Tanulni, tanulni, tanulni – mondta anno Vlagyimir Iljics Lenin. Orbán Viktornak nem a tanulás, hanem Brüsszel jut mindenről az eszébe. Újévi videójában sem hagyta abba a belga főváros ostorozását, arról beszélt, hogy „Brüsszelben a bürokraták egy buborékban élnek, és ezért Brüsszel vak, nem látja a valóságos életet, elrugaszkodik azoktól a problémáktól, amelyekkel nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában küzdenek az emberek.” (Egy sértődött miniszterelnök Brüsszelben. A nyitó kép forrása: MTI/EPA)

A miniszterelnök Facebook-oldalán látható videóból az is megtudható, hogy „a 2024-es választásoknak az a célja, hogy kinyissuk Brüsszel szemét, lássa a valóságot, és képes legyen arra, hogy kijavítsa azokat a hibákat, azokat a vezetői hibákat, amelyeket 2023-ban elkövetett. A 2023-as év a nagy küzdelmek éve volt, 2024 a tervek, a nagy tervek éve lesz és az európai parlamenti választás éve is, ahol megpróbálunk Brüsszelben jelentős politikai változást elérni.”

Orbán szerint ugyanis vérlázító, hogy az EU bennünket kritizál, mikor épp ellenkezőleg, hálával tartozna nekünk. Megvédtük Európát, ha mi nem lennénk, Európában már mindenki migránsul karattyolna. Azt még megértjük, hogy irigyelnek bennünket, amiért – szemben velük – mi előre megyünk és nem hátra, de a brüsszeli bürokraták kritikáit ezzel együtt is felháborítónak tartjuk.

Itt van például a sajtó szabadsága. Szó szerint itt van, minálunk, mert sehol a világon nem olyan szabad a sajtó, mint Magyarországon. Itt a kormányhoz közeli lapok nyugodtan megírhatják, hogy a kormány kiválóan végzi a dolgát, az egészségügy világszínvonalú, az oktatás korszerű és versenyképes, a szegénység megszűnőben, nem kell attól félniük, hogy bajuk lesz belőle. Akkor sem kell retorziótól tartaniuk, ha arról írnak, hogy az ellenzék Brüsszel és Soros György terveit hajtja végre.

Brüsszel állításaival ellentétben, nincs korrupció Magyarországon. Olyan előfordul, hogy egy közbeszerzést nem a legjobb ajánlatot tevő nyer el, hanem valamelyik, a kormányhoz közeli jó barát, de még mindig jobb, ha a pénzt rendes magyar emberek lopják ki a magyar emberek zsebéből, mintha holmi jöttment idegenek tennék ugyanezt.

Gyakori vádként jön Brüsszelből, hogy az Orbán-kormány fenyegeti az ítélkezés függetlenségét. Aminek épp az ellenkezője igaz. A kormány kifejezetten azt szeretné, ha kizárólag igazságos ítéletek születnének, ezért nem nyomásgyakorlással, hanem tanácsokkal segíti a bírák munkáját, és ha szükséges, akár odáig is elmegy, hogy elmagyarázza nekik, milyen egy igazságos ítélet.

Magyarországon a tudomány szabadabb, mint az EU többi országában és ezt a szabadságot semmi nem veszélyezteti. A magyar kormány nem szándékozik lerombolni a Magyar Tudományos Akadémia épületét, és Mészáros Lőrinc, vagy teszem azt, Tiborcz István hiába is tennének rá vételi ajánlatot, nem kívánja nekik eladni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Magyarországon jelenleg egyetlen akadémikus sincs börtönben, akkor joggal tesszük fel a kérdést: miről beszélnek Brüsszelben?

A tájékoztatásról nem is szólva: jó helyről tudjuk, hogy Brüsszelországban mindenféle összevisszaságok is megjelennek az újságokban, aztán csodálkoznak, ha a kormányuk nem kap kétharmadot. Úgyhogy, vegyék tudomásul: visszautasítjuk a kritikákat és nagyon fel vagyunk háborodva! Reméljük, ez látszik rajtunk, de ha nem, akkor megpróbáljuk még jobban felfújni magunkat, hogy még annál is nagyobbnak lássanak bennünket, mint amilyennek mutatni szeretnénk magunkat.

Az igaz, hogy sokáig nálunk volt a legmagasabb az infláció – mostanra a csehek egy paraszthajszállal megelőztek bennünket –, de csak azért, mert nem engedjük, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát.

Ja, és még valami, ami nagyon fontos: a miniszterelnök az új esztendő első napján mindig megtekinti a magyar labdarúgó-válogatott londoni 6–3-as győzelmével végződött mérkőzést. Ha lehet, a fiával nézi a magyar sportújságírók által az évszázad mérkőzésének nevezett derbit, ha nem, akkor egyedül. A lényeg, mint mondta, hogy győzelemmel kezdje az új évet, így aztán estére elmondhatja, hogy egy győzelem már mögötte van.

Brüsszelben persze ezt is félreértik, ami érthető: ők egy másik, tőlünk idegen kultúrában szocializálódtak és még sohasem védték meg Európát. De mi nagyvonalúak vagyunk, és elnézzük a brüsszeli bürokratáknak, hogy nem képesek a mi morális szintünkre emelkedni, nekik viszont meg kell érteniük, hogy mi büszke, szilaj, szabadságszerető nép vagyunk, akikkel nem lehet kikukoricázni. Nem leszünk gyarmat, és ha valaki csúnyán néz ránk, odamegyünk és akkora pofont kapunk, hogy a falnak adjuk a másikat.