható lesz a varsói kormányzat számára. Ez a megfogalmazás voltaképpen a hajlékonyabb változata ugyanannak az álláspontnak, amelyet magyar részről a hírügynökség által szintén idézett Gulyás Gergely, a miniszterelnök kabinetfőnöke hangoztatott tájékoztatóján, miszerint jelenlegi formájában zéró esélye van a csomagnak az elfogadásra.
A Reuters kitér arra, hogy Párizsban jelezték: az EU esetleg úgy dönthet, hogy a járvány miatti gazdasági visszaesés következményeinek felszámolását célzó terveket illetően áttér az úgynevezett megerősített együttműködésre, ami azt jelenti, hogy az uniós alapszerződések értelmében lehetőség van a tagországok egy csoportjának a külön megállapodására valamilyen célért. Az ilyen megerősített együttműködés nyitva áll a többi tagország előtt is, ahhoz bármikor csatlakozni lehet. Ezzel tehát megkerülhetnék Varsót és Budapestet az úgynevezett koronasegély kapcsán. Nem alkalmazható viszont ez a módszer a következő hét évre szóló uniós költségvetésre, amelyet a két kormány szintén blokkol, mert nem akarja elfogadni a támogatások összekapcsolását a jogállami normákkal. Az EU-költségvetésnek értelemszerűen az összes tagországra vonatkoznia kell. A megerősített együttműködés eszközének az alkalmazása azonban a járvány hatásainak gazdasági kivédését szolgáló csomag esetében is nehézségeket okozna, hiszen annak az az egyik eleme, hogy az Európai Unió vesz fel hitelt a pénzpiacon, és azt osztja el a tagállamok között. A kedvezményes hitelfeltételek azonban csak akkor érvényesíthetők, ha a kölcsön felvevője valóban maga az unió, nem csupán annak megerősített módon együttműködő országcsoportja, alkossa ez a csoport bármennyire is a túlnyomó többségét az EU-nak.
A Reuters megjegyzi: a megerősített együttműködésre vonatkozó francia ötlet alternatívájaként a hollandok azt vetették fel, hogy kormányközi szerződéssel lehetne megteremteni a helyreállítási csomag jogalapját.
A főként gazdasági, pénzügyi kérdésekre szakosodott, üzleti körökben mindig nagy figyelemmel követett Bloomberg amerikai hírügynökség – saját műfajához képest szokatlan formában – szerkesztőségi véleménycikkben szögezi le álláspontját, amely szerint az EU-nak ki kell állnia Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a jogállamiság ügyében. Az érvelés lényege: a járvány miatti ösztönző csomag létfontosságú ugyan, de a populisták zsarolásának akkor sem szabad engedni. A Bloomberg a rogue states kifejezést használja Magyar- és Lengyelországra, amit általában „gonosztevő” vagy „lator államként” szoktak lefordítani. Magyarország a vétófenyegetéssel fausti alku megkötésére akarja kényszeríteni az EU-t – magyarán: arra, hogy adja el demokratikus lelkét az ördögnek, állítja a Bloomberg. A szerkesztőség szerint ezt nem szabad megtenni, az EU-nak ki kell tartania alapvető értékei mellett, beleértve a jogállamiságot, még akkor is, ha ettől halasztást szenved az alku megkötése.
A német lapok véleményét jól illusztrálja, hogy a keményen konzervatív, hamburgi Die Welt is úgy fogalmaz: „EU mínusz kettőre van szükségünk – Magyarország és Lengyelország nélkül”.
A szintén jobboldali, de mindig mértéktartó Frankfurter Allgemeine Zeitung rövid kommentárt közöl, „Orbán Viktor, egy meglehetősen magányos hős” címmel. Az EU jogállamisági mechanizmusáról szóló megállapodás ostorozásához alig kap támogatást. Csak Lengyelország áll mögötte, a másik két visegrádi partner közül Prága csöndben marad, Pozsony pedig ellentétes álláspontra helyezkedik. Most Janez Janša mellé állt ugyan, de ettől újabb tömb nem jön létre, ráadásul a szlovén miniszterelnök retorikai támogatásához a testületi szavazáskor egyáltalán nem társult a szlovén egyetértés – írja Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A liberális müncheni Süddeutsche Zeitung eközben arról ír, hogy a frontok megmerevedtek, a mozgástér szűk, Angela Merkel pedig azt hangoztatja, hogy keményen kell dolgozni a megállapodás eléréséért. Tegnap esti sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban sem volt hajlandó jóslatokba bocsátkozni, hogy várhatóan karácsonyig juthatnak-e valamire ebben a vitában.