Magyarország után a lengyel kormány is azzal fenyeget, hogy megvétózza az EU 1800 millió eurós gazdasági csomagtervét, benne a hosszú távú költségvetéssel, illetve a gazdasági segélyalappal, ha az Európai Parlament, illetve több tagország sürgetésére a jogállami feltételek megtartásától teszik függővé, mely tagok kaphatnak támogatásokat – írja a Politico.
Mind Budapest, mind Varsó ellen az a vád Brüsszel részéről, hogy megszegi a demokrácia alapelveit. Az Orbán-kabinet már pár napja jelezte, hogy szükség esetén vétózni fog, ami nem hatott a meglepetés erejével. Ám most mégis mindkét vezetés kiteszi magát a veszélynek, hogy úgy látszik: blokkolni akarják a nagy nehezen tető alá hozott megállapodást, miközben a koronaválság miatt ennyire leülnek a gazdaságok.
Most a soros német elnökségre, illetve Merkelre hárul a feladat, hogy valamilyen kompromisszumot találjon. Diplomaták szerint a magyar és a lengyel fél is azt helyezte kilátásba, hogy már szakértői szinten meghiúsítja a két tervezet önrészre vonatkozó előírásait, márpedig anélkül nincs garancia új forrásokra a hétéves büdzsé esetében, és nem lehet elindítani a 750 millió eurós újjáépítési programot sem. Így viszont szó sem lehet aláírásról.
(Nemrégiben a magyar szándékokról még az a hír érkezett, hogy adott esetben az országgyűlés nem szavazza meg a két előirányzatot, de ezek szerint módosult az álláspont, amiben szerepet játszhatott a netán a lengyelekkel lezajlott egyeztetés – a szerk. megj.)
Az unió helyzetéről elhangzott beszédében von der Leyen három napja kifejtette: össze kell kapcsolni a szubvenciókat, illetve a jogállamot, de ő inkább arra gondolt, hogy ily módon kell meggátolni a brüsszeli pénzek elsikkasztását. Amikor utána a sajtóértekezleten rákérdeztek, a Bizottság elnöke kibújt a válasz alól. Annyit mondott, hogy a részletek kidolgozása a német elnökség feladata, a döntés pedig a Tanácsra és a Parlamentre tartozik.
Az Európai Parlament kitart amellett, hogy keményebb jogállami feltételeket kell kialakítani ahhoz képest, amit az állam- és kormányfők a júliusi csúcstalálkozón jóváhagytak – olvasható az Euractivban. Egyelőre azonban – a magyar fenyegetés ellenére – függőben van az ügy, mert a Tanács állásfoglalására várnak. Úgy, hogy a részletekig még nem jutottak el a Bizottság, az EP és a soros német elnökség egyeztető tárgyalásain.
Belviszály miatt az összeomlás szélére sodródott a lengyel kormánykoalíció – írja a Financial Times. A PiS mindenekelőtt az állatjogok miatt különbözött össze két kisebb partnerével, olyannyira, hogy a párt vezetői már arról beszélnek: készek kisebbségbe vonulni és új választást kiírni. A törülközőt a radikális igazságügyi miniszter, Ziobro dobta be, mert a többi közt nem ért egyet azzal, hogy szüntessék be a prémjükért tartott állatok tenyésztését. Kaczynski ugyanakkor nagy macskabarát és ügy feltárta, hogy az ügyben ideológiai ellentétek vannak a szövetségen belül. De tiltakoznak érintett gazdák is, pedig ők a hatalom fontos támaszát jelentik.
Az agrártárca vezetője kijelentette, hogy ha az állatok fontosabbak, mint az emberek, akkor az a keresztény civilizáció végét jelenti. De még a PiS 17 képviselője is az indítvány ellen voksolt. Lehet, hogy őket most kizárják a pártból. Azonban már a korábban meghirdetett kormányzati személycserék is eléggé felzaklatták a kedélyeket. Emellett a két koalíciós párt vezére, valamint a miniszterelnök is pályázik Kaczynski helyére a lengyel jobboldal élén. Ebben Ziobro nagyon nyomult, de az ország erős embere inkább Morawieckit pártolja. Ezzel együtt azért még nincs minden veszte, így elképzelhető, hogy tárgyalások útján előzik meg a kormányválságot.
