Orbán családjáig folynak a brüsszeli milliárdok

Az amerikai pénzügyminiszter azt mondta a G20-ak történelminek minősített velencei megállapodása után, hogy a közösség tovább fog dolgozni az olyan, kisebb országok rábeszélésén, mint Magyar- és Írország, de nélkülük is tovább tudnak lépni – olvasható a Financial Times-ban.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint nem okvetlenül szükséges, hogy minden kormány a fedélzeten legyen. Francia kollégája ugyanakkor évszázados adóforradalomnak minősítette a földkerekség legnagyobb gazdaságainak az egyezményét, amely előirányozza, hogy a jövőben mindenütt egységesen minimum 15% lesz társasági adó. (Ez, mint ismeretes, nálunk 9% – a szerk. megj.)

Ezt az összeget a multiknak is meg kell fizetniük, ugyanakkor növekszik a nyomás, hogy az a 8 állam is adja be a derekát, amelyik egyelőre ellenáll. A szerződéshez már 130 ország csatlakozott, köztük az USA, Kína, India és a legtöbb uniós tag. De még az olyan adóparadicsom is, mint a Bahamák, valamint a befektetésekben élenjáró Svájc.

A világ legfejlettebb országainak pénzügyminiszterei, illetve jegybankelnöke Velencében közleményt adtak ki, és ebben az OECD valamennyi tagját felkérik, hogy fogadja el a megállapodást, mert az stabilabb és tisztességesebb nemzetközi adózási rendszert hoz létre. Egyben sürgetik, hogy az októberben esedékes újabb találkozóra készüljön el a végleges változat. Az új egységes, nemzetközi adórezsim előreláthatólag 2023-ban lép hatályba.

Jól kiosztja a vezető jobboldali német lap, a Frankfuter Allgemeine Zeitung Orbán Viktort, kiemelve, hogy ha az semmibe veszik az uniós közös értékeit, akkor ne is lássa annak hasznát. Ideértve, hogy a közvetlen környezete alaposan megszedi magát, hála a Brüsszelből érkező milliárdoknak. Merthogy a nyomok egészen a politikus családjáig vezetnek, arról nem beszélve, hogy a Csalásellenes Ügynökség, az OLAF sehol másutt nem talál ennyi támpontot az anyagi visszaélésekre. Csak éppen a Fidesz már felszámolta a jogállamot, így ezek az ügyek feltáratlanok maradnak.

Ám ennél sokkal fontosabb, hogy a politikus messzire került a tagság feltételéül szabott alapértékektől. Mutatja ezt a szexuális kisebbségeket sújtó törvény. Orbán két hete, az EU-csúcson azzal replikázott a holland Ruttének, miután az megkérdezte tőle, hogy ha ennyire nem tetszik neki a rendszer, akkor miért nem veszi a kalapját, szóval azt állította, hogy nincs értékközösség. Pedig van, ám ha valóban úgy gondolja, hogy az nem létezik, akkor mennie kell. Hiszen arra mond nemet, amit az alapszerződés tartalmaz.

Ugyanakkor teljesen megalapozatlan az a kijelentése, hogy minden magyar változatlanul saját belátása szerint élhet. Az említett jogszabály ugyanis az LMBT-közösség ellen uszít. Ugyanezt a módszert alkalmazza Orbán, amikor egyfelől elutasítja a zsidóellenességet, másfelől viszont magas kormányzati tényezők Soros ellen hergelnek – antiszemita felhangokkal, összeesküvés-elméletekkel megspékelve.

Azt hangoztatja, hogy ő a keresztény értékek védelmezője a balliberálisok ellenében. Pályája kezdetén a retorika célpontjában a kommunizmus volt, most az unió, de a módszer ugyanaz. Ám szándékairól ékesen tanúskodik, hogy Budapesten fiókot nyithat a kínai diktatúra káderképzője.

Ugyanakkor a kiválás ellen szól a szemében, hogy az EU nélkül a magyar gazdaságra már rég rászámoltak volna. A visszaélések ellen Brüsszel sokáig semmit sem tudott csinálni, mert hiányoztak az eszközök, és mivel Orbán a jogállamot apránként szalámizta le. Viszont a jogállami mechanizmus jóvoltából immár be lehet fagyasztani az utalásokat, ha nincs független ellenőrzés a pénzek útjának követésére.