(MTI, 12:55) A Nyugat még mindig naponta százmilliókat fizet Oroszországnak az energiahordozó-szállításokért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök ebből finanszírozza az ukrajnai háborút – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban; továbbá: nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és családjának arra az estre, ha az ukrán főváros elesik, Zelenszkij azonban azt mondta, hogy Ukrajnában a helye.

(MTI, 21:41) Sikerekről számolt be az orosz katonai szóvivő

A befejezéséhez közeledik a Donbasz ukrán nacionalista zászlóaljnak az orosz hadsereg általi felszámolása, az orosz egységek a nap folyamán 12 kilométert nyomultak előre – jelentette ki vasárnap esti hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Bejelentette, hogy Novoszelivka II. irányában a donyecki egységek beékelődtek az ukrán 25. légideszant-dandár védelmi vonalába, és harcot folytatnak Kamianka és Novoszelivka II. települések elfoglalásáért.

Vasárnap a szóvivő szerint az orosz légierő 89 katonai létesítményt semmisített meg Ukrajnában, köztük négy parancsnoki hadállást, öt rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt, valamint 65 haditechnika-összevonást. Az orosz légvédelem hét ukrán drónt lőtt le. Az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 214 drónt, 1483 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 150 rakéta-sorozatvetőt, 584 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1279 különleges katonai járművet veszítettek.

A humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz nemzeti védelmi irányítási központ vezetője közölte, hogy Mariupolnál hétfő reggel, közép-európai idő szerint nyolc órától humanitárius folyosó nyílik meg keleti és nyugati irányba. Az ukrán „nacionalisták” a városban még mindig mintegy 130 ezer civilt, köztük 184 külföldit „tartanak túszként fogva”. Ugyancsak ő jelentette ki: az elmúlt 24 órában 16 434 embert, köztük 2389 gyermeket evakuáltak Oroszországba Ukrajna, valamint a donyecki és luhanszki „népköztársaság” veszélyeztetett területeiről a kijevi hatóságok közreműködése nélkül. A háború kezdete óta összesen 330 686 embert, köztük 68 983 gyermeket evakuáltak. Az orosz hadsereg adatbázisa 2 716 436 olyan embert tart számom 2095 ukrajnai településről, aki Oroszországba kíván távozni.

(MTI, 20:05) Holland védelmi miniszter: „Putyin bosszúálló autokrata”,

aki véleménye szerint mindenáron meg akarja nyerni az ukrajnai háborút. A miniszter kijelentette: a 2008-i georgiai orosz invázió és a Krím-félsziget 2014-i elcsatolása óta az orosz elnök jellemzői egyre szembetűnőbbek. „Célja mindenáron úgy alakítani a dolgokat, ahogy véleménye szerint szükséges, ha kell emberéletek árán is” – fejtette ki a miniszter. 

A kérdésre, hogy véleménye szerint Putyin háborús bűnös-e, azt válaszolta, hogy „az egész háború illegális; Oroszország nehézfegyvereket használ önkényesen kiválasztott célpontok ellen. Úgy gondolom, hogy a nemzetközi közösség ezért ítéli el olyan határozottan ezt a háborút” – jelentette ki.

(MTI, 18:49) Zelenszkij katonai és gazdasági segítséget kér Izraeltől

Zelenszkij ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlament és a kormány tagjaihoz intézett beszédében vasárnap este. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Izraelnek muszáj lesz együtt élnie döntésével, hogy segíti-e a Vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával az ukrán védekezést az orosz invázióval szemben. Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, s számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.

Zelenszkij kiemelte, hogy Moszkva is a „végső megoldás” kifejezést használja Ukrajna esetében, mint ahogy a nácik tették a zsidókkal kapcsolatban, s hasonlóképpen váltak otthontalanná Európában az ukrán menekülők, mint egykor a zsidók. Izrael és Ukrajna hasonló fenyegetettségét vázolta fel, melynek célja Ukrajna esetében szerinte az emberek, az állam és a kultúra, sőt az Ukrajna név teljes megsemmisítése. Emlékeztetett az ukrajnai származású Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök szavaira: „mi a szomszédainkkal szeretnénk élni, de ők holtan akarnak látni minket. Ez nem sok teret nyújt a kompromisszumra”.

Felhívta rá a figyelmet, hogy február 24., az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete egyben 1920-ban a náci párt megalakításának is dátuma volt, ami immáron duplán idézi fel az ukránok, a zsidók, az európaiak és az egész világ tragédiáját.

(MTI, 12:55) A Nyugat még mindig naponta százmilliókat fizet Oroszországnak az energiahordozó-szállításokért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök ebből finanszírozza az ukrajnai háborút – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban; továbbá: nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és családjának arra az estre, ha az ukrán főváros elesik, Zelenszkij azonban azt mondta, hogy Ukrajnában a helye.

