Orbán Viktor kiterjeszti csápjait a szomszédos államokra, miután támogatja az ottani, magafajta illiberális potentátokat – írja a Profil. Pedig az EU-n belül sehol máshol nem ápolják úgy a triononi áldozati kultuszt az elvesztett területek, az igazságtalan határok miatt, mint a jobboldali-populista politikus által irányított Magyarországon.
Ám a hatalom vegytiszta megszállottja számára valójában nem a határrevízió a cél: lépre akarja csalni a környező országokat. Számításaiban az EU nem játszik semmiféle szerepet, ő új világrendben gondolkodik.
Ám a szomszédok felé kinyújtott, állítólag testvéri kéz valójában agyrém. Négy országot említett meg nemrégiben Sátoraljaújhelyen a trianoni emlékmű avatásakor, mint amellyel össze kell fogni, csakhogy például Szlovákia, Horvátország és Szlovénia kisebb, illetve lényegesen kisebb, mint Magyarország. A 4., Szerbia nagyjából ugyanakkora, csak éppen nem EU-tagként gazdaságilag alacsonyabb osztályban rúg csak labdába.
Orbán igazából azonban az illiberális demokráciát igyekszik exportálni, illetve erősíteni, ahol az már jelen van. Nem a „népek” érdeklik, hanem a jobboldali, populista vezetők, akiknek hasonló srófra jár az agya, mint az övé, és akik át akarják venni tőle a siker receptjét. Evégett „közeli” üzletemberek a térségben sorra vásárolnak fel sajtóorgánumokat, így azok nem egyszerűen megkapják végre az igencsak szükséges tőkeinjekciót, hanem érkezik az illiberális propaganda rafinált know-how-ja is.
Magyarországon persze más a tömegtájékoztatás, ott egy egész médiaarzenál kizárólag Orbán üzeneteit terjeszti. Ezek a szerkesztőségek könyörtelenül uszítanak a politikai vetélytársak, a kormány bírálói, a menekültek és a romák ellen. Egyetlen államban sem zajlik olyan bizarr rágalomhadjárat Soros ellen, mint éppen a magyaroknál. És most ezt a módszert viszik át Szlovéniába és Észak-Macedóniába.
Az unióban Orbán neveletlen gyermeknek számít. Az olyan európai értékekkel, mint a demokrácia és a jogállamiság, kizárólag a megvetést állítja szembe. De ettől még gátlástalanul tartja a markát: Magyarország hét év alatt 20,5 milliárd eurót kap az EU szerkezeti alapjaiból, ami éves átlagban a GDP 4%-a. A kormányfő azután gondoskodik arról, hogy a pénz egy része a tőle függő oligarchák zsebében kössön ki.
A politikus lázasan dolgozik azon, hogy a hasonló ívású miniszterelnököket felsorakoztassa a demokrácia és jogállam ellen, az unión belül és kívül is. Egy szlovén újságíró úgy foglalta össze a helyzetet, hogy Brüsszel semmit sem tett a magyarországi sajtó uniformizálásának megállítására, vagy hogy lefékezze az antiliberális magyar ideológia exportját. A tétlenség viszont bátorítja az utánzókat a régióban, így átveszik a magyar modellt.
Orbán mozgástere növekszik.
A svájci közmédia, az SRF úgy mutatja be Karácsony Gergelyt, mint a Fidesz legnagyobb kihívóját. A riporter a találkozáskor fáradtnak látta a polgármestert, de hát sokat kivett belőle az utóbbi 9 hónapban a koronaválság, valamint az Orbánnal vívott kicsinyes háborúskodás. Pedig a városvezető szerint jól kezdődött az együttműködés, habár a miniszterelnököt váratlanul érte a helyhatósági választásokon elszenvedett vereség. Az elején mégis kedvező képet vágott hozzá, ám utána következett az éles fordulat, és hirtelen átment konfrontatívba.
A járvány kapcsán minden bizonyíték nélkül Karácsonyt tette felelőssé a fertőzések terjedéséért, főleg az idősotthonokban. Budapest első embere úgy látja, hogy itt jóval többről van szó, mint a hatalom képviselőjének kakaskodásáról. A kormánypárt azt akarja bizonyítani, hogy az ellenfelei képtelenek volnának irányítani az országot. Orbán mindenáron igyekszik megakadályozni, hogy két év múlva is olyan vereséget szenvedjen, mint tavaly.
