Csalódhatott az, aki egy belátó, megtört Orbán Viktorra számított Karl Nehammer osztrák kancellárral lezajlott találkozója után: semmilyen bocsánatkérés nem hangzott el részéről a verbális kisiklás miatt, csupán egy monológ arról, hogy az általa mondottak pusztán intellektuális, kulturális jellegű rasszizmusként értendők – olvasható a bécsi Der Standard kommentárjában. A szerző megjegyzi: a magyar kormányfő a saját honfitársainak beszélt, és tudta, hogy a hazai média csak az ő szavait fogja kimerítően idézni, minden kritikus megjegyzés nélkül.
Ugyanakkor hinni lehet a kancellárnak, aki a találkozó után beszámolt arról, hogy a maga részéről baráti őszinteséggel a legegyértelműbben visszautasította és elítélte Orbán kijelentéseit. Ezzel a kérdés elintéződött? A legkevésbé sem – hangsúlyozza a baloldali liberális osztrák lap, mondván: az eleve egyértelmű volt, hogy a kétoldalú találkozó semmit sem fog megmozgatni, viszont továbbra is az EU-országok kormányfőinek a közössége az a fórum, ahol nem szabad sajnálni a fáradságot, hanem minden egyes esetben nyomatékkal el kell ítélni a jobboldali szélsőségesség megnyilvánulásait.
Ez – jegyzi meg a Der Standard szerzője – olyan követelmény, amihez egyébként Orbán mindig azonnal csatlakozik, és közli, hogy e területen Magyarországon zéró tolerancia érvényesül, ami viszont nem akadályozza meg őt abban, hogy saját maga ilyen retorikát alkalmazzon.
Az EU-val folytatott játéka közben ugyanis ütőkártyát tart a kezében: megvan az a lehetősége, hogy megakadályozza az egyhangú határozatok elfogadását, akár a szankciókat, akár az energiaügyeket, akár a menekültpolitikát illetően.
Egy másik osztrák lap, az inkább jobbra álló Kronen Zeitung kiemeli a kétoldalú csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón elhangzottakból, hogy sem Nehammer, sem Orbán nem takarékoskodott az EU bírálatával. A kancellár kritizálta az Európai Bizottság lassúságát a közös gázbeszerzést illetően. Szerinte most fontosabb lenne, mint valaha a közös energiaplatform megteremtése, hogy az uniós országok ne legyenek konkurensei egymásnak. Nehammer kétségbe vonta, hogy az őszre megvalósítható lenne a brüsszeli Bizottság által megfogalmazott cél, a gáztározók 80 százalékig való feltöltése.
Orbán – írja a Kronen Zeitung – alapjaiban kritizálta az EU Oroszországgal szembeni szankciós stratégiáját, és figyelmeztetett a háborús gazdaságra való készülődés szerinte tapasztalható jeleire. Nehammer egyetértett azzal, hogy a szankcióknak nem szabad ártalmasabbnak lenniük azokra, akik ezeket a szankciókat alkalmazzák, azt viszont szerinte most még korai lenne megmondani, hogy mennyire hatékonyak a szankciók. Szerinte a Moszkva elleni intézkedések előbb-utóbb hatni fognak.
Az atomenergia felhasználását a két ország eltérően ítéli meg, és Orbán ebben sem mutatott kompromisszumkészséget: Magyarország nem mond le az atomenergiáról, hacsak nem építhet vízi erőműveket Ausztriában – olvasható a Kronen Zeitungban.
A lap kitér arra is, hogy Orbán nagy visszhangot keltett minapi kijelentései beárnyékolták a találkozót, és hogy Orbán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ő az egyetlen nyíltan bevándorlásellenes politikus az EU-ban.
A svájci Neue Zürcher Zeitung a Nehammer–Orbán-találkozóról szóló beszámolója úgy fogalmaz, hogy a rasszizmus vádjával illetett Orbán Viktor ismét konzervatív álforradalmárként mutatkozott meg. A zürichi lap a magyar kormányfő ominózus tusványosi kijelentéseit a „völkisch” szóval jellemzi, aminek a jelentése a „népi”, „népies” jelzőnél jóval negatívabb, a náci korszakot idéző kifejezés. A meghívást Nehammer aligha időzíti éppen mostanra, ha tudja előre, hogy milyen bírálatok kísérik a magyar miniszterelnök szavait – vélekedik a cikk szerzője.
A dpa német hírügynökség, aminek a bécsi tudósítását számos lap mellett a müncheni Süddeutsche Zeitung is átvette, úgy minősítette a közös sajtótájékoztatón Orbán által mondottakat, hogy a miniszterelnök relativizálni igyekezett rasszistaként értelmezett korábbi szavait, amikor azt mondta, néha félreérthetően fogalmaz.
A lapszembe ezen részének forrása: muosz.hu
Frankfurter Rundschau Az Európai Parlament német alelnöke nehezményezi, hogy az osztrák kancellár a bécsi tárgyalások után teljesen úgy beszélt a migrációról, mint a nacionalista Orbán Viktor. Katarina Barley szerint Nehammer ily módon egyrészt azt igazolja, hogy az Osztrák Néppárt jobboldali-populista irányba húz, másrészt pedig Orbán hasznos idiótájának a szerepét tölti be.
Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője úgy fogalmazott, hogy az illegális migráció témakörének forszírozásával a magyar vezető próbálja elterelni a figyelmet a tényleges gondokról, a háborúról, az éghajlatváltozásról és a magyarországi korrupcióról. És nem jó az, hogy ehhez az osztrák miniszterelnök fórumot nyújt.
Az újság kellemetlen vendégnek nevezi Orbánt, aki ráadásul az EU-ban rossz fiú, hiszen rendszeresen megkontrázza a közös döntéseket, a bírálók szemében korruptnak számít, hajlik az autokráciára, így teljesen elszigetelődött a földrészen. Ám ez nem vonatkozott a tegnapi látogatásra: Bécsben katonai tiszteletadással fogadták, de Karl Nehammer azért szóvá tette a tusványosi kirohanást. Az mondta: elfogadhatatlan, ha valaki összefüggésbe hozza a holokausztot és az energiaválságot.
Neue Zürcher Zeitung „Náci szöveg” és a rasszizmus vádja: Orbán Viktor már megint a konzervatív álforradalmár szerepét alakítja. Így konferálja fel a svájci újság a tudósítást a miniszterelnök bécsi látogatásáról, megjegyezve, hogy tusványosi vendégjátéka ezúttal is gondoskodott a felháborodásról, hiszen rasszista megjegyzéseket tartalmazott. Közben azonban elsikkadt, hogy egészen új erőviszonyokat helyezett kilátásba az EU-n belül.
Az osztrák kancellárra kényes diplomáciai feladat hárult, hiszen el kellett döntenie, miként viszonyuljon a nehéz szomszédhoz. Egyrészt politikailag nem tehette meg, hogy hallgat, másrészt Ausztria kénytelen jó viszonyt fenntartani Magyarországgal, mert sok az osztrák befektető a magyar gazdaságban és Bécs a migráció kapcsán rá van utalva az együttműködésre Budapesttel.
De a politikus meglehetősen visszafogottnak bizonyult, frázisszerűen kiemelve, hogy országa elutasítja, ha bárki próbálja ártalmatlannak feltünteti a rasszizmust vagy az antiszemitizmust. Láthatólag nem szerette volna újból felizzítani a kedélyeket, ahhoz a magyar kormány túl fontos partner. A tehetséges szónok Orbán már beszédesebbnek bizonyult.
Lehet persze, hogy erdélyi megnyilvánulása nem kelt ekkora figyelmet, ha nem mond le Hegedűs Zsuzsa. A kormányfő a hét végén – nem először – mély bepillantást engedett gondolatvilágába, amivel igyekszik magához láncolni a szélsőjobbot. Ám mivel a magyar gazdaság küszködik, a kormányfő nyilvánvalóan szükségesnek tartotta, hogy élesebbre állítsa a retorikát és ízléstelenséggel fűszerezze.
De amit mondott, annak java részét úgy lehetne összefoglalni: Magyarország az EU és az USA ellen. Vegytiszta populistaként megint úgy csinált, mintha az egész nemzet nevében szólna. Csak éppen ezek a beszédek sajátosan történelmietlenek, pl. amikor azt fejtegeti, hogy ami magyar, az a történelmi és szociális fejlemények fölött áll.
Vitatott üzenetei hadüzenetet jelentenek a nyugati partnerek számára, ami azért meglepő, mert közben rá van utalva az EU jóindulatára. Viszont nem sok minden támasztja alá, hogy Magyarország 2030-ra fontos tényező lesz az unióban. Lásd, hogy zuhan a forint, ami mindig bizalmatlansági szavazással ér fel a befektetők részéről. Már nem bíznak a hatalom gazdaságpolitikájában.
Frankfurter Allgemeine Zeitung A magyar miniszterelnök azt tanácsolta Bécsben, hogy a Nyugat eddigi formájában állítsa le az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget. A házigazda ellentmondott neki, de kiderült, hogy sok már alapkérdésben sem értenek egyet, ám van, ahol szeretnének együttműködni. Amúgy a leglátványosabban éppen az ukrán háború kapcsán derültek ki az ellentétek.
Arról azonban Orbán nem beszélt, hogy a nyugati fegyverszállítások lényegesen megerősítették az ukrán véderőt, és így most már lehetővé vált a front mögötti lőszerraktárak, utánpótlási vonalak és parancsnoki pontok támadása is. Azt ugyanakkor nem árulta el, milyen lenne az általa szorgalmazott béke, hogyan lehetne elérni és milyen feltételekkel lehetne megkötni.
Ütköztek az álláspontok a szankciós stratégia ügyében is. Karl Nehammer cáfolta, hogy a büntető intézkedéseknek a világon semmi hatásuk nem volna. Viszont ő is elfogadhatatlannak tartja a gázembargót. Ellenben azt hangsúlyozta, hogy a hadfelszerelések szállítását folytatni kell, mert a Nyugat így jelezheti Kijevnek: változatlanul mögötte áll.
