Volodimir Zelenszkij elutasította Donald Trump megválasztott amerikai elnök tűzszünetre vonatkozó felszólítását, arra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin szavában nem lehet megbízni – ezt emeli ki az n-tv német hírtelevízió internetes portálja az ukrán államfő által az uniós tagországok csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón mondottakból.

Zelenszkij szerint Putyin két vagy hat hónap elmúltával újra támadna, és ezzel szemben nem elegendőek azok a biztonsági garanciák, amiket Európa tud nyújtani: az Egyesült Államok támogatása is elengedhetetlen. „Nagyon szívesen venném Trump segítségét, hogy befejezhessük ezt a háborút, de a tűzszünet szót ellenzem” – idézi a német hírportál az ukrán elnököt, aki szerint olyan tervre van szükség, amely biztosítja azt, hogy egy lehetséges tárgyaláson Ukrajna erős pozíciót foglalhasson el. Úgy véli, hogy csak az Egyesült Államok és Európa közös erőfeszítésével lehet megállítani Putyint, és megmenteni Ukrajnát.

Az n-tv szerint az EU arra törekszik, hogy meggyőzze Trumpot: az Egyesült Államoknak is érdekében áll Ukrajna támogatásának a fenntartása. Hetek óta újra és újra felhívják ugyanis a figyelmet arra, hogy Oroszország esetleges győzelme Ukrajna fölött csak megerősítené Kínát.

A német hírtelevízió kiemeli azt is, hogy Olaf Scholz kancellár egységre szólította fel az Európai Uniót Ukrajna támogatását illetően. Ennek az egységnek a megteremtése azonban felettébb kétséges, hiszen Magyarország Trump politikája mellett áll – írja az n-tv, aminek a szerzője szerint arra kell számítani, hogy Orbán Viktor, aki mindmáig elutasítja Ukrajna katonai támogatását, az uniós segítségre vonatkozó újabb terveket is megvétózhatja. A magyar magatartás miatt már most akadályokba ütközik csaknem 7000 millió euró EU-forrás felhasználása.

A Le Point című, konzervatív beállítottságú francia hírmagazin interjút készített Ódor Bálint nagykövettel, a brüsszeli állandó magyar EU-képviselet vezetőjével, aki védelmébe vette a most lejáró féléves magyar EU-elnökséget. A felvezető szöveg szerint az elnökség Orbán Viktor békemissziónak elnevezett provokációjával kezdődött, de a végére valóban elért néhány konkrét eredményt. Közülük Ódor kiemelte egyebek közt a schengeni övezet kibővítését Romániával és Bulgáriával, illetve azt, hogy új lendületet kapott a Nyugat-Balkán uniós csatlakozási folyamata. Ami az orosz–ukrán háborút illeti, a magyar nagykövet azt állította, hogy Budapest a tisztességes közvetítő szerepének ellátására törekedett, és kiemelte, hogy Magyarország sosem szavazott Oroszország ellen irányuló egyetlen uniós szankciós csomag ellen sem.

És akkor most a politikai elemzések sorában egy szokatlan témaválasztás: a londoni Financial Times, ami korántsem kizárólag, de azért hangsúlyosan gazdasági szemszögből szokta vizsgálni a globális, illetve főként az európai folyamatokat, most a populizmus építészetének szentel terjedelmes cikket, amelyben részletesen ír a budai várban zajló, illetve eddig lezajlott rekonstrukcióról.

Megállapítása szerint a magyar főváros retró építészeti programja egy olyan kor iránti nosztalgia érzését tükrözi, amikor az ország még hatalma csúcsán volt. A budai Várnegyed épületei évtizedeken át őrizték a gránátbecsapódások nyomait, és néhány rom érintetlenül hagyásának oka nem a hanyagság, hanem az volt, hogy a szocialista rendszer tudatosan törekedett a háborús trauma bizonyítékainak a megőrzésére. Most azonban betemetik az árkokat, vadonatúj barokk paloták emelkednek ki a földből ott, ahol nemzedékeken át nem volt semmi. Rokokó részletek és cukormázra emlékeztető hófehér vakolat a megerősített betonon. A régi-új épületek anakronisztikusan hatnak, ahogy a vadonatúj horganyzott tetőzet csillog a napfényben. Mintha filmjelenethez bedíszletezett városban járnánk. 

A brit újságíró szerint ez a nosztalgiázás korántsem egyedi jelenség. Utal Varsó centrumának a háború utáni újjáépítésére, illetve a német városokra, köztük Majna-Frankfurt helyreállított történelmi városközpontjára. Kitér a cikk arra is, hogy Orbán Viktor a Budai Várban álló egykori karmelita kolostorba helyezte át hivatalát, miként minisztériumokat is átköltöztettek. A döntés nyomán olyan vádak hangzottak el, hogy ez egyfajta uralkodói megnyilvánulás, kísérlet arra, hogy a kormányzatot a monarchia egykori székhelyére helyezzék. Olyan bírálat is elhangzott, hogy nem praktikus, mert Budapest turisztikai központjáról van szó, és egyelőre nem látható, miként lehet ott elhelyezni jó néhány ezer köztisztviselőt.

A kormányzat titkolózik a Hauszmann-programnak nevezett újjáépítési terv költségeit illetően. Közben az UNESCO is aggályainak adott hangot a régi és az új összemosása miatt. De a turisták Majna-Frankfurtban is önfeledten fényképezik együtt a régit és az újat, anélkül, hogy érzékelnék a kettő közötti különbséget, és egyre inkább Budapesten is ez a helyzet.