A napokban jelent meg Bárdosi Vilmos és Kiss Gábor összeállításában az 500 magyar közmondás – Jelentésmagyarázatokkal, fogalomköri mutatóval és teljes körű szómutatóval című szótár. Ebből az alkalomból beszélgetett az egyik szerkesztővel, Kiss Gáborral, a kiadó külső munkatársa, Cserháthalápy Ferenc. (A nyitó kép forrása: citatum.hu.)

A képen: Kiss Gábor.

– Hogyan épül fel a könyv?

– Mint az új szótár alcíme is mutatja, a szótár 3 fő részből áll: 1. Az 500 közmondás közérthető magyarázata; 2. Fogalomköri mutató; 3. Teljes körű szómutató.

– Mi a közmondások szerepe nyelvünkben?

– A nyelv legfontosabb építőelemei a szavak, de vannak a szavaknál kisebb elemek is, ezek a hangok, a toldalékok. A szavaknál nagyobb építőelemek pedig a szólások és a közmondások, ezek előre gyártott elemek, és bizony ezek sok évszázados bölcsességek. A közmondásokat, szokás nyelvünk virágainak is nevezni. Már régóta foglalják szótárakba a közmondásokat, az első nyomtatott közmondásszótár 1598-ban jelent meg Bártfán, igaz ez három nyelvű – latin, görög és magyar – volt. Szerzője Baranyai Decsi János.

– Hány közmondást ismerünk?

– A vizsgálatok szerint az átlag magyar beszélő hozzávetőlegesen 100 közmondást ismer. A felmérések szerint a legismertebbek: Ajándék lónak ne nézd a fogát; Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér; Aki másnak vermet ás, maga esik bele; Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok; Kutyából nem lesz szalonna.

– Mondjon, kérem, néhány ritkábbat is!

– A következők ritkább közmondások, de benne vannak a most megjelent a 500 magyar közmondás – Jelentésmagyarázatokkal, fogalomköri mutatóval és teljeskörű szómutatóval című szótárban: A leforrázott kutya hideg víztől is fél, azaz túlontúl óvatos. A távollevőt könnyű rágalmazni, a jelentése magáért beszél. Minden fejszének akad nyele, hasonló a jelentése a jobban ismert: Minden zsák megtalálja a maga foltját.

– Vannak népies ízű közmondások is az új szótárban?

– Természetesen, például népies minősítésűek a következő közmondások: Reggeli vendég nem marad sokáig, azaz a reggeli eső hamar eláll a népi megfigyelés szerint. Amit a ház ellop, azt elő is adja, jelentése: ami otthon veszik el, előbb utóbb előkerül. Ahol malacot ígérnek, ott zsákkal forgolódjál!, azaz nem szabad elszalasztani a kínálkozó alkalmat.

– A második rész a tematikus mutató, itt 375 fogalomkörbe sorolva tartalmazza a közmondásokat. Mondana néhány példát?

– Az „egyformaság” fogalomkörében olvashatjuk:

Egyik kutya másik eb; Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz; Két bolond egy pár.

– A „kapzsiság” körébe tartoznak pl. a szótár szerint a következők: Egy rókáról két bőrt nem lehet lehúzni; Éhes szúnyog jobban csíp.

– A szótár harmadik része a Szómutató. Gondolom, a diákok számára ez is hasznos, mert ha a tanító néni azt mondja, hogy sorolj fel kutyával kapcsolatos közmondásokat, akkor a diák innen puskázhat.

– Pont erre szolgál a tejeskörű szómutató. A „kutya” szó 16 közmondásban szerepel. Ezek között vannak, például: Egyik kutya, másik eb; Amelyik kutya ugat, az nem harap; Kutyából nem lesz szalonna; Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; Idegen kutyának lába közt a farka…

– A „hal” szó a többi között ezekben szerepel: A nagy hal megeszi a kis halat, azaz a nagy, az erős elpusztítja gyengébbet, a kisebbet. Fejétől bűzlik a hal: a közösség romlása elsősorban a vezető hibája. A hal úszni szeret: ezt a közmondást akkor mondjuk, ha halat evett az ember, és utána bort szeretne inni.

– Kinek készült ez a közmondásszótár?

– Röviden: a magyar nyelv szerelmeseinek.A Tinta Könyvkiadó 500 magyar közmondás című szótára, ami kedvezményesen itt  megrendelhető, elsősorban az iskolások számára készült, hogy nyelvünknek ezt a sok évszázados kincsét a fiatalabbak is megismerjék és helyesen tudják használni őket, pl. az egyik közmondás első felét ne egy másik közmondás második felével folytassák.

Nagyon hasznos a magyartanároknak is, mert segít a feladatok összeállításában. A szótár a magyar nyelvi ismeretterjesztés és nyelvművelés legnemesebb hagyományait folytatja.