Kaczynski és Orbán is engedelmességre igyekszik kényszeríteni az igazságszolgáltatást, ezért nagyszabású személycseréket hajtott végre a bírói karban, amire az EU éles bírálattal reagált– tájékoztat az osztrák Die Presse. A magyar vezető azonban engedékenyebbnek kétszik a kérdésben, mint a lengyel erős ember. A PiS szinte forradalmi hevülettel szabadul meg a neki nem tetsző szereplőktől, és ez vonatkozik a politikára, valamint a kultúrára is. Leginkább persze a bírókra. A háttér az, hogy a kormánypárt elnöke nem szeretné, ha még egyszer le tudnák váltani, ezért siet az új elit kialakításával. Folyamatosan új és hűséges káderekkel tölti meg a 3. hatalmi ágat, annál is inkább, mert a választási eredményt a legfelső bíróság hagyhatja jóvá, esetleg utasíthatja el.
A szakma azonban lázadozik és veszélyben látja a jogállamot. A hatalom már lefejezte az alkotmánybíróságot, maga alá gyűrte a kerületi bíróságokat, a képzést és a kinevezéseket. A viszály legújabb almáját a nemrégiben létrehozott fegyelmi tanács jelenti, mert azzal meg lehetne rendszabályozni azokat a bírókat, akik sokat ugrálnak. A lengyelek közben ugyanazt mondják, mint Orbán Viktor: itt nemzeti kompetenciáról van szó.
Az Európai Bizottság azonban másként ítéli meg. Az Európai Bíróság pedig azt tanácsolta a fellebbviteli bíróságoknak, hogy mindig nézzék meg: a korábbi ítéleteket nem olyan testületek hozták-e meg, amelyek már a mostani hatalomnak köszönhetik a tisztségüket. Mert akkor vélhetően nem elfogulatlanok. Csakhogy ez veszedelmes kettőséghez vezethet az igazságszolgáltatásban.
A lengyel reform nagyban épít a magyar tapasztalatokra, hiszen Budapesten az alkotmánybíróság már 2010-ben a Fidesz felügyelete alá került. Ám Orbán járatosabb a világban, ezért sokkal békülékenyebb hangot üt meg az EU-val szemben, mint a csökönyös Kaczynski. Budapest és Brüsszel vitájának fontos eleme, hogy a kormányfő legtöbbször a hazai publikumnak szánja az éles unióellenes bírálatot. És szükség esetén visszakozik, lásd a közigazgatási bíróságok ötletét. Ezzel együtt sikerült készséges igazságügyi apparátust kialakítania. Ráadásul folyik az oligarchásodás, ami a bíróságokra is kiterjed.
Viszont a lengyeleknél sokkal szélesebb körű a társadalmi ellenállás a változtatásokkal szemben. Ugyanakkor Orbán és Kaczynski a szlovák példából láthatja, hogy a nép leválthatja még az olyan, megingathatatlannak tűnő miniszterelnököt is, mint amilyen Fico volt.
A járvány olyan súlyos gazdasági következményekkel járhat együtt, hogy Orbán Viktor akár még a hatalmát is elveszítheti a két év múlva esedékes választásokon – állapítja meg a Reuters. Ezt magyar szakértők mondták a hírügynökségnek, miután úgy látszik, hogy igencsak visszaesik a gazdaság és az emberek könnyen a miniszterelnököt tehetik felelőssé a súlyos megélhetési gondokért. Ekkora kihívással a politikus még nem került szembe az eltelt 10 év alatt. Pedig már jócskán kapott Európától az illiberális demokrácia, valamint a migránsellenes kirohanások miatt.
Ám mostanáig nem lehetett megkérdőjelezni hazai támogatottságát, aminek az okát Bíró-Nagy András, a Policy Solutions szakértője elsősorban abban látja: a Fidesz el tudta hitetni, hogy jó a gazdaságpolitikája. Ám a ragály miatt megrendült az autógyártás helyzete, sőt a gazdaság egésze nagy bajba került. Növekedés immár csak 2022–23-ban várható. A fertőzés az év végén éri el csúcspontját, ami nagy aggállyal tölti el az üzleti életet. És ha a hatalom nem enyhít az emberek megpróbáltatásain, akkor megnézheti magát – mondja Bíró-Nagy.
Nem tud már sokat segíteni a jegybank sem, sőt, maga is tömeges csődre számít. Nő az állástalanok száma, hanyatlanak a beruházások, zuhan a belső fogyasztás. A béremelkedések üteme ugyanakkor lefékeződött. Az Orbán-kabinet ez évre 5–7%-os recessziót vetít előre, és közben tarol a vírus. Ily módon csak egyre rosszabbra készül a lakosság és az üzleti szféra.
