Orbán és autokráciája kirabolja az országot

Lesújtó és cselekvésre sarkalló megállapítás: a magyar kormány tízszer több pénzt herdált el törvénytelenül, mint Bulgária. – Interjú a jogállami jelentés két szerzőjével, Kim Lane Scheppelevel és Daniel L. Kelemennel. (A nyitó képen: Orbán Brüsszelben…)

Mire kérték fel önöket az Európai Parlament Zöldek képviselői, a többi között Cseh Katalin és Daniel Freund? – kérdem a jelentés egyik szerzőjétől Princeton Egyetem alkotmányjogászától, Kim Lane Scheppeletől (jobb oldali kép), akinek a kisujjában van a Fidesz-féle alaptörvény.

– Arra kérték fel a szakértőket, írják meg, miképpen és milyen feltételek között alkalmazható az Európai Unióban nemrég elfogadott és január 1-jétől hatályba is lépett, ám egyelőre parkolópályán várakozó új, jogállami normák számonkérésének törvénye. Meg arra is, hogy az miképpen alkalmazható a magyarországi helyzetre. Nos, ez a törvény nemcsak a már rosszul felhasznált uniós támogatások visszakövetelését köti ki, hanem azt is, hogy amennyiben várható a pénzek korrupt elköltése; a pénzt nem kell és lehet odaítélni.  Újra megnéztük az előző pénzügyi költségvetési periódus költekezéseit, és azt állapítottuk meg, hogy még Bulgárián, az ottani korrupt rendszeren is túltesz Magyarország. Tízszeresen. Pedig a bolgár korrupció szintén állandóan napirenden tartott téma Brüsszelben, ehhez képest a magyar kormány tízszer több pénzt herdált el törvénytelenül, mint a délszláv állam.

Vissza tudja-e, visszaigényli-e ezt az Európai Bizottság?

– Magyarország gyakran nem is vitatta (a pazarlást), s ezeknek a követeléseknek a tizedét vissza is fizette. Csakhogy ez már a veszett fejsze nyele. Most inkább az a fontos, miként tudja megakadályozni az új szabályozás, hogy rossz helyre kerüljenek az uniós támogatások. Márpedig a legújabb törvények világosan jelzik, folytatódni fog a pénzekkel való visszaélés gyakorlata.

Mi lesz az önök elemzésének a gyakorlati haszna?

– A több mint 50 oldalas elemzés három részből áll. Az első rész, ami a jelentés lényege, egy olyan jogállami normasértést összegző elemzés, amelyet az Európai Bizottság egy az egyben elküldhet Magyarországnak – egyetlen pont változtatása nélkül, magyarázatot kérve a feltárt törvénytelenségekre. Ezzel végre elindulhatna a jogállami normasértés számonkérése. Idézzük a törvényt és idézzük pontról pontra a magyar törvényszegést.

– A második részben a lehetséges, a most hozott törvények várható törvénysértő következményeire figyelmeztetjük a kormányt, azaz, ha nem változtat a nemrég elfogadott törvényeken – lásd példának okáért a különféle tevékenységek alapítványokba történő kiszervezését –, akkor előre tudható, hogy ismét visszaél a kormány az uniós támogatásokkal. Majd felsoroljuk mindazokat a jelenségeket, amelyek eleve visszaélésekre adnak lehetőséget, a közbeszerzési rendszer, az ügyészség semmittevése és az igazságszolgáltatás kompromittálása. 

Hat pontban foglalták össze a törvénysértéseket. Kiemelné a leglényegesebbeket?

– Pontról pontra szedtük a kifogásainkat. Például a közbeszerzési eljárások során tapasztaltakat: képes a kormány a saját kénye-kedve szerint megváltoztatni az eljárásokat akár az éj leple alatt, vagy a veszélyhelyzetre való hivatkozással, vagy mondjuk, kiemelt nemzetgazdasági érdeket megnevezve indoklásul. A múlt 10 évben megváltoztatott ügyészségi rendszer működésében hasonlóképpen súlyos visszásságokat találtunk. Hányszor fordult elő, hogy a legfőbb ügyész nem indított eljárás számos ügyben anélkül, hogy azt megindokolta volna. Az uniós országokban előforduló korrupciót vizsgáló OLAF is számos esetet tárt fel. Képzelje el, hogy egy országban sem tárt fel annyit, mint Magyarországon, és eközben egy kormányközeli vagy kormányzati tag ellen sem indított az ügyészség vizsgálatot, hogy feltárja a korrupciót. De idézzük a legfelső bíróság elnökének, a Kúria vezetőjének (Varga Zs. András) megválasztását is, akinek nem volt meg a kellő szakmai háttere tisztsége betöltéséhez. És ő dönthet, de milyen alapon –, hogy az ügyek melyik bíróságra kerülnek. Figyelmeztetünk az egyetemi alapítványi szerveződések visszásságaira is, ahol a Covid-utáni fejlesztési alapok pénzei, mint egy fekete lyukban, el fognak tűnni, mert nem kötelező magánalapítványoknál az állami átvizsgálás, sőt az információs szabadság törvénye sem alkalmazható rá, hogy ki lehessen perelni a pénzköltés adatait. Ezek a pénzek mind-mind el fognak tűnni. Ezt akarjuk mindannyian megakadályozni azzal, hogy a leírtak szerint a pénzt visszatartják a magyar kormánytól.

