Azt írja a Financial Times, hogy a magyarok Ukrajnában Orbán ellen fordultak. Mert a háború mindent megváltoztatott, a többi között a magyar kisebbség nézőpontját is, miután nem helyesli a magyar kormány oroszbarát álláspontját.

Hat évvel ezelőtt, az ukrán identitás megerősítésére született oktatási, illetve nyelvtörvény Orbán oldalára sodorta a kárpátaljaiakat, de a háború kezdete óta már nem támogatják Orbánt, aki közölte, hogy ez nem az ő háborúja és tűzszünetet kellene kötni az oroszokkal, sőt még Zelenszkij elnök hungarfóbiájáról is beszél – panaszkodik az egyik helybéli. Öt évvel ezelőtt annyira elmérgesedett a helyzet, hogy kétszer is megtámadták a magyar kulturális központot, az ukránok viszont azonnal vizsgálatot indítottak, s kinyomozták, hogy az egyik támadást az oroszbarát lengyelek indították, a másodikat pedig maguk az oroszok.

Jaroszlav Galasz a Financial Timesnak elmondta, hogy az oroszok érdekében állt szítani az etnikai feszültséget, sőt, még az Ukrajnától való elszakadás ötlete is felvetődött. A háború kitörése óta azonban az oroszok fókuszából kikerült Kárpátalja. Elmondta Galasz azt is, hogy Harkiv térségében éppen október 23-án csatlakoztak a legtöbben az oroszok elleni harchoz, ami ugyebár egybeesett a magyar 1956-i forradalom évfordulójával.

Fegyir Sándor, aki Ukrajna magyarországi nagyköveteként remélhetőleg egyszer mégis csak átadhatja a megbízólevelét Novák Katalinnak, nos, ő is ott harcolt magyar és ukrán zászlóval a kezében, s arra biztatott, hogy „Gyerünk, Magyarország!” Ez a videó olyannyira népszerűvé tette, hogy több száz támogatást, segítséget, például töltőegységeket, drónokat, rádió adó-vevő készülékeket és egyéb felszereléseket kapott Magyarországról.

Fegyir tudomása szerint 374 magyar harcol a fronton és 31-en vesztették eddig életüket. Idézem Fegyirt: Magyarország szívünkben, lelkünkben úgy él, mint apáink földje, de mi Ukrajnában élünk, és magyar származású ukránok vagyunk. Harcolni a fronton most olyan, mint amikor a magyarok az amerikaiak és a britek oldalán harcoltak a II. világháborúban, s eközben Magyarország a németek szövetségese volt.

Az ukrán sajtóban megjelenő magyar hírek kapcsán az ungvári lap magyar szerkesztője pedig azt panaszolja el, hogy amikor Orbán megszólal, abból mindig baj van. Például amikor azt hirdeti, hogy nem tud Magyarország leszakadni az orosz energiáról, akkor elárasztják őket (az ukrajnai magyar nemzetiség tagjait) a bántó kommentek az ukránok részéről, amelyek közül a legenyhébb, „menjetek haza innen Magyarországra!” Pedig hát ők is Ukrajnáért harcolnak, és nem osztják a magyar kormány álláspontját. Persze a Financial Times arról is korrekten beszámol, hogy közvetlenül a határ mentén élők másképp gondolkodnak és sok mindenért, többek között a magyar állampolgárságért és a pénzügyi támogatásokért is hálásak Orbánnak.

Terjedelmes interjút adott az Európai Parlament egykori elnöke, Martin Schulz, aki jelenleg a Friedrich Ebert Alapítvány elnöke a Frankfurter Rundschaunak, s az első mondatában szóba hozta Orbánt. Egyre nagyobb az aggodalom ugyanis amiatt, hogy a jövő évi uniós választásokig és utána – jócskán megnőhet a jobboldali nacionalisták és a populisták tábora. Lásd Németországban is az AfD, a 2013-ban alapított Alternatíva Németországért újkeletű politikai párt megizmosodását; kritikusai jobboldali populista és euroszkeptikus pártnak mondják. Schulz szerint a folyamat 20 éve Silvio Berlusconi hatalomra jutásával kezdődött, akit követett Orbán, Boris Johnson, Trump, Bolsonaro, Kaczynski és Duterte. Ők mind azt mondják, aki nincs velünk, az az ellenségünk és nem az ellenfelünk. Márpedig aki ellenünk van, annak mennie kell. Ez – állapítja meg Schulz, a fasiszta ideológiára hajaz. Kategorikusan állítja azt is a német politikus, hogy hiú ábránd Orbán és Kaczynski újraintegrálása az uniós politikába. Orbán szinte azonnal reagált Martin Schulz kijelentéseire és megint elkezdett kommunistázni (mintha ő nem ilyen családból nőtt volna ki és lett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tisztségviselője – a szerk. megj.)

Kenus önkéntesek legalább egy tonna műanyag szemetet halásztak ki a Tiszából egy nap alatt – számol be az eseményről a brit Independent. A szemét- és hulladékgyűjtés egyébként egy tíznapos nemzetközi verseny is, aminek célja, hogy a kis patakoktól kezdve a nagy folyókon át haladó szemét végül ne jusson el a tengerekbe, óceánokba, pusztítván élővilágukát. Éppen évtized óta szervezik ezt a versenyt, azóta legalább 330 tonna műanyagot halásztak ki csak a magyar a vizekből.

Ukrajnából 770 tonnát gyűjthettek össze, az ENSZ becslése szerint évente 19-23 millió tonna műanyag szemét jut vizeinkbe. Ezért élőviláguk megőrzésére azt tervezi az ENSZ, hogy 2040-ig a mostaninak legalább a négyötödével csökkentsék világszerte a műanyag használatát.