Az idei „boldogságtérkép-kutatás” szerint Győr lett a legboldogabb nagyváros; a megyeszékhelyek közül Tatabánya viselheti a megtisztelő címet. Az Otthon Centrum szakértői azt vizsgálták: van-e összefüggés a városokban élők boldogságérzete, és a helyi ingatlanpiac alakulása között.
Kiderült, hogy hiába nőtt a például a boldogságindex Salgótarjánban, továbbra is a lista utolsó helyét foglalja el város az ingatlanárak tekintetében, hiszen tavaly sem a családi házak, sem a téglalakások négyzetméterára nem érte el a 100 ezer forintot – egyedüli nagyvárosként az országban. A legnagyobb ellentmondást a fővárosi eredmények hozták, ahol az országos átlag alatti boldogságszintről számoltak be a megkérdezettek, miközben az akár másfél-kétmillió forintos négyzetméterárakkal kiugróan vezet egy sor budapesti kerület.
A hazánk 832 településén élő 17–89 évesek megkérdezésével végzett idei „boldogságtérkép-kutatás” eredményei szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedik, de földrajzi helyzettől függően nagy eltérésekkel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) pozitív pszichológiai kutatócsoportja a „Jobb Veled a Világ” Alapítvánnyal együttműködve végzett felmérése szerint Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr–Moson–Sopron megyében nőtt a boldogságszint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent. Az Otthon Centrum megvizsgálta, hogy van-e összefüggés a városokban élők boldogságérzete, és a helyi ingatlanpiac dinamikája között.
A megyeszékhelyek közül Tatabánya lett Magyarország legboldogabb városa, ahol a tavalyi évben átlagosan 212 ezer forintos négyzetméteráron lehetett téglalakáshoz jutni. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb, és Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron is emelkedett a boldogságszint. A boldogságindex növekedésével párhuzamosan a téglalakások árai is emelkedtek a 2017–18-ban. Az említett településeken 2017-hez mérten 10–20 százalék közötti mértékben nőtt a téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterára.
A debreceni téglaépítésű lakások árai nem sokkal maradtak el a legboldogabb nagyvárosnak megválasztott Győrtől: a cívis városban regisztrált 329 ezer forintos átlagos négyzetméterár kicsivel maradt alatta a győri 331 ezer forintos fajlagos árnak.
Szintén nőtt a boldogsági szint Miskolcon és Salgótarjánban, azonban a két, kelet-magyarországi város továbbra is az az utolsó két helyet foglalja el az országos rangsorban. Salgótarjánban a 2017-ről 2018-ra lezajlott 18 százalékos áremelkedés ellenére sem érik el a téglaépítésű lakások árai a 100 ezer forintos szintet. A boldogsági rangsorban elért rossz helyezése ellenére mégsem a borsodi megyeszékhelyen lehetett tavaly legolcsóbban téglalakást vásárolni: Miskolcnál Salgótarján mellett Nagykanizsa, Hódmezővásárhely és Szekszárd is olcsóbbnak bizonyult. Az elemzők nagy meglepetésére csökkenő boldogsági szintről számolt be a lakosság Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen, annak ellenére, hogy e nagyvárosokban 2017-hez képest átlagosan 15–25 százalékkal drágábban lehetett téglalakáshoz jutni a tavaly.
A boldogságindex és lakásárak között a legnagyobb az ellentmondás Budapesten. A főváros boldogságindexe bőven az országos átlag alatt van, annak ellenére, hogy ország legdrágább részei éppen főváros kerületei. A belső és budai kerületek többségében a téglaépítésű lakások négyzetméterára a legdrágább vidéki városok értékének duplája.