Mi lesz a következő lépés a jogállamiság helyreállításában?

– Miután az Európai Parlament csütörtökön határozatban megszavazta a jogsértést, az Európai Bizottság már másnap postázhatná a magyar kormánynak a mi jelentésünket. És az egésznek új színt ad, hogy most már az Európai Néppárt is mellszélességgel támogatja a Magyarország elleni szankciókat a három legnagyobb pártcsoporttal együtt.

És ha az Európai Bizottság tovább jegeli a jelentést?

– Ez történt eddig is. Mi két hónapja készítettük el a vizsgálati anyagunkat. A bizottság semmit sem tett vele, pedig helyette írtuk meg felkérésre, és éppen emiatt tettük ezt mi publikussá, s tartottunk az ügyben sajtótájékoztatót. Innentől a világ szeme rajta. Sőt, abban is biztos vagyok, a jelentésünk eljutott a kormányhoz. Az Európai Bizottságnak azonban a napokban döntenie kell arról, megnyitja-e a fejlesztési alapokat Magyarország számára vagy sem. Mi azt mondjuk, nem lehet.   

Azt halljuk, hogy Ursula von der Leyen meg akarja várni az Európai Bíróságnak a magyar és a lengyel kormány által a jogállami mechanizmus elleni keresetére vonatkozó döntését, ami akár még fél év is lehet.

– Nos, nekem úgy tűnik föl, az Európai Bizottságnak ez ügyben változott az álláspontja. Nyárig valóban nem történik semmi. Sőt, decemberre-januárra várjuk a bírósági döntést, de addig a bizottságnak kötelessége visszatartani azt a pénzt, amit feltehetően törvénytelen úton költene el a kormány. A jelek szerint a kormány fejlesztési tervének elfogadását is húzza-halasztja a bizottság. Mert mi történik ellenkező esetben?  Mondjuk, a kormány pénzt kap egy állami vállalkozás dolgozóinak továbbképzésére, akkor egy éjszaka alatt a céget magánvállalkozássá alakíthatja át, és az a pénz, mint egy fekete lyukban, el fog tűnni.

Nem tart attól, hogy Orbán mindezek után úgy dönt, hogy kilép az unióból?

– Nem, dehogy is. Több oka is van erre. A magyar társadalom – a többi tagállamhoz mérten is – erősen támogatja az uniós tagságot a legjobban. Orbán elveszítené a választásokat, ha kilépne, még akkor is, ha elcsalná a választásokat. Másrészt: szüksége van erre a töméntelen pénzre. Az EU felismerte ezt, és épp ezen keresztül foghatja meg. Másrészt Orbánnak fontos az EU-ban, a NATO-ban való részvétele, mert így jut értékes információkhoz. Ha nem lenne a schengeni övezet tagja, a kínaiak és az oroszok érdeklődése is alábbhagyna, Orbán nem tudna machinálni és gazdasági hasznot húzni a harmadik országbeli kapcsolatokból. Miért adott 16 ezer kínainak letelepedési engedélyt? Még ha megvonják is tőle az uniós pénzeket, a tagság akkor is fontos Orbán számára.