Úgy, hogy most próbálja lyukra futtatni az ellenzéki polgármestereket, mégpedig oly módon, hogy csökkenti az anyagi lehetőségeiket. Karácsony azonban arra figyelmeztet, hogy ily módon előbb-utóbb csődbe mennek az érintett önkormányzatok. A legerősebb fegyver Orbán kezében az, hogy előbb magához vonja a helyi iparűzési adót, ami az önkormányzatok fő bevételi forrása, majd újraosztja, ám ily módon még inkább bele tud szólni abba, mennyit kapjon a főváros.
A törekvés megakadályozására összefog az ellenzék, amely a cél érdekében eltekint attól, hogy csupán Orbán politikájának elutasítása köti össze. Karácsony úgy jellemzi a helyzetet, hogy a pálya Orbánnak lejt, de hegynek felfelé is lehet gólt rúgni.
Alighogy Lukasenka kiadta a parancsot a tiltakozások letörésére, a karhatalom máris feloszlatott egy tüntetést egy minszki traktorgyárnál, amely az ellenállás egyik gócpontja – írja a The Times. A munkások azonban az egész országban tovább sztrájkolnak és a demonstrálók az üzemek bejáratához gyűlnek, hogy kinyilvánítsák támogatásukat. Egy ilyen felvonulást számolt fel a rendőrség a fővárosban, de megindult másutt is. Előzőleg az elnök arra szólította fel a KGB-t, hogy az csapjon le a megmozdulások vezetőire és fossza meg őket az anyagi forrásoktól. Szerinte az emberek békét és nyugalmat akarnak. Közölte továbbá, hogy a kormány nem hajlandó meghátrálni és van kikre támaszkodnia. Azt ígérte, hogy méltó válaszban részesülnek, akik főleg külföldön élezik a kardjukat.
Előzőleg az emigrációba kényszerített ellenzéki elnökjelölt azt kérte az európai vezetőktől, hogy támogassák a belorusz ébredést. Ám félő, hogy az államfő bejelentése után a rohamrendőrség ismét gumilövedékeket, könnygázt és hanggránátokat vet be. Ennek nyomán máig hárman haltak meg és százakra rúg a sérültek száma. Közben Moszkva jelezte, hogy a Nyugattal kialakult geopolitikai szembenállás során kulcsfontosságúnak ítéli meg, mi történik Fehér-Oroszországban, amelyet ütközőnek tekint. Ennek megfelelően Lukasenka máris változtatott a taktikán és azt hangoztatja, hogy az ellenzék oroszellenes.
Közben a minszki egyetemen a tanárok és diákok küldöttsége petícióban szólította fel a rektort, hogy az intézmény is álljon le a munkával. A vezető csupán annyit válaszolt, hogy megfontolja a követelést.
A belorusz államfő a legkülönfélébb módszerekkel növeli az állami üzemek sztrájkoló dolgozóira nehezedő nyomást – írja a Der Spiegel. Ezért sokan attól félnek a részvevők közül, hogy nem kapnak fizetést, illetve az utcára taszítják őket. Ha valaki nem dolgozik az igazolatlan hiányzásnak számít. Emellett az érintett gyárak vezetése illegálisnak minősítette a leállást. Ennek hatására pl. a kirakatvállalatnak tekintett MTZ traktorgyárban a több mint 15 ezer alkalmazott közül már csupán 500-an nem hajlandóak dolgozni. Pedig az elején ezrek csatlakoztak az akcióhoz. Az sem jó, hogy nem hangolják össze az egyes vállalatok fellépését a hatalom ellen. Nincs országos sztrájkbizottság.
Egy helyi politológus azt mondja, kulcsfontosságú a munkásság ellenállása a tiltakozások sikere szempontjából. Mert a gazdasági válság állandósult és bevételek fenntartásához nagyon nem mindegy, hogy a fő üzemek továbbra is exportálnak-e. De a gyárak politikailag is igen lényegesek a hatalom számára. Ám most a kormány ellentámadásba kezdett a munkások elégedetlenségének letörésére. A karhatalom azonkívül megakadályozott egy-egy tüntetést az állami tévénél és a filharmóniánál, ahol fehér ruhás asszonyok akartak tiltakozni.