A német alkancellár úgy foglalt állást az Index menesztett főszerkesztőjének kitüntetésekor, hogy minden esetben fontos a szabad, minőségi és tényekre alapozó újságírás – írja az osztrák Der Standard. Mert a demokráciában szükség van a nyilvánosságra, a szabad vitára és hozzáférhető tényekre. Scholz Potsdamban szólalt fel, ahol Dull Szabolcs átvette az M100 médiadíjat, amiért kiállt a sajtószabadság mellett. Az eseményen Dunja Mijatovics, az Európa Tanács emberi jogi biztosan arról beszélt, hogy amikor az újságírók függetlenségét támadják, a demokráciát alapjait gyengítik meg. Tavaly ugyanebben az elismerésben részesült a skót miniszterelnök, még előtte pedig a Charlie Hebdo, francia szatirikus magazin, amelynek szerkesztősége pár éve terrortámadás célpontja volt.
Dull Szabolcs szerint nem szabad némának maradni, amikor a hatalom rátenyerel a szabad sajtóra – idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ő maga ezt már a Kossuth Rádiónál megtapasztalta, amikor a Fidesz győzelme után sorra távozni kényszerültek a kollégák. Egy részüknek felmondtak, másik részük tanácsosabbnak látta, ha maga adja be felmondását. A maradóknak megmondták, hogy egyetlen olyan jelentés sem közölhető, amelyet nem hagyott jóvá a minisztérium. Már ez a sajtószabadság végét jelentette.
De utána nem volt jobb az Origónál sem. Ott meg megtiltották, hogy kiderítsék Lázár János igen költséges és titokzatos londoni útjának hátterét. Vagyis már akkor látszott, hogy a helyzet csak romlani fog. Azóta pedig egészen ellenséges lett a média és a hatalom viszonya. A régi Indexnek kormánypárti politikusok nem voltak hajlandóak nyilatkozni. Dull maga tudta, hogy az ő napjai is meg vannak számlálva, amikor új tulajdonos vette át a portál reklámcégét.
Mi lehet az orvosság a hatalom egyre látványosabb nyomulása ellen, arra az újságíró úgy válaszolt, hogy egyre többen ismerik fel: a hiteles információ pénzbe kerül, és hogy az olvasóknak áldozniuk kell a tények kiderítésére. Nem szabad túlzottan támaszkodni a hirdetési bevételekre. Szerencsére már látszik az újonnan induló Telexnél, hogy mennyien állnak mögé. És ennyi pénz még sosem gyűlt össze.
Az uniónak pedig intézményesen, pénzügyi eszközökkel kellene szavatolnia a sajtószabadságot. Nem lehet arra várni, hogy Merkel a végén majd megfegyelmezi Orbánt. A média munkatársainak pedig azt tanácsolja Dull Szabolcs, hogy ne féljenek. Hiszen minél hangosabban tiltakoznak, annál könnyebb lesz a dolguk. Ki kell mondani az igazságot, és minél többen hajlandóak rá, annál erősebbek lesznek.
Megtanultuk a leckét – nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak az Index volt főszerkesztő-helyettese, aki vagy ötven munkatársával együtt a jövő héten közadakozásból indítja útnak a Telex című netes kiadványt. Több mint 30 ezren küldtek pénzt, ezért Munk Veronika derűlátóan ítéli meg a kilátásokat. A nagy tanulságnak azt tartja az Index történetéből, hogy sebezhető egy szerkesztőség, ha nagy, külső befektetők tulajdonában van és függ a reklámoktól. Ezért saját maguk gazdái kívánnak lenni, amihez kifejlesztenek egy előfizetési modellt. Ilyesmire Magyarországon még nem volt példa, de azt tapasztalják, hogy sokan hajlandóak pénzt áldozni a megbízható tényekért cserében.
Egy sor kisebb, független orgánum áll szemben a kormány médiapolitikájával. A sajtó nagy része azonban a KESMA kezében van. Pár napja veszélye került a Klubrádió jövője is. Munk Veronika ezért azt gondolja, hogy ennélfogva nagyon is jó esélyekkel rajtolnak az olyan, új szereplők, mint a Telex.hu. A Facebookon máris 300 ezren követik, úgy, hogy itt jó sokat tudnak spórolni a reklámon. Orbán ugyanakkor a minap azt közölte, hogy Magyarország jobban áll a média sokszínűsége szempontjából, mint Németország. A jogállamot tekintve pedig nagyjából egy szinten mozognak, a nagy államokra azonban általában az a jellemző, hogy mindig mindent jobban tudnak – tette hozzá.
