„Orbán provokálja a szomszédait” – ezzel a címmel számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar miniszterelnök Erdélyben elhangzott szombati beszédéről. Mint írja: Orbán Nagy-Magyarországra tett utalást, egy további megjegyzésével pedig nem csupán Romániát, hanem Szlovákiát és a Cseh Köztársaságot is magára haragította.

A tudósító emlékeztet arra, hogy a kormányfő a tusványosi beszédeiben újra és újra gondoskodik arról, hogy ott hangoztatott gondolataival és szóhasználatával bíráló hangú vitákat váltson ki, így például 2014-ben itt fogalmazta meg az úgynevezett „illiberális demokráciára” vonatkozó elképzeléseit. Bukarestben sokaknak már maga a rendezvény is bosszantó, mert a magyar miniszterelnök olyan benyomást kelt, mint ha saját területen mozogna.

A 27 EU-ország megosztott abban a kérdésben, hogy öt keleti tagállam – köztük Magyarország – követelésének megfelelően újból meghosszabbítsák-e, ezúttal az év végéig az ukrán gabona forgalmazásának a tilalmát – írja a párizsi Les Echos. Az érintett öt ország termelőnek védelmében született tilalom eredetileg június 5-ig szólt, de egyszer már kiterjesztették szeptember 15-ig. Az agrárminiszterek zárt ajtó mögött tartott tegnapi ülésén nem született megállapodás. A Les Echos értesülései szerint mások mellett a két legnagyobb tagállam, Németország és Franciaország ellenzi a tilalom további időbeli kiterjesztését, most azonban a döntést elnapolták a nyári szünet végéig.

Minden olyan buzgalom ellenére, ami arra irányul, hogy elhárítsák a svéd NATO-csatlakozással szembeni vétót, nem szabad elfelejteni, hogy Törökországban riasztó az emberi jogok helyzete – figyelmeztet Lendvai Pál a bécsi Der Standardban megjelent cikkében.

Felidézi, hogy a török vétó feladása nyomán járult hozzá Washington az F-16-os harci gépek szállításához, és hogy Erdogan elnök az utolsó percben a szünetelő török EU-csatlakozási tárgyalások felújítását szabta újabb feltételül. Néhány nappal a NATO-csúcs után pedig kiderült, hogy a svéd ügy még korántsem lezárt: az elnök az ankarai parlamenti ratifikációt októberre – vagyis a Törökországról szóló következő EU-jelentés közzététele utánra – halasztotta, és ezzel nyomás gyakorlására alkalmas eszközt teremtett magának.

A szemleíró hangsúlyozza: továbbra sem beszélhetünk arról, hogy Erdogan letett volna az autokrata kormányzás módszereiről, és például a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet 180 országot átfogó sajtószabadság-listáján Törökország a 165. helyet foglalja el. Lendvai képmutatással vádolja az európai vezetőket, akiket kielégít az, hogy megkapják Erdogan bólintását a svéd NATO-tagságra, és nem teszik szóvá, például azt, hogy Ankara nem hajtja végre az Európai Emberi Jogi Bíróság egyetlen ítéletét sem.

A háború romba döntötte Ukrajna gazdaságának nagy részét, de van egy ágazat, amely felettébb ellentmondásos megítélés mellett ugyan, de tovább él, és ez a béranya-szolgáltatás – írja a német Die Welttel közösen készített, igen terjedelmes és átfogó oknyomozó riportjában a Politico című amerikai portál európai kiadása. Az írás zömmel a BioTexCom nevű egészségügyi központ tevékenységére összpontosít, amelyet egy Albert Tocsilovszkij nevű német állampolgár alapított Kijevben. A vállalkozás tevékenységével szemben rengeteg jogi és etikai panasz érkezett, magát Tocsilovszkijt 2018-ban egy időre házi őrizetbe is helyezték, igaz, ő maga erről azt mondja, hogy csak zsarolással próbálkozó korrupt ügyészek miatt történt, és nem találtak ellene semmi bizonyítékot.

A béranyaságot a világ számos országában – például Indiában – tiltják, máshol pedig legális ugyan, de nagyon drága. Az Egyesült Államokban átlagosan mintegy 100 ezer dollárra rúgnak a költségek. Ukrajnában viszont sok nő vállalkozik ilyen szolgáltatás nyújtására. A BioTexCom alapára 40 ezer dollár, és egy „all inclusive VIP-csomag” is csupán 71 ezer dollárba kerül. Egy svájci NGO becslése szerint évente globálisan mintegy 20 ezer újszülött jön a világra béranyától. Ukrajnában egy év alatt 2000-2500 béranyaterhességet hordanak ki, ennek közel a felét a BioTexCom szervezésében.

A vállalkozás elleni panaszok egy része külföldi megrendelőktől ered – például eredménytelen próbálkozás esetén nem tudják hitelt érdemlően követni, mi történt az általuk küldött donormintával (embrióval vagy spermiummal), de olyan eset is volt, amikor elcseréltek újszülötteket –, másrészt pedig időnként béranyákkal támad elszámolási vita. A jogi szabályozás Ukrajnán belül nagyon hiányos, nemzetközi relációban pedig jórészt áttekinthetetlen. Kijevben kidolgoztak ugyan törvénytervezetet, amely csak ukrán állampolgárok számára tenné lehetővé ilyen szolgáltatás nyújtását, de a tervezet sorsát egyelőre homály övezi.

Tocsilovszkij mindenesetre filiálék létrehozásával felkészül arra, hogy szolgáltatását szükség esetén áttelepítse Grúziába, illetve Kazahsztánba.