Orbán könnyedén lerombolta a demokráciát

Újabb áldozata van a koronavírus-járványnak: a németek takarékossága – ezzel a címmel számol be a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása arról, hogy a berlini kormány feladta ellenkezését a válság leküzdését szolgáló közös uniós koronakötvény-kibocsátás gondolatával szemben.

A tegnap ismertetett német-francia kezdeményezés értelmében a 27 EU-ország 500 milliárd euró értékben bocsátana ki kötvényt. A befolyó összegből a megrendült európai gazdaság helyreállítását finanszíroznák. Ezzel a lépéssel a felettébb különböző pénzügyi helyzetben levő tagállamok közösen vennének fel hitelt a nemzetközi pénzpiacokon, vagyis osztoznának egymással az adósi pozícióban. Párizs kezdettől fogva támogatta a koronakötvény gondolatát, Berlin azonban mindeddig elzárkózott attól.

A terv értelmében a kötvényeket az Európai Unió bocsátaná ki, és hátterét az összes tagállam garanciája biztosítaná. A befolyó pénzt az EU végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság osztaná szét a leginkább ráutalt tagországok között, a visszafizetésről pedig hosszú távon gondoskodna az unió. A brüsszeli Bizottság már lelkesen üdvözölte a német–francia közös kezdeményezést, ám abból csak akkor lesz valami, ha az összes tagállam jóváhagyja. E támogatás biztosítása a Politico vélekedése szerint küzdelmesnek ígérkezik, mert például Ausztria, Hollandia vagy Finnország, amelyre szintén jellemző a németek hagyományos zsugorisága, alighanem megpróbálja majd megtorpedózni a javaslatot.

Sebastian Kurz osztrák kancellár – miután konzultált a dán, a holland és a svéd kormány vezetőjével – a Twitteren azt közölte, hogy Bécs kész lenne hitelt nyújtani a válság által leginkább sújtott országoknak –, ami persze a kondíciókat illetően merőben más, mint az unió közös hitelfelvételéért való közös helytállás. Emmanuel Macron azonban azt hangoztatta: a mostani válság példátlan, és hatékony, kollektív, összeurópai választ kíván. Angela Merkel német kancellár, miután videókonferenciát tartott a francia elnökkel, szintén arról beszélt, hogy a rendkívüli körülmények között rendkívüli intézkedésekre van szükség.

A Politico emlékeztet arra, hogy az előző gazdasági válság által is súlyosabban érintett déli uniós tagországok már korábban követelték, hogy tanúsítsanak a németek több szolidaritást, de Berlin következetesen elzárkózott az úgynevezett eurókötvények kibocsátásától. Merkel most úgy fogalmazott, hogy Németország és Franciaország fellép Európa érdekében.

A Politico értékelése szerint az 500 milliárd euró valamivel kisebb összeg, mint amire az elképzelés elkötelezett támogatói számítottak, de az nagyon fontos engedmény a németek részéről, hogy a pénzt – amit majd később az EU fog visszafizetni – vissza nem térítendő támogatásként, és nem kamatozó kölcsönként fogják folyósítani a ráutalt tagországoknak.

A most bejelentett német–francia közös kezdeményezés megvalósítása az összes tagállam – alapvetően törvényhozási – megerősítése esetén nem igényli az uniós alapszerződések módosítását. Merkel azonban hangsúlyozta, hogy ez a közös kötvénykibocsátás csupán rövid távú válasz az előállt helyzetre, és hogy a következő hetekben, hónapokban hosszabb távú válaszokról is eszmecseréket kell folytatni. A Politico sejtése szerint ez olyan alapvető változtatásokat jelenthet az európai integrációt illetően, amelyekhez már uniós alapszerződés-módosításra lenne szükség. A múlt években – írja az amerikai portál – az európai országok megosztottsága miatt mindig lekerült az asztalról az elsöprő erejű uniós reformok ügye, és korántsem biztos, hogy a koronavírus-járvány változtat ennek a dinamikáján. 

Röviden kitérek még a bécsi Der Standard rövid kommentárjára azzal a hétvégi bejelentéssel kapcsolatban, hogy Budapesten is újraindult az élet, és hogy a magyar vezetés kilátásba helyezte a vírusjárvány miatti rendeleti kormányzás hamarosan várható végét. Gregor Mayer erről azt írja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem a rendeletekkel, hanem parlamenti szavazások révén bontotta le a demokráciát. Az önmagának adott különleges felhatalmazás miatti sok bírálatot lerázta magáról, mint kutya a vizet – írta a szerző –, és az Európai Bizottság, az uniós szerződések őre semmi olyat nem talált, ami miatt eljárást indíthatna. Most, a hó végén nagyvonalúan hajlandó visszaadni a teljhatalmat. Orbán azonban – hangsúlyozza a Der Standard szerzője – tíz éve uralkodik, egy rövid megszakítástól eltekintve kétharmados Fidesz-többség mellett, és

nem volt szüksége a rendeleti kormányzásra ahhoz, hogy lerombolja a demokráciát, korlátozza a tudomány és a média szabadságát, berendezze a nepotizmuson alapuló kleptokráciát.