Az EU-tól vár segítséget a színi egyetem sorsának rendezéséhez Bagossy László– írja az osztrák Der Standard. A tanszékvezető rendező teljesen képtelenségnek nevezi a hatalom eljárását és megerősíti, hogy vissza akarják kapni az autonómiát. Egyelőre azonban nem tudják, hogy mire számíthatnak, bár a lemondással a hónap végén lejár a megbízatásuk. De hétfőtől már Vidnyánszky Attila szabja meg a dolgokat. Ami azért érdekes, mert az új kuratóriumnak fogalma sincs arról, milyen oktatás folyik az iskolában. A politika diktatórikusan lép fel, az új vezető – Orbán parancsára – immár az egész színházi életet uralja.
Bagossy az interjúban kifejtette, hogy itt Dávid és Góliát csap össze, és a gyengék csak a mesében győznek. De ha veszítenek, akkor fontos volna, hogy Európa átvegye a „menekült” diákokat. Már eddig is nagyon sokan mentek külföldre, elsősorban Ausztriába. De Magyarországon kívánnak dolgozni és harcolni is fognak érte, már ameddig lehetséges.
Azt a szakember nem tudta megmondani, hogy igazából mit takar a nacionalista kurzus, hiszen nincs program. Valójában hatalmas blöffről van szó. Vidnyányszky sosem tárta fel a terveit. Csak hazugságok és politikai közhelyek hallhatók, ami voltaképpen tragikomikus. Az viszont kirajzolódik, hogy a másik oldal hatalmat és ellenőrzést akar magának. Ám azt még az új vezető sem hiszi, hogy ennyi posztot be tud tölteni egyszerre. Hiszen nincs rá ideje sem. A hatalom megszervezésével van elfoglalva.
De itt is csak az orbáni térfoglalás mutatkozik meg: nem okvetlenül kell valami újat építeni, ami az SZFE-n történik, az hatalmi demonstráció az EU-val szemben. Viszont Bagossy nem hitte volna, hogy egyszer még kénytelen lesz tekintélyuralmi rendszerben élni, mint ahogy azon is csak hüledezik, hogy Brüsszel csak nézi, miként nyirbálják meg a demokráciát. De szerinte ez már innentől kezdve az unió felelőssége. Ám botrány, hogy Európa mindezt eltűri.
Azt nem feltételezi, hogy Orbán kiüríttetné a megszállt épületet, mivel annak igen rossz sajtója lenne. De a miniszterelnök mégsem fél, mert látja, hogy Brüsszel erőtlen. Az iskolát elfoglalva tartó diákok és tanárok ugyanakkor egyre fáradtabbak, mert a forradalom nonstop elfoglaltság.
A jobboldali Frankfurter Allgemeine Zeitung nagy bajnak tartja, hogy ennyire nyomorúságos viszonyok vannak a görög menekülttáborokban, épp ezért segítséget sürget az athéni kormány számára. A kommentár ugyanakkor hozzáteszi, hogy a szolidaritás kötelezettsége vonatkozik Ausztriára is. Azaz Bécs nem tagadhatja meg a humanitárius támogatást, noha az nem jelent megoldást. Az osztrák kormányt ezzel együtt nem lehet egy lapon említeni Budapesttel vagy Varsóval, mert elismerés illeti mindazért, amit idáig tett a menekültekért. Hiszen itt is egy európai értékről van szó.
Hamar lebukott Amerikában az egyik „politikai akcióbizottság”, amely Trump kampányához gyűjt adományokat, miután egy Magyarországon készült képpel igyekezett lejáratni Biden gazdaságpolitikáját– írja a Yahoo/CBS News. A felvételen egy óriási, elhagyatott üzemcsarnok látható, a felirat pedig azt állította, hogy a demokrata elnökjelölt képtelen megvédeni az amerikai állásokat. Ám hamar kiderült, hogy a helyszín Istvánteleken, egy régi vasúti javítóműhely volt, és ezt a fotóriporter, Svéd Olivér meg is erősítette. Az épület részben még állami tulajdonban van, egy részét használják is. A rendszerváltásig Landler Jenő nevét viselte.
Még előtte felsült egy másik republikánus reklám is, mert az meg egy ukrán áruház fényképével próbálta igazolni, hogy a Demokrata Párt alatt semmi jóra nem lehet számítani a foglalkoztatási politika kapcsán. Azonkívül a múlt héten a Tegyük Újra Naggyá Amerikát Bizottság egy orosz vadászgép, illetve orosz egyenruhába bújtatott figurák fotójával buzdította adakozásra a híveket, mondván, hogy Trump megvéd a terrorizmustól. De az is megesett, hogy
az elnök kampányát olyan felvétellel próbálták megtámogatni, amely a 6 évvel ezelőtti kijevi demokráciapárti megmozdulásokat örökítette meg. A felirat az volt: káosz és erőszak vár Amerikára, ha Biden lesz a befutó.