Viszont szinte teljesen szünetel a termelés az egyik kulcscégnél: a világ legnagyobb káliműtrágya-gyártójánál. Részben dolgoznak még Slobinban, a fémműben, továbbá a grodnói Azot műtrágyagyárban. Viszont helyreállt a munka a minszki nyergesvontató-üzemben, ahol három napja kifütyülték Lukasenkát, mert félnek az emberek. A fővárosban az MAZ járműgyárban is erősödik a nyomás, hogy a munkások szüntessék be a tiltakozást.
A The New York Times azt emeli ki az európai állam- és kormányfők tegnap született határozatából, hogy az EU nem fogadja el a belorusz választások eredményét és hamarosan szankciókat hoz a csalás, illetve a tiltakozó megmozdulások leverésének felelősei ellen, ám nem szólított fel egyértelműen a választás megismétlésére, ahogyan azt az ellenzék követeli. Csak békés párbeszédet szorgalmaz és felajánlotta a segítségét a hatalom békés átadásához.
A dialógusban Michel, az Európai Tanács elnöke szerint szerepe lehet az EBESZ-nek is. A tanácskozás után azonban a német kancellár elmondta, hogy egyelőre nem lát lehetőséget a közvetítésre, mert felhívta Lukasenkat, ám az nem volt hajlandó vele szóba állni.
A tudósítás ugyanakkor hozzáteszi, hogy Brüsszel nem sokat tud tenni. Védi ugyan a demokratikus értékeket, a szabad választásokat és a jogállamiságot, ám óvatos, nehogy olyasmit tegyen, amit úgy lehetne tekinteni, hogy katonai beavatkozásra készül, vagy nyílt támogatást nyújt a fehérorosz ellenzéknek. Merthogy azzal ürügyet adna a Kremlnek az intervencióra. Viszont sikerrel járt a litván követelés, hogy az EU hozzon létre alapot a belorusz elnyomás áldozatainak megsegítésére. Azonkívül az unió támaszkodhat a civil szervezetekre is a fehérorosz ellenzék, illetve társadalom érdekében. Példa erre a Szolidaritás esete a 80-as évekből.
A brüsszeli German Marshall Alapítvány igazgatója viszont óv attól, hogy a Nyugat bármiféle biztonsági garanciákat ajánljon fel az ellenzéknek.
Az uniós országok vezetői azt sulykolták a háromórás egyeztetés után, hogy a belorusz helyzetnek nincsenek geopolitikai vonatkozásai, a baj belső okokra vezethető vissza, és hogy Oroszországnak nincs oka aggódnia, mert ami Fehér-Oroszországban történik, az nem ellene irányul – írja az Euractiv. Ezt mind Michel, mind von der Leyen kijelentette. Viszont a csúcsértekezlet csupán minimális pénzügyi támogatást ajánlott fel a belorusz népnek. A többség láthatólag ellenállt a lengyel–lett–litván nyomásnak és nem volt hajlandó kemény szankciókat hozni. Azaz állást foglalnak a demokratikus erők mellett, de úgy, hogy ne provokálják Moszkvát.
Viszont ellentét mutatkozott a lengyel miniszterelnök és a Bizottság vezetője között, mivel Morawiecki úgy nyilatkozott a 27-ek nevében, hogy ismét meg kell hirdetni a választásokat, ám von der Leyen úgy reagált, hogy ez ügyben a belorusz népet illeti meg a döntés joga.
Az Európai Parlament elnöke arra figyelmeztette a tagállamok legfőbb vezetőit a tegnapi on-line konferencián, hogy nagyon is valós a veszély, mármint hogy a fehéroroszoknál tovább nő az elnyomás, illetve hogy külső katonai beavatkozás lesz – olvasható a Die Zeitben Sassoli azonban elfogadhatatlannak nevezte, ha bármely állam az utóbbi lépésre vetemedne. Hangsúlyozta továbbá: nem szabad megengedni, hogy megosszák uniót.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung helyesli, hogy az unió elutasítja Lukasenka állítólagos választási győzelmét, mellesleg az elnök enélkül is beavatkozással vádolta volna a Nyugatot. A kommentár szerint egyébként is minimális az esélye, hogy az EU érdemben képes befolyásolni a fejleményeket Fehér-Oroszországban. Amúgy az ország ura éppen a csúcstalálkozó napján ment át ellentámadásba, jelentett be további elnyomó intézkedéseket.