A bevándorlás ügyében Orbán a régi nótát fújta, mármint hogy Magyarország nem akar migránsokat. De hogy ez a politika mennyire sikeres, az kiderül abból, milyen kevés ukrán menekült kért menedékjogot. Az UNHCR szerint a lakosságszámhoz viszonyítva kevesebben élnek a lehetőséggel, mint Írországban vagy Izlandon. Pedig Ukrajna szomszéd állam.
Die Presse Kifütyülték Orbán Viktort a bécsi Ballhausplatzon a tárgyalások előtt, azt kiabálták neki, hogy húzzon el, de volt, aki megéljenezte. Nagy tüntetésről persze nem lehetett szó, mert nem engedélyezték a hatóságok, ugyanakkor már odabent a vendég a sármőrt adta elő. Bírálta az ukrajnai háborút és politikai-filozófiai fejtegetésekbe bonyolódott. A tiltakozások egyébként sem billentik ki a lelki nyugalmából. Már jó ideje nem.
Gyakorlott provokatőr, akit éppen az ellenállás hoz lázba. Csak akkor tud a „keresztény Napnyugat” védelmezőjeként fellépni, mint az „egyetlen európai miniszterelnök, aki elutasítja a migrációt”. Így veregette magát vállon a sajtótájékoztatón. A „Soros-csapatok” elleni történelmi csatában dárdahegynek tekinti magát. A vezető értelmiségi szélsőjobbhoz hasonlóan ő is szívesen kirohan a „nagy európai lakosságcsere” ellen.
Tusványoson még egy ízléstelen, antiszemita beütésű viccet is megeresztett arról, hogy a németek tudják, miként kell csökkenteni a gázfogyasztást. Terjesztette rasszista elméleteit, ám a bírálatok lepattannak róla. Gyakorta két arcot mutat: egyrészt ravasz populista, aki nacionalista, jobboldali-konzervatív ideológiával eteti bázisát, másrészt pedig diplomata és államférfi, aki előre látja a dolgokat, egyfajta politikai filozófus. Ám a nemzetközi színpadon szívesen bocsátkozik előadásba – ebből Bécsben ízelítőt adott.
Terapeuta módjára értekezett a kétoldalú viszonyról. Ránézésre legalábbis kedvére való az összecsapás az újságírókkal, válaszai terjengősek. Orbán a jövő héten még nagyobb nemzetközi pódiumon lép fel: az amerikai Konzervatív Politikai Akció Konferencia tanácskozásán. Az ősjobboldali republikánusok szemében hősnek számít, akárcsak az osztrák szélsőjobb számára. De hogy is mondta a politikus tegnap: Brüsszel nem a főnökünk.
Der Standard A magyar miniszterelnök a hét elején még a kereszténységgel próbálkozott, ám tegnap már a filozófiára és a kultúrára hárult a feladat, hogy tisztázza a politikus rasszistának és antiszemitának minősülő tusványosi kijelentéseit. Derék, szélsőjobbos álláspontról van itt szó, ez tartja évek óta hatalmon Orbánt, és rengeteg derék, szélsőjobbos csodálót hoz neki az egész kontinensen.
Alighanem az illegális migráció vette rá, hogy elmenjen Bécsbe. A 45 perces sajtótájékoztatón szóba került az atomenergia is, de Nehammer hiába próbálkozott. Orbán úgy reagált, hogy majd amikor magyar vízi erőművek működnek Ausztriában, akkor majd beszélhetnek Paks leállításáról.
A magyar kormányfőnek igen sajátos véleménye van az európai egységről. Merthogy Magyarország nélkül nem lehetséges közös döntés, így amikor megtorpedózza a tervezett lépéseket, az szigorúan véve nem vétó, hanem megállapodás, miután Magyarország érvényesíti az érdekeit. Hogy miként vélekedik az EU-intézményekről, az kiderült abból, hogy szerinte az unió nem Brüsszelben, hanem a 27 fővárosban van.
The Washington Post Az osztrák kancellár mindjárt a sajtóértekezlet legelején igyekezett gyorsan elhatárolódni Orbán ellentmondások tusványosi kijelentésétől a fajok keveredése ügyében. Azt mondta: a megbeszélésen világossá tette magyar kollégája számára, hogy Ausztria a lehető leghatározottabban elítéli a rasszizmus vagy az antiszemitizmus bagatellizálását. A magyar vendég nem ismételte meg a nagy felháborodást kiváltó szavakat Bécsben, ellenben azt hangsúlyozta migrációellenes politikáját és ragaszkodott ahhoz, hogy meg kell védeni az országa kultúráját a külső befolyással szemben.
A lap megjegyzi, hogy Orbán szombati beszéde újabb felháborodást keltett egész Európában, bár már jó ideje negatív reakciók kísérik migrációellenes álláspontját és azt, hogy bírálja a nyugati liberális értékeket.

