Több időt töltenek az interneten az 1946–64 között születettek, idegen szavakkal: baby boomerek, mint a Z-generáció (—> zoomerek, az 1995–2009 között születettek) tagjai – derült ki egyebek mellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss elemzéséből, ami az egyes nemzedékek médiafogyasztási szokásait vetette össze a 2024 első negyedévében készült felmérések alapján.
Az elemzés némileg rendhagyó módon négy korosztályba csoportosította a hazai felnőtt népességet: a Baby boomerekhez az 1964-ig, az X-generációhoz az 1965–79 között, az Y-generációhoz az 1980–1994 között, a Z-generációhoz pedig az 1995–2006 között születetteket sorolta. A kutatás elsősorban azt vizsgálta, hogy az adott korcsoportok mekkora arányát érték el az egyes médiaplatformok, valamint, hogy az elért közönség mennyi időt töltött ezek fogyasztásával.
A rádió az elemzett negyedévben egy nap átlagosan 5,4 millió embert ért el. Az elemzésből kiderült, hogy a legnagyobb arányban a baby boomerek hallgattak rádiót, a fiatalabb generációk felé haladva pedig a korcsoportok egyre kisebb hányadát volt képes megszólítani a platform, ugyanakkor a Z-generáció tagjai több időt töltöttek rádióhallgatással, mint az Y-generáció. Az is megfigyelhető, hogy minél fiatalabb egy korcsoport, annál inkább az online rádióhallgatást részesíti előnyben a hagyományos rádiózással szemben – ennek ellenére a legfiatalabbak körében is a hagyományos rádiózás maradt a legnépszerűbb fogyasztási mód. Bár azt gondolhatnánk, hogy a legtöbben autózás közben hallgattak rádiót, ez csak az Y-generáció tagjaira igaz, a többi nemzedéknél az otthoni rádióhallgatás maradt a rádióhasználat legnépszerűbb formája.
A vizsgált időszakban televíziót naponta átlagosan 6 millió ember nézett az országban, de mind az elérés, mind a televízió-nézéssel töltött idő tekintetében kijelenthető, hogy a fiatal nemzedékeket egyre kevésbé tudja megszólítani a tévé. A legtöbb időt a baby boomerek töltötték a képernyők előtt, náluk nem volt számottevő különbség a hétköznapi és hétvégi tévézés között sem: hétvégente csupán 14 perccel tévéztek többet. Ezzel szemben az X-generáció hétvégente 91 perccel, vagyis negyedével töltött több időt tévénézéssel, mint hétköznap. Az Y-generációnál ez a növekedés 21,2, a Z generációnál már csak 11,7 százalék volt, ami azt jelzi, hogy a legfiatalabbak akkor sem tévéznek sokkal többet, ha a pihenőnapjuk ezt lehetővé teszi. A fiatalabbakat különösen nehezen érték el a televíziós hírcsatornák, vagyis azok az adók, amelyeknek a fő profilja a tájékoztatás, hírközlés. Csaknem az összes korosztályt a rádió érte el a legkisebb arányban, a Z-generáció körében azonban a televízió alulmúlta a rádió elérését.
Érdekes adat, hogy bár az internet a baby boomereket érte el a legkisebb arányban, ők töltötték a legtöbb időt a platformon. Az internetes hírportálokat is a legidősebbek látogatták a legkisebb arányban, ugyanakkor ők voltak a leginkább rendszeres fogyasztói ezeknek és ők töltötték a legtöbb időt is a böngészésükkel. A fiatalabbakat nagyobb arányban érték el ugyan az online híroldalak, de alacsonyabb volt közöttük a rendszeres látogatók aránya. A teljes népesség átlagosan 14 percet töltött ezen portálok olvasásával, de megfigyelhető, hogy minél fiatalabb egy generáció, annál kevesebb időt szánt erre: a baby boomerek átlagosan napi 21 percig böngészték a hírportálokat, a Z-generáció tagjai csupán napi 6 percig.
A felmérés eredményei alapján nagy generációs különbségek figyelhetők meg a médiafogyasztásban. Az idősebbek a hagyományos médiát, a fiatalabbak inkább az „újmédiát” és az online teret részesítik előnyben. Az egyes nemzedékek médiafogyasztási szokásaira nagymértékben hat, hogy szocializációjuk közben milyen technológiák voltak elérhetőek – a Z-generáció tagjai például már az internet korszakában nőttek fel, ekként szabadon választhattak, milyen tartalmat szeretnének fogyasztani, a hagyományos médiaplatformok ezért jellemzően kevésbé tudják megszólítani őket.
A hagyományos médiumok folyamatosan keresik a fiatal célcsoportok megszólításának és a lehető legtöbb ember elérésének lehetőségét. A rádióadókra így például egyre jellemzőbb, hogy podcast vagy videós formában is elérhetővé teszik a műsoraikat online. Ezekből sokszor rövid, megvágott részeket készítenek, amikkel a közösségi médiafelületeken terjesztve próbálják elérni a legfiatalabbakat.
A különféle tévés és rádiós tartalmak mind változatosabb online megjelenésével a hagyományos média és az „újmédia” közötti határvonal egyre inkább elmosódni látszik, ebben azonban nem az egyes platformok elöregedése figyelhető meg, hanem a tartalmak többféle formában és csatornán történő, személyre szabott megjelenése. Ezen a linken Stadler Bence, az NMHH műsorfigyelő munkatársa beszél.