Orbán évértékelő beszédeinek nyelvi-tartalmi elemzése a Szabad Európától

(Forrás: Magyar Újságírók Országos Szövetsége) Orbán Viktor évértékelőinek felépítése hasonlít a többi beszédére, amelyeknek jól ismert sémájuk van, és központi elemük a totális szorongás. Az évértékelőknél a szavak szintjén az látszik, hogy egyre egyszerűbbek a miniszterelnök mondatai, az ellenségek sorában pedig 2014 óta teljesen lecserélődtek a belföldi szereplők: általános negatív főhőssé vált Brüsszel, de már az Európa szót is pejoratív értelemben használja. Az idei évértékelő az államfői kegyelem botránya miatt speciális volt. (Kiemelt kép: Nyugi, majd én elmondom; forrás: ujnepszabadsag.com)

Orbán beszédei közül kiemelkednek az évértékelőnek nevezett, év eleji politikai beszédei. Ezt a beszédtípust ő vezette be miniszterelnöksége első éve után, 1999-től, amerikai minta alapján. Eleinte több gondot fordítottak arra, hogy hivatalosan nem Orbán akar szónoklatot tartani, hanem egy egyesület kérte fel erre. Ez a momentum később már elhalványodott, miután más pártvezetők is elkezdtek évértékelni.

Azóta egy év kivételével mindig tartott évértékelő beszédet, nagy többségét miniszterelnökként. Az egyetlen kivétel 2021-ben volt: a koronavírus-járvány első éve és Szájer József karácsony előtti szexbotránya után nem sokkal Orbán kihagyta az évértékelőt.

Általánosságban elmondható, hogy a Fidesz vezetője átlagosan sokkal hosszabban értékel évet olyankor, amikor nincs kormányon. Emellett az is látszik, hogy Orbán egyre egyszerűbb, rövidebb mondatokkal próbálja átadni aktuális üzenetét.

Egy korábbi átfogó kutatás alapján 2004-től volt egy nagyobb váltás Orbán Viktor beszédeiben. Akkor alakult ki a ma ismerős szerkezetük és stílusuk. Egy akkori Fidesz-frakció-tag leírása alapján 2004-ben közölték az országgyűlési képviselőkkel is, hogy alapjaiban megváltozik a párt kommunikációja, a totális szorongás lesz az új kommunikációs cél.

Innentől alakult ki az Orbán-beszédek általános sémája. Egy hagyományosabb politikai évértékelő leginkább akkor hasznos az embereknek, ha kiderül, hogy az adott politikus mit és hogyan szeretne elérni: várt célokat vet össze az eredményekkel, új, mérhető célokat hirdet meg, esetleg szakpolitikai értékválasztást indokol meg, és emellett lelkesíti is az új célokért a közönségét.

Orbán Viktornál 2004 után visszaszorultak, majd szinte teljesen eltűntek a mérhető célok, így a valódi teljesítménymérés lehetősége is. A rettegésközpontú lelkesítés pedig ritka nyomasztó világot hozott létre, ahol – leegyszerűsítve – változó ismeretlenek és Orbán belföldi ellenfelei folyamatosan el akarják pusztítani a magyarokat. Emellett senkinek nem lehet hinni, a világ egyre kiismerhetetlenebb, támogatóin kívül pedig mindenki mindig hazudik.

Szerencsére mindig kínál megoldást is. A gyors pusztulás elől az egyetlen kiutat ő maga és munkatársai jelentik. Ők ugyanis nagyon erősek − nem testileg, hanem politikailag −, és harci képek sorozatán át legyőzik majd a gonosz seregeit. A vita helyett a harc az egyetlen és utolsó lehetőség. Végül pedig Orbán jelzi előre, hogy a beláthatatlanul távoli jövőben így majd remek élet vár a magyarokra.

Az évértékelők során egy politikus jellemzően szabadabban beszélhet, mint a legtöbb ünnep alkalmával, mert nem kötik tiszteletre méltó történelmi hagyományok. Orbán Viktor még ezen belül is több okból kötetlenebb ilyenkor, mint más európai politikusok.

Egyrészt kevésbé kell figyelemmel lennie a párttársaira. A Fidesz sok szempontból inkább egyfajta egyházi szervezetként működik, mintsem pártként. A 2007-i híres nyílt fenyegetés óta szóba sem kerülhet, hogy lecseréljék a Fidesz élén a „kirobbanthatatlan spirituális vezetőt”. Igazából már az sem, hogy valaki egyáltalán elinduljon ellene, sőt az is elképzelhetetlen, hogy bármelyik fideszes politikus azt mondaná, hogy nem teljes mértékben tetszett neki a miniszterelnök legújabb beszéde.

Másrészt pártjának jó ideje nincs programja, rég nem kötik számonkérhető, pontos célok. Ez egy értékelésnél óriási előny, hiszen bármilyen kudarcos témát nyugodtan kihagyhat, vagy mondhatja rá utólag, hogy az volt a cél. Saját, 2011-i szavaival élve több mint egy évtizede nagyon is megengedi magának azt a luxust, hogy „a határidő és a terv ne szerepeljen egy mondatban”. G. Fodor Gábor kormánypárti „katona” korábbi megfogalmazásával: a tervezés baloldali megközelítés, a Fidesz viszont a pillanat uralására, az épp legsürgősebb helyzet népszerűségvesztés nélküli megoldására fókuszál.

