Orbán migránscsele – Merkel magánya

A döntés órái címmel német dokumentumfilm igyekszik rekonstruálni, mi történt 2015. szeptember 4-én, amikor Orbán Viktor visszatartotta a Keleti pályaudvaron és környékén összezsúfolt menekülteket, majd úgy döntött, mégis csak átengedi őket az osztrák határon, hogy aztán onnan Németországba mehessenek – írja a Die Tageszeitung.

Ez a nap beírta magát a német és az európai történelembe egyaránt, mert Angela Merkelnek dönteni kellett, hogyan tovább. Azóta vita tárgyai az akkor és utána történtek, illetve feldolgozásuk, megélésük és az ebből kerekedett politizálás. Szakértők, politikusok és az akkor Magyarországról tudósító újságírók szólalnak meg a 90 perces tv-dokumentumfilmben, miközben a nap hőse mégis Mohammad Zatareih, az a szíriai menekült lett, aki vette a bátorságot és útnak indította a menetet a pályaudvarról a határ felé. De a nap talán legérdekesebb órái azok voltak, amelyekben Angela Merkelnek döntenie kellett, beengedje-e a menekülteket Németországba vagy ne? Erre helyezték a hangsúlyt minden részletre figyelve Sandra Stöckmann és Marc Brost, a film szerzői.

A FILM ITT MEGTEKINTHETŐ: https://www.zdf.de/dokumentation/dokumentation-sonstige/stunden-der-entscheidung-160.html?fbclid=IwAR06UMRoXbdyph5W5EIDdLk_Ioy3Kf8iV2CpOcVw7qJPPa2nPlde6rJCNGc

Csaknem valamennyi filmkritika – a Focustól kezdve a Deutschlandfunkig – leginkább azt emeli ki a döntés megszületésének körülményei közül, hogy Angela Merkel hiába hívta a bajor miniszterelnököt, Horst Seehofert, Orbán Viktor barátja többszöri próbálkozás ellenére sem vette fel a kagylót. Órákig tartott töprengés után végül a kancellár asszonynak egyedül kellett dönteni.

A német közszolgálati tévé második csatornájának, a ZDF-nek a filmje állítólag Orbán döntését nem nagyon járja körbe. Igaz, a Focus szerint nem lehetünk biztosak abban, hogy mi a fikció és mi a realitás a filmben. Nem kétséges, nagy árat kellett fizetnie Angela Merkelnek ezért a döntéséért, miután maga Seehofer okozott kormányválságot – írja az egyik cikk. Ugyanakkor megszólaltatja a kancellár migrációs tanácsadóját is, Gerald Knaust, aki szerint Merkel ezzel a döntésével épphogy megmentette Európa lelkiismeretét azon a szeptember 4-én. A szerző szerint igaz ez még akkor is, ha zavaros időket élünk meg mostanság.

Az Emerging Europe nemzetközi blogportál a magyarországi csalássorozatokról készített OLAF-beszámolót foglalta össze, bemutatva, miként köttettek meg az uniós alapokra kiírt pályázatok, lettek alvállalkozóik, azoknak meg további alvállalkozói, és jutottak végül visszaosztásra az elcsalt pénzek a szerződő félhez, de már egy külföldi közvetítőn keresztül. A cikk kiemeli azt a mondatot az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentéséből, hogy egy tagország sem élt vissza olyan mértékben az uniós alapok felhasználásával, mint hazánk.

A Klubrádióban két napja ismertetett magyar csalókról szóló, először Amerikában közzétett hír most a német és brit portálokhoz jutott el, így már a Computing, a pc.welt és a Golem is beszámolt arról, hogy miként szedtek ki egy brit energiacégtől 220 ezer eurót úgy, hogy a cég német leányvállalat igazgatójának a hangját a robottechnika segítségével rekonstruálták. A piacon is kapható hangképző szoftver alkalmazásával a német fiók vezetőjeként kiadott robothang olyannyira – mondhatni megszólalásig hasonlított az eredetire, így gyanút nem fogva a brit anyacég igazgatója elhitte, hogy gondok vannak, és fizetett, mint a katonatiszt. A pénzt Magyarországra utaltatta és innen közvetítők útján jutott aztán tovább Mexikóba és egyéb helyekre. Még a második hívás után sem élt a gyanúperrel, csak amikor a harmadik hívás ugyanezzel a kéréssel már nem német, hanem osztrák telefonszámról érkezett, betelt a pohár. Az eddig megjelent cikkek egyike sem konkretizálja a cégeket és nem azonosítja be a szereplőket sem, de a végső következtetés azonos: ez az első eset, amelyben a mesterséges intelligenciát bűncselekmény elkövetésére használták fel.

Számos helyen, így Magyar- és Lengyelországban a kultúrát a nacionalista agitáció szolgálatába állítják – mondta el a Goethe Intézet igazgatója Klaus-Dieter Lehmann a német–izraeli Irodalmi Napok megnyitóján Berlinben. Az eseményről beszámoló Web.de magazin szerint az igazgató a populistáknak és a szélsőjobb politikusoknak a kultúrára gyakorolt befolyásának az aggasztó növekedésére figyelmeztetett, arra, hogy a mai közéletben egyre hangosabbak a nyílt konfrontációk, a manipulációk, az átverések, a végletekig történő leegyszerűsítések, amelyek nyelvünk durvulásához vezetnek. A populisták, a szélsőjobb mozgalmak a társadalom megosztására játszanak rá, miközben a közösségi hálón gyors egymásutánban terjednek az álhírek hangos szóváltások közepette. A Henrich Böll Alapítvánnyal együtt szervezett irodalmi napok fő témája a populizmus és a polarizáció.