Sikerült ismét bejutnia Szijjártó Péternek a világ hírfolyamába a békére való felszólítással. A Belorusz 1 tv -csatorna külön hírként hozta a magyar külügyminiszter – illetve ahogy fogalmaztak Magyarország – aggályát, ami szerint az Ukrajnáról szóló béketárgyalások esélyei egyre romlanak. Most kell cselekedni. Tegnap jobbak voltak a tárgyalás feltételei, mint ma, és holnap még rosszabbak lesznek, mint ma – jelentette ki a török külügyminiszterrel folytatott találkozót követő közös sajtótájékoztatón.
A Los Angeles Times bemutatja a Láng Téka tulajdonosát, Rédei Évát, aki erőszaktörvénynek nevezi az LMBTQ-témájú könyvek befóliázásának kötelezettségét. Azt mondja, elég régóta dolgozik a könyves szakmában, de még így sem tudja, milyen könyvekre vonatkozik a nem egyértelműen megfogalmazott törvény. Diszkriminálja az érintetteket, és semmi értelme sincs ennek a jogszabálynak – fogalmazott az AP hírügynökségnek Rédei.
Nyári Krisztiánt is megkeresték, hisz’ a Líra könyvkiadó vezetőjeként már másodszor büntették meg emiatt a céget. Arra panaszkodott, hogy a könyvétékesítőknek kell kitalálniuk, mely könyvekre vonatkozhat a törvény, ami nem egyszerű feladat. Jelezte: a Biblia is foglalkozik a homoszexualitással. Bíróságon támadják meg a kivetett büntetés jogosságát – fogalmazott Nyári Krisztián –, és nem akarják a jövőben befóliázni a könyveket, mert az intézkedés kultúraellenes, noha pénzügyi hatása a várttal ellentétes is lehet.
A Láng Téka úgy döntött, megtartja a törvényt, és el kezdte becsomagolni a hatálya alá vélhetően tartozó könyveket. Ellenben a kirakatba kiírta, hogy továbbra is árul nem hagyományos tartalmú könyveket is. Rédei Éva azt mondta, törvénytisztelő ember, másrészt nem akar büntetést fizetni egy nem létező szabálysértésért vagy bűncselekményért.
Mezei Márk írónak van leszbikus tartalmú könyve, s a törvény miatt nem fog lemondani hasonló tartalmú könyvek megírásáról, és reméli, kortársait sem rettenti el a jövőben a jogszabály. A Los Angeles Times is megírta: a napokban fiatalok, egyetemisták ingyen osztogattak a könyvesboltok előtt tiltott könyveket az érdeklődőknek. Rédei Éva attól fél, hogy a nem heteroszexuálisok megbélyegzése egy olyan rettenetes időszaknak a kezdete, amit próbálunk elfelejteni. És amit már átéltünk a 20. században, amikor külsejük, bőrük színe és vallásuk vagy egyéb más megkülönböztető tulajdonságuk alapján bélyegeztek meg embereket.
A The New York Times az izraeli „igazságügyi reform” kapcsán Magyarországtól Indián, Lengyelországon át Brazíliáig azt elemezte, hogyan válaszoltak a bírók a függetlenségüket ért támadásra és ez segítette-e őket abban, hogy elkerüljék a nyomában járó autokrácia létrejöttét. Miután ugyanis az izraeli legfelső bíróság bejelentette a minap, hogy kontrollálja azt a törvényt, amelyik az ő, saját joghatóságát akarja megzabolázni, rögtön felvetődik az abszurd kérdés: konfrontálódik-e közvetlenül a törvényesen megválasztott kormányhivatallal, ha visszadobja a törvényt? Alkotmányos válságot idéz-e elő ezzel? A múlt évtizedekben a független igazságszolgáltatás meggyengítésére irányuló kísérletek arra utalnak, hogy bajban van a demokrácia intézménye.
Kim Lane Scheppele, a Princetone Egyetem professzora, aki Magyarországon is ismert alkotmányjogi értelmezéseinek köszönhetően nyilatkozta a The New York Timesnak: ha csapást mérnek a független igazságszolgáltatásra, akkor nagyon gyorsan autokráciába süllyedhet az adott ország. Az 1989-i rendszerváltás után a magyar alkotmánybíróság valóban biztosította a fékek és ellensúlyok rendszerét. Orbán 2010-i hatalomra jutása viszont visszafordította a demokratikus folyamatokat. Rendszere úgy változtatta meg az alkotmányt, hogy annak módosításába az alkotmánybíróság se szólhasson bele, és átvehette az ellenőrzést az olyan fontos intézmények felett, mint például a médiahatóság vagy a választási bizottság. A következő, 2014-i választásig minden fontos intézményt maga alá vont.
Izraelben a koalícióba bejutott ultraortodox zsidósággal szemben tüntetnek a szekuláris erők, de még a jobboldali vallásosak egy része is, továbbá a katonaság, az akadémikusok és a szakszervezetek is.
Netanjahu kormánya egyszerű többséggel tudná módosítani az alaptörvényt, nem szólva arról, hogy az általa várhatóan megválasztandó legfelső bírósági bírák nem fognak ellenőrzést gyakorolni sem a kormány, sem a parlament felett. Márpedig ehhez hasonló törvénykezés miatt Lengyelországot, akárcsak Magyarországot, szankcionálja az Európai Unió.