„Ukrajna lerohanása nem csupán katonai művelet, ahogyan azt Moszkvában állítják. Ez egy átfogó és igazságtalan háború, amelynek célja, hogy elpusztítsa népünket, országunkat, városainkat, kultúránkat és gyermekeinket. Az orosz hadsereg szándékosan rombol, és az egész világ figyeli. Ezért hasonlíthatom történelmünket és az önök történelméhez” – indokolta a második világháborús történelmi párhuzamokat az ukrán elnök.

A brit kormányfő szerint az ukrajnai háború a fogyasztók és az autósok számára is rettenetes következményekkel járhat, de a briteknek el kell fogadniuk „a Putyinnal szembeni kiállásból” eredő magasabb költségeket. Hangsúlyozta: az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgáz-szállításoktól való függésen. – Johnson szerint fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, és beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére is.

A brit miniszterelnök kijelentette: amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, a Nyugat „rettenetes hibát követett el”, mivel lehetővé tette, hogy Putyin „ráerőltesse szénhidrogén-készleteit” az európai fogyasztókra, és az orosz elnök ebből finanszírozta azt a háborús gépezetet, amelyet most Ukrajnában bevet. – Johnson szerint a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és „Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja”.

Johnson mindeközben maga is hazai és külföldi bírálatok kereszttüzébe került, miután a kormányzó brit Konzervatív Párt Blackpoolban zajló tavaszi kongresszusán párhuzamot vont a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) és az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállás között.

Donald Tusk, az EU-tagországok vezetői alkotta Európai Tanács volt elnöke, a legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt jelenlegi vezetője személyesen Johnsonnak címzett vasárnapi Twitter-bejegyzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a brit kormányfő kijelentése sérti az ukránokat, a briteket és a józan észt egyaránt. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament volt brexit-ügyi koordinátora ugyancsak a Twitteren „elmebeteg” összehasonlításnak nevezte az ukránok harca és a brexit között vont párhuzamot. Verhofstadt szerint a brexit a szabadságjogok lebontásáról és az EU elhagyásáról szólt, az ukránok viszont több szabadságot akarnak és csatlakozni kívánnak az EU-hoz.

(MTI, 11:24) Kinzsal típusú hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be

vasárnapi hadijelentésében Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A tábornok szerint az orosz haderő a Kaszpi-tengerről indított Kalibr cirkálórakétákkal és a Krím légteréből kilőtt Kinzsal hiperszonikus légi ballisztikus rakétákkal semmisített meg egy nagy üzemanyag- és kenőanyag-tároló bázist az ukrajnai Mikolajiv megyében, Konsztantinivka település közelében. Az ukrán hadsereg járművei főként onnan kapták az üzemanyagot az ország déli részén.

A szóvivő szombaton tett első ízben bejelentést a Kinzsalok harci bevetéséről. Azt mondta, hogy március 18-án az Ivano-Frankivszk megyében található Deljatinban nagy, föld alatti rakéta- és légilőszer-raktárt semmisítettek meg.

Konasenkov vasárnapi beszámolója szerint száznál több ukrán katona és külföldi zsoldos halt meg az ukrán különleges műveleti erők egyik kiképzőközpontját ért orosz, nagy pontosságú, légi rakétacsapásban Zsitomír megyében, Ovrucs falu közelében. Mint mondta, az orosz légierő az éjszaka 62 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, a légvédelem pedig lelőtt egy Mi-8-as helikoptert, hat drónt és egy Tocska-U harcászati ballisztikus rakétát.  Bejelentette még hat Bukovel mobil elektronikus hadviselési komplexum üzemképtelenné tételét is. Közölte továbbá: az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 207 drónt, 1467 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 148 rakéta-sorozatvetőt, 573 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1262 különleges katonai járművet semmisítettek meg.

(MTI, 10:58) Egymillió ember menekülhet Németországba Ukrajnából az orosz invázió miatt

a szövetségi kormány frissített előrejelzése szerint – írta a Bild am Sonntag (BamS) című német vasárnapi lap. A BamS az Ukrajna elleni háborút elindító orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra utalva azt írta, hogy a „Putyin-invázió” miatt Németországba menekülők száma a szövetségi kormány új helyzetértékelése alapján nagyságrendekkel meghaladhatja a első becslésékben jelzett 340 ezret, és elérheti az egymilliót.

Hozzátették, hogy a kormány szerdai válságtanácskozásán Annalena Baerbock külügyminiszter az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és a terület más nemzetközi szervezeteinek adataival kapcsolatban kiemelte: egyelőre mintegy tízmillió ukrajnai menekült fogadására kell felkészülnie a nemzetközi közösségnek, de ha még tovább tart az orosz inváziós erők egyre inkább lakóövezeteket is sújtó bombazápora, akkor jóval több ukrán állampolgár kényszerülhet a hazája elhagyására, és Németországban is sokkal több embernek kellene menedéket biztosítani.

A berlini vezetés azzal számol, hogy a Kreml agressziója elől Németországba menekülők hosszabb ideig maradnak, hiszen „nem látszik a háború vége, és számos ukrajnai városban súlyos károk keletkeztek”, így például Mariupolban, ahol az orosz rakéták már a lakások 80 százalékát megsemmisíthették – írta a Bild am Sonntag.