Daniel L. Kelemen (kép: Budapest Bacon)

– Mi tulajdonképpen egy olyan jelentést készítettünk, amit ki lehet küldeni a tagországoknak, mihez tartsák magukat, ha a jogállami normák betartásáról van szó. Ez alapján lehet elindítani az eljárást az adott ország ellenezt már Daniel L Kelemen, a Rutgers Egyetem jogtudományok professzora mondja, mint a jelentés társszerzője, aki két másik kollégájával tulajdonképpen a bizottság helyett is dolgozott. – Ez az alapja a magyar kormánnyal való párbeszédnek, ami alapján kiszabja Brüsszel a szankciókat. Feketén-fehéren lefektettük: miben és hogyan sértette meg Magyarország a jogállami törvényeket. Ami alapján határozottan kijelenthető, hogy mindez sérti az unió pénzügyi érdekeit is, ezért a forrásokat meg kell vonni a kormánytól mindaddig, amíg helyre nem állítja a jogállamot. 

Ön szerint mi lesz a Bizottság következő lépése?

– Amikor a jelentést írtuk, nem gondoltam, bármit tenne is. Így is történt. Azonban most az Európai Tanács és az Európai Parlament részéről akkora nyomásnak van kitéve, hogy nem halogathatja a lépést. Egyébként most is kivár. Egyrészt azt mondja, iránymutatást kell adnia. De ezt nem írja elő neki semmi. Másrészt valóban kivárja az Európai Bíróság döntését. Megjegyzem: ezt már rég megtehette volna, mert a törvény erre felhatalmazza. Mindaddig, amíg az Európai Bíróság az övével ellentétes döntést nem hoz.

Érdekes megközelítés!

– Szerintem a lengyel és a magyar keresetnek semmi esélye az Európai Bíróságon. Ez csak egy taktika volt arra, hogy a 2022-i választás előtt megakassza a kormány az ellene indítható eljárást.

Szóval tud még trükközni a választásokig a kormány?

– Őszintén szólva, szerintem a Fidesz-kormány már semmivel sem tud akadályt gördíteni az eljárás elé, alapvetően a bizottságtól függ a késlekedés és a halogatás.  Ha most elküldené a jelentésünket a bizottság, még akkor is hónapokat vesz igénybe az, hogy reagáljanak a felvetésekre, hogy esetleg korrigálják a hibáikat és a rendszerüket!

Ön szerint képes lenne a Fidesz az önkorrekcióra?

– Nem, ennyire naiv nem vagyok. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy amit mi megállapítottunk, és ami a törvényben van, arról nincs alku. Nincs olyan, hogy egyik vagy másik kormány megkérdőjelezi a jogállamiság fogalmát. Ezek konkrétumok, amelyekkel nem lehet vitába szállni. Vagy megsemmisíti a kormány a rossz intézkedéseit, törvényeit, vagy szembesül a következményekkel. Nincs köztes megoldás. Nem beszélve arról, hogy ezt már január 1-jétől számon lehetett volna kérni a magyar kormányon, amikor hatályba lépett a jogállami normarend.

Pénzmegvonásokra az Európai Bíróság várható döntése miatt is csak jó fél év múlva kerülhet sor?

– A pénzmegvonások szerkezetére mi nem tettünk javaslatot. Az tény, hogy az állami beruházások 95%-ban uniós társfinanszírozással valósulnak meg. Tehát Orbánék nem tudnak lélegezni az uniós támogatások nélkül. Orbán számára az uniós források pont ugyanazt jelentik, mint amit a közel-keleti autoriter rendszerek számára az olajkutak. Ez egy olyan kereskedési és haszonszerző rendszer, amelyben az urambátyám láncrendszere írja a szabályokat. Orbánnak nem az olajból, hanem Brüsszelből jön a pénz, amivel kielégíti azokat, akik így fenntartják a rendszerét.

Az ország is rosszul jár, ha megvonják a forrásokat…

– Szerintem, ha a még megmaradt független média, mint a Klubrádió is, informálja az embereket, akkor ők nem annyira naivak, hogy ne fogják fel: az uniós pénzek és a fejlődés között egy akadály áll, az pedig Orbán és autokráciája, amely kirabolja az országot. Az emberek felfogják, hogy épp Orbán az akadálya a magyar gazdasági fejlődésnek. 

Esetleges kormányváltás esetén is ott ülnek mindenhol vezető pozícióban az emberei. Lehet tényleges változás?

– Ez igaz, az Orbán-kormány elég jól körbesáncolta magát, amiből nehéz lesz a demokratikus rendszert kiszabadítani. De erre azt tudom mondani, amire az édesapám tanított meg engem: a fák nem nőnek az égig. Orbán napja is el fog jönni. S ha az emberek belátják, hogy épp az uniós pénz tartja fenn a rendszert, akkor ez a tudta is mozgósítja majd azokat, akik össze akarnak fogni az Orbán-rendszer ellen.