Peter Bognar, a Die Presse budapesti tudósítója jelenti:Magyarország gazdasága mély válságban van. Miközben a lakosság az uniós térség legmagasabb inflációjától szenved, az Orbán-kormány igyekszik elterelni a figyelmet a nyomorról.(A nyitó képhez: Magyarországon most 40 százalékos az élelmiszer-infláció, magasabb, mint bárhol máshol az EU-ban. Foto: APA/AFP/Isza Ferenc)
Amióta Orbán Viktor és Fidesz pártja 2010 óta kormányon van Magyarországon, a magyar közvélemény két valósággal szembesül: egyrészt azzal a párhuzamos világgal, amit a kormánypropaganda az állami médián keresztül mutat be. Másrészt a megélt valósággal, ami viszont sokak számára egészen másnak látszik. Legutóbb Orbán Viktor a „kenyeret és cirkuszt” jól bevált receptjére támaszkodott: miközben az atlétikai világbajnokságot egy méregdrága arénában rendezte meg, a (csaknem elfeledett) tervgazdaságban „bevált” módon befagyasztotta az alapvető élelmiszerek árát.
Ennek ellenére tavaly óta a magyarok borzasztóan szenvednek a szabadjára engedett inflációtól, ami tavaly júliusban még mindig 17,6 százalékos volt. Emlékeztetőül: 2022-ben nyolcról 24,5 százalékra szökött fel az infláció Magyarországon, az év egészében 14,5 százalék volt, az élelmiszerek esetében pedig időnként a csillagászati 40 százalékot is elérte. Miközben sok magyar nyög az infláció terhe alatt, és aggódik, hogy a legszükségesebbekre költsön, hogy megéljen, a jobboldali populista Orbán Viktor kormánya gyorsan megjelölte a nyomorúság bűnösét: az Európai Uniót.
„Brüsszel” kinyitotta Pandora szelencéjét az Oroszország elleni „kontraproduktív” szankciókkal – mondják folytonosan kormányzati körök. A vádak, amik szerint maga Orbán Viktor támogatta a szankciók nagy részét, és hogy az infláció, ami messze a legmagasabb az EU-ban, nagyrészt házi „találmányok”, mind-mind lepattognak a kormányról. Szakértők azonban rámutatnak, hogy Közép-Európa más, egykori kommunista országaiban jóval alacsonyabb az infláció. Magyarországon júliusban 17,6 százalék volt, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában alig több mint tíz százalék.
Egyáltalán nem elhanyagolható tény, hogy a rendkívül magas infláció a magyar gazdaságot is alapjaiban megviseli. Magyarországon masszív vásárlóerő-vesztés figyelhető meg. Nemcsak a kiskereskedelem forgalma zuhant tíz százalékkal a múlt évhez képest, hanem a magyar belföldi turizmus is hatalmas veszteségeket könyvelhetett el az idén. És akkor még nem is szóltunk az üzemanyag-fogyasztásról, ami több mint 20 százalékkal zuhant. Emlékeztetőül: sokáig az üzemanyagárakat is a hatóságok szabták meg – a benzinkút-üzemeltetők rovására. Amikor azonban szűk keresztmetszetek keletkeztek, a kormány kénytelen volt visszaállítani a piaci árakat.
Eközben a magyar jegybank (MNB) radikálisan magas kamatpolitikával próbálja kétségbeesetten kordában tartani az inflációt. A magyar irányadó kamatláb jelenleg 13 százalék. Összehasonlításképpen: az Európai Központi Bank (EKB) kamatlába ennek alig a harmada, 4,25 százalék. A horrorisztikus hitelkamatok miatt ma már gyakorlatilag lehetetlen hitelt felvenni beruházásokra vagy ingatlanvásárlásra. Ennek következtében a magyar gazdasági növekedés már a negyedik egymást követő negyedévben mínuszban, vagyis a magyar gazdaság mély recesszióban van. Ráadásul az ország költségvetési hiánya az idén várhatóan eléri a GDP 5,5-6 százalékát.
Még akkor is, ha Orbán Viktor és kormánya ezt nem akarja beismerni: Magyarország gazdasága súlyos válságban van.
