Okos és látványos béremeléssel fékezhető a magyar munkaerő kivándorlása

Miközben a legtöbb magyar munkavállaló még mindig a munkanélküliségtől tart, a munkaerőhiány is egyre nagyobb probléma hazánkban. Okai: az újra növekvő gazdaság emberigénye mellett a lakosságcsökkenés, ami a természetes fogyás és a gyorsuló migrációs (magyarok külföldre áramlása!) egyenleg felborulásának a következménye. Ezt a tendenciát erősítik a szakképzés ellentmondásai: sok esetben az oktatás ugyanis nem a munkáltatói igényekhez, hanem a diákok nem jól irányított igényeihez igazodik.

Munkanélküli milliók vándoroltak ki a 19.-20. században Amerikába szerencsét próbálni.

A munkaképes magyar lakosság folyamatos fogyása ahhoz vezet, hogy évről-évre csökken a munkavállalók száma, a társadalmon belül pedig megnő a 65 évesnél idősebbek aránya. A statisztikai hivatal szerint másfél évtizeddel ezelőtt csaknem 189 ezer 24 éves lépett be a munkaerőpiacra, az idén már csak alig 128 ezer.

A kormány a fiatalok, a munkaképes korú anyák, az idősek, a megváltozott képességűek munkavállalásának támogatásával rövidtávon látványos eredményeket ért el a munkavállalók számának növelésében, miáltal a 15–64 éveseknek csaknem a kétharmada; 1998-ban az arány 54 százalék volt. A növekedési képesség azonban véges, ráadásul az ország migrációs egyenlege is felborult. A külföldön munkát vállaló magyar fiatalokat jó ideig helyettesítették a környező országokból érkezett (elsősorban határon túli magyar) dolgozókkal, azonban az Európai Unió bővülésének, benne Románia csatlakozása következtében ennek a munkaerőnek a nagy része is Nyugat-Európába áramlik. 

A hazai munkaerőpiacot ez különösen érzékenyen érinti, hiszen az itthonról kivándorlók többsége a jól képzett, munkaképes lakosságot csökkenti: a migráns magyarok negyede még nincs 30 éves, csaknem kétharmada pedig még nem érte el a 40 éves kort, harmada diplomás (hasonlításképpen ez az arány a magyar lakosság körében 18 százalék!).

Miközben a munkaerő-kínálat csökken, aközben a gazdaság élénkül, a vállalatok egyre több tehetséges alkalmazottat vennének fel, ám igyekezetüknek határt szab a munkaerőhiány. A leginkább érintett területek Északnyugat-Magyarország, a magyar–osztrák határ menti területek, Budapest és vonzáskörzete.

Ha a magyar vállalatok szeretnének talpon maradni a nemzetközi versenyben, hosszú távon látványosan növelniük kell a reálbéreket. Bár a rendszerváltás óta 40%-os emelkedés történt, ez még mindig nagymértékben elmarad a nyugati, sőt a másik három a visegrádi országban tapasztalható béremelés ütemétől. Szakértők megjegyzik: versenyképességét az ország nem veszítheti el átgondolatlan fizetésemeléssel, ám a környező országokhoz képest a bérollót összébb kell zárni. Szerencsére egyre több Magyarországon működő vállalat felismeri ennek a fontosságát, és növeli a béreket.

Jó irány az üzleti szolgáltató központok megjelenése, amelyek magas hozzáadott értékű munkalehetőséget kínálnak, és már ma is 30–40 ezer munkavállalót foglalkoztatnak hazánkban versenyképes fizetésért. Ez is bizonyítja, hogy nem a munkahelyek számának növelése, hanem a jól fizető munkahelyek teremtése a fontos, marasztaló, fogyasztásnövelő eszköz – állapítja meg a hazánkban évtized óta jelen lévő Randstad, a világ második legnagyobb személyzeti tanácsadó cége.