Minden szava és tette arra utalt az utóbbi napokban, hogy meg akarja nyerni Putyint, tehát hogy erővel verhesse le az ellene irányuló megmozdulásokat. Ezért kell neki a nyugati agresszióról szóló mese. Olyan helyzetbe akarja kényszeríteni Moszkvát, hogy az ne állhasson tovább a pálya szélén megfigyelőként. Erre használja fel az új brüsszeli döntéseket is, de ettől még az EU-nak meg kell mondania, mi a véleménye az arcátlan hamisításról és az emberi jogok brutális megsértéséről. Így korrekt, hogy nem ismeri el a választás eredményét.
Az osztrák belügyminiszter teljes mértékben támogatja, hogy a hónap végétől drónokkal ellenőrizzék a magyar és a szlovén határtérséget, sőt a módszert szíve szerint kiterjesztené a balkáni menekülő útvonalakra is, hogy feltartóztassák az illegális migrációt írja az osztrák Die Presse. Nehammer ott volt tegnap Hegyeshalomban a rendszer főpróbáján. Az elképzelés az, hogy az összesen több mint 40 drón egymást váltva lesz a légtérben, hiszen föntről jóformán minden mozgás látható, főként miután hőkamera is van rajtuk. Egy-egy ilyen szerkezet 45-50 percig tud a levegőben maradni, az akku kicserélése a 90 fős kezelőszemélyzet számára körülbelül egy perc.
Emellett további 500 rendőrt, illetve 800 katonát is kivezényelnek a két határra. A miniszter úgy véli, minél nagyobb nyomás, annál kevesebben indulnak útnak és így kevesebb emberélet sodródik veszélybe. Úgy tudja, különben, hogy összesen 120 ezren várakoznak az EU külső határain, illetve tartanak Európa felé a Nyugat-Balkánon. Kijelentette, hogy a drónoknak döntő szerep juthat az embercsempészek elleni küzdelemben is.
Szerbia – állítólag az unió beleegyezésével – hozzálátott, hogy kerítést építsen az észak-macedón határon az illegális migránsok távoltartására– tudósít az osztrák Der Standard. A munkálatok Presevo térségében kezdődtek, de hogy a határzár milyen hosszan húzódik majd, az nem ismeretes. Belgrádban ugyanis nem erősítették meg a helyi polgármester bejelentését. Jelenleg 4200 menedékkérő tartózkodik szerb táborokban és naponta 50-en próbálják átlépni a határt Észak-Macedónián át. Egy civil szervezet szerint azonban a hatóságok egyre gyakrabban haladéktalanul visszazsuppolják őket.
Akik mégis bejutnak, azok saját bevallásuk szerint általában négyszer-ötször próbálkoznak, mire végre sikerült. A többség azután Horvátország, illetve Bosznia felé megy tovább.
Csernyánszky Judit sajtószemléje:
Miután a magyar média mintegy felét bevették, a kormányhoz közeli médiavállalkozók a határon túlon is terjeszkednek – olvasható a Visegrad Insight az elemzésében. A szabad sajtóra a politikusok, legfőképp az autoriter politikusok – nem érdemként tekintenek, hanem ellenük indított támadásként élik meg létezésüket.
A magyar sajtóviszonyok átalakítása iskolapéldája annak, miként kell irányítani a közvéleményt és a hatalmat bebetonozni a sajtó segítségével. Külön fejezetet szentel az Inotai Edit által írt tanulmány Simicska Lajosnak az államosítás és a központosítás címszó alatt, hisz’ nevéhez köthetőek ezek a folyamatok. Ebben az egyik legfőbb probléma az volt, hogy – elűzve az eladdig külföldi tulajdonosokat – a Fidesz-közeli cégek vagy személyek adófizetői forintokból vásárolták fel a magyar médiát, köztük az Origót, a TV2-t, a Népszabadságot, majd hozták létre 500 sajtóorgánumból a KESMA-t. Mindez Európa szeme láttára történt. A következő fázisban a megmaradt kritikus médiát fake news-nak titulálva igyekeznek elértékteleníteni. Ha nem tudod megvenni, keltsd rossz hírét – adták ki a jelszót. A koronavírus-járvány idején pedig egy monitorozó egységet is felállítottak, amelyben hamisan hírbe hozva a médiaorgánumokat, a lejáratásukat tűzték ki célul.
