A nemzetközi média meglehetősen nagy figyelmet szentel annak a tegnapi fejleménynek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kénytelen volt új személyi javaslatot tenni, miután az Európai Parlament jogi bizottsága összeférhetetlenség miatt elutasította Trócsányi Lászlót, a magyar uniós biztosjelöltet – miként egyébként a román jelöltet is –, úgy, hogy esélyt sem adtak nekik arra, hogy az illetékes parlamenti szakbizottság előtt számot adjanak felkészültségükről. A magyar kormányfő újabb jelöltje Várhelyi Olivér nagykövet, a magyar EU-képviselet eddigi vezetője.
A Politico című amerikai hírportál európai kiadása a következőket írja róla: jól ismeri a brüsszeli politikát. A kilencvenes évek közepén csatlakozott a magyar külügyminisztériumhoz, és szolgált az ország EU-hoz akkreditált képviseletén még az uniós csatlakozás előtt, majd pedig különböző vezető tisztségekben az állandó képviseleten. Képzettségére nézve jogász, és munkatapasztalatot szerzett a magyar igazságügyi minisztériumban. Dolgozott az Európai Bizottságnál is, a belső piaci és szolgáltatási főigazgatóságon, az ipari tulajdonjog-védelemmel foglalkozó részleg vezetőjeként. Formálisan hivatásos köztisztviselő, ám Orbánhoz nagyfokú hűségéről ismert, és az EU-nagykövetek tanácskozásain rámenősen képviselte a magyar kormány politikai prioritásait.
Az illiberális magyar vezető – írja ugyanerről a témáról a Bloomberg amerikai hírügynökség – most az EU-hoz akkreditált nagykövetet, Várhelyi Olivért jelöli az Európai Bizottság tagjának. Várhelyit a Bloomberg is a magyar álláspont rendíthetetlen védelmezőjének nevezi, és megírja róla, hogy brüsszeli tájékoztatóin gyakran összecsapott az újságírókkal az általuk leírtak miatt.
A Bloomberg egy másik tudósítása arról szól, hogy Kovács Zoltán, a magyar kormány külföldi kommunikációval foglalkozó szóvivője visszautasította az EU finn rotációs elnökségének azt az állítását, amely szerint Budapest támogatná az uniós költségvetési támogatások folyósításának összekapcsolását a jogállamisággal. Kovács a Bloombergnek telefonon nyilatkozva félreértésnek minősítette Antti Rinne finn miniszterelnöknek azt az állítását, hogy Magyarország – valamint Lengyelország is – feladta volna ellenállását ezzel az elképzeléssel szemben. „Van egy hírem az önök számára – mondta vasárnap Rinne egy finn rádiónak nyilatkozva – jelen pillanatban úgy fest, hogy minden tagállam kész ezt elfogadni az EU-büdzsével kapcsolatban. Készség mutatkozik arra, hogy a kondicionalitás alapján összekapcsoljuk a jogállamiság elvét a többéves pénzügyi kerettel”.
Kovács Zoltán azonban tagadta ezt a finn állítást, és azt mondta, hogy a jogállamisági felülvizsgálat javasolt mechanizmusának a kérdését az uniós büdzsétől elkülönítve kell megvitatni, a két dolog összekapcsolására irányuló kísérlet „színtiszta politikai zsarolás”. „Ha a tagállamok ragaszkodnak ehhez, akkor egyszerűen nem lesz majd EU-költségvetés, mert Magyarország azt meg fogja vétózni” – idézi a Bloomberg Kovács Zoltánt.
A finn miniszterelnök tegnap Budapesten találkozott Orbán Viktorral, és a megbeszélésük utáni közös sajtótájékoztatóról beszámoló MTI-jelentés szerint a magyar miniszterelnök ennél valamivel árnyaltabban fogalmazott. Azt mondta: ma is létezik mechanizmus az EU büdzséjében, amely szerint: ha egy ország, láthatóan, nem tud jól gazdálkodni a rá bízott pénzzel, akkor a bizottság nem folyósítja a támogatást. Magyarország nem tartja szükségesnek újabb mechanizmus létrehozását, de minden kiérlelt javaslatot megfontol – idézi az MTI a kormányfőt.
A vasárnapi osztrák parlamenti választás nyomán az egyértelmű, hogy a kancellári székbe visszatér Sebastian Kurz, a magabiztos választási győztes Néppárt frontembere. De kivel fog majd koalícióra lépni, hiszen abszolút többsége nincs? – teszi kérdi a bécsi Die Presse. Mint az közismert, az előrehozott választások oka a Néppárttal addig együtt kormányzó Szabadságpárt vezetőjének, Heinz-Christian Strachénak az ibizai videóbotránya volt, amelyből kiderült, hogy a pártvezér habozás nélkül kész kiárusítani az ország javait akár orosz oligarcháknak is, ha támogatást kap a hatalom megragadásához. A választáson a Osztrák Szabadság Párt (ÖFP) látványosan meggyengült, miként egyébként a Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) is.
A Die Presse esélylatolgató cikke
szerint a legkézenfekvőbb, első számú lehetőség most a néppárt számára a zöldekkel
közös kormányzás lehetne. Ez azonban azzal járna, hogy e két párt között
lennének a legmélyebbek a tartalmi ellentétek a koalíción belül – nem csupán a
klímavédelem kérdésében, hanem a migrációt, valamint a szociálpolitikát és az
oktatást illetően is súlyos kompromisszumokat kellene kötniük egymással, vagy
pedig legalább egyiküknek túl kellene lépnie saját árnyékán.