Ez különösen látványosan jelent meg a 2010-i évértékelőben, amikor már több mint egy éve teljesen biztosra lehetett venni, hogy elsöprő Fidesz-győzelem várható a válság után. A hosszú felkészülési időtől viszont nem a kormányprogram lett kiforrottabb, hanem látványosan eltűntek a számok Orbán évértékelőjéből. Cserébe kiugróan sokszor szerepelt például a józan ész kifejezés.

2007 után látványosan visszaszorultak, mára pedig teljesen eltűntek az évértékelőkből a polgárok, noha a Fidesz előtte nevébe és fő jelszavába is beemelte. Az emberekhez képest csak 2015-ben tudtak újra előkerülni. Ez is kényszeredetten, miután az említett G. Fodor Gábor bejelentette, hogy a polgári Magyarország hívószó sosem volt valódi cél, csak egy politikai termék. Az eset utáni évértékelőben Orbán nyilvánosan megfeddte az „okoskodó elemzőt”, és néhányszor újra bevette beszédébe a polgár szót.

Orbán érvelése igen gyakran induktív, azaz egy megfigyelésből – egy ismerőse mondásából vagy egy híresség anekdotájából – következtet univerzális törvényekre. Ezek elrejthetik némileg az adott témát a szavak szintjén.

Orbán stílusához tartoznak még az akár ismételt retorikai kérdések, a szentenciaszerű bölcsességek vagy a sűrűn bevetett metaforák. Ahol kevés tényszerű megállapítást tesz – például aktuális ellenfelei vádolásánál –, ott különösen sok lehetőség nyílik ezekre az eszközöknek a használatára.

Orbán évértékelőiben sejtetésekkel és más szónoki eszközökkel együtt a szavak szintjén az látszik, hogy 2014 után már kevésbé fontos a belföldi ellenségkép, inkább külföldiek jöttek. Közülük is kiemelkedett Soros György, illetve – állandóan Brüsszelként emlegetve – az Európai Unió. Azért lehetett szükség a Brüsszel megjelölésre, mert az Európai Unió kitartóan népszerű Magyarországon. Emellett úgy tűnik föl, hogy nem elég sejtetni az EU magyarellenes voltát, állandóan körül is kellett írni a beszédekben, hogy épp hogyan támadnak, miben veszélyesek, illetve milyen aljasak vagy ostobák.

Az európai kifejezés is rosszul járt az évértékelőkben. Korábban nagyjából semleges színezetben került elő, mára inkább negatív szövegkörnyezetben bukkan fel Orbánnál.

Ki lehet még emelni, hogy Orbán Viktor legtöbb beszédében kiugróan sokat harcol, mozgalmas csatajelenetekben vesz részt, vagy katonai kifejezésekkel ír le hétköznapi dolgokat. Ez akkor szakadt meg, amikor valódi háború érkezett Ukrajnába.

Maga a harc nem tűnik föl egyenesen arányosnak a veszélyek bemutatásával és környezetével. Orbán e területen kifejezetten változatosan fejezi ki magát filmélményekkel, idézetekkel, anekdotákkal és egyebekkel fűszerezve.

A 2024-i évértékelő speciális volt. A miniszterelnök a Fidesz történetének egyik jelentős pedofilügye után értékelt, miután két bizalmasa, Novák Katalin és Varga Judit le is mondott közéleti pályafutásáról.

Szájer József 2020 végi szexbotránya után a párt a nyilatkozatstopot választotta, és Orbán évértékelője is elmaradt. A mostani botrány után nem így döntött, tehát értelemszerűen meg kellett magyaráznia ezt a kínos témát is. Nehezítés volt, hogy 2023-i évértékelőjében még Brüsszellel és a „genderpropagandával” riogatott a pedofília veszélyei kapcsán, őket szólította fel, hogy „hagyják békén a gyerekeinket”. Hozzátette, hogy „a pedofíliára nincs bocsánat”.

Novákék botránya ezt a kommunikációs irányt más megvilágításba helyezte. Az idei évértékelőben többek között az előző évi jelszó azonnal módosult „pedofil bűncselekményeknél nincs kegyelem”-re. Orbán legújabb narratívája szerint Novák és Varga valójában teli van méltósággal, nem szabad rájuk haragudni, nem rossz emberek, és távozásuk mindannyiunkat megvisel.

A gyermekek és a család témája egyébként az utóbbi években újra gyakrabban felbukkan az évértékelőkben. Nem tudható, hogy Novákék pedofilos ügye nélkül maradt volna-e a Brüsszelt pedofilozó kommunikációs csapásirány. Mindenesetre így jó esély van rá, hogy az aktuális ellenségek egy darabig újra hagyományosabb vádakat fognak kapni az évértékelőkön.

További részletek infografikákkal a Szabad Európa cikkében.