Megadja Gábor, a Századvég kutatója nem köntörfalazott, amikor az újságírók letartóztatását is kilátásba helyezte. Pedig hát, írja a cikk, a kormánymédiát nem korlátozta semmit, s ha kellett, maga gyártott álhíreket. Ami pedig a külföldi felvásárlásokat illeti, elsőként Habony Árpád közeli munkatársát, Schatz Pétert említi meg az elemzés az első helyen, Észak-Macedóniát és Szlovéniát megjelölve terjeszkedési célterületként; az ügyletre legalább 1400 millió forintot költöttek. Majd bekúszott a képbe London is, ahol a Visegrádi Négyek politikájának propagálására fogadtak fel újságírókat. Nyugat-Európába azonban a magyar vállalkozóknak még nem sikerült betenniük a lábukat.
Szalman szaúd-arábiai király és a koronaherceg, Mohamed Bin Szalman nemzeti ünnepünk alkalmából a magyar köztárasági elnöknek küldött üzenetet Rijádból – derül ki a Szaúdi Sajtóügynökség által kiadott közleményből, amit számos helyi portál vett át. Ez alkalomból jó egészséget, boldogságot kívántak Áder Jánosnak, a kormánynak, a magyar népnek pedig kitartó növekedést és prosperitást.
Ezúttal nem a Fehér Ház, hanem kormány nevében az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma adott ki közleményt augusztus 20-a alkalmából, amit Mike Pompeo külügyminiszter jegyzett. A szokásos diplomáciai körön kívül az üdvözlő szöveg kitért arra is, hogy a két ország ezeregy szálon kötődik egymáshoz, értve ezen a személyes és szakmai kapcsolatokat, illetve a regionális és globális biztonsági ügyekben való együttműködést. Mike Pompeo még arra is kitért, hogy több mint egymillió, magyar felmenőkkel büszkélkedő amerikai járult hozzá Amerika gyarapodásához és felvirágoztatásához közös történelmük során. A transzatlanti család tagjaiként mindkét ország elkötelezett az alapvető szabadságjogok elismerése iránt.
Az Irish Timesban nem kis polémia alakult ki a Belorusz választások és a diktátorról írt szerkesztőségi írás kapcsán, miközben Orbán Viktort is a diktátorok közé sorolják. Erre a Dublinban akkreditált magyar nagykövet, Manno István azonnal reagált, hogy Magyarországon él és virul a demokrácia, és demokratikus választások eredményeképpen lett az ország első embere Orbán Viktor. Mire egy újabb cikkben Deli Márton kivándorolt magyar cáfolta a nagykövet szinte minden egyes állítását, amellyel bebizonyította, nincs sem demokrácia, sem fejlődés Magyarországon.
Az orosz nyelvű Gazeta a belorusz helyzetet értékeli, miután Brüsszel érdemi lépést tett azzal, hogy nem ismerte el a választások eredményét. Lukasenka – többszöri próbálkozást visszautasítva – továbbra sem hajlandó tárgyalni Angela Merkel német kancellárral, s a jelek szerint az Európai Unió által javasolt, az ellenzékkel való tárgyalásos rendezéstől messze áll egyelőre. Magyarország a cikkben a Visegrádi Négyekkel együtt említtetik, mint olyan, amelyik a Belorusz Köztársaság elleni szankciók kidolgozásán munkálkodik, s nem kizárt, hogy többek akarata érvényesülésével, még magát a bukott elnököt, Lukasenkát is felveszi majd a ’persona non grata-t tartalmazó listára. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kifogásolja, hogy a Nyugat beavatkozik a belorusz belügyekbe, mert azt látja, hogy az ukrán forgatókönyv mintájára Nyugat-párti elnököt akarnak a mostani helyére ültetni. Az Egyesült Államok azt javasolja, hogy az orosz gázszállítások megakadályozása segíthet a patthelyzeten. Trump bejelentette, egyeztetni fog Putyin elnökkel.