Még nem tört ki a botrány, de nem kizárt, hogy hamarosan hatalmas kalamajka kerekedik Orbán Viktor körül. A történet ártatlanul indult, mégpedig azzal, hogy az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szombaton megakadályozta, hogy a volt ukrán elnök, Petro Porosenko külföldre utazzék. (A nyitó kép Porosenko és Orbán egyik találkozóján készült, foto: Szecsődi Balázs / MTI.)

Mindez akár ukrán belügynek is tekinthető, pedig távolról sem az. Porosenko ugyanis nem kirándulni, netán rokonlátogatásra indult volna, hanem Orbán Viktorral akart találkozni.

Ez utóbbi információt a 444 kérdésére Szijjártó Péter is megerősítette, nincs hát okunk kételkedni abban, amit az ukrán biztonsági szervek állítottak, vagyis, hogy a ma országgyűlési képviselőként dolgozó volt ukrán elnök a magyar miniszterelnökhöz igyekezett volna. Még akkor sincs okunk kétségbe vonni a magyar külügyminiszter szavait, hogy Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár első felindulásában megpróbálta bagatellizálni a történteket, és mindössze annyit mondott, hogy „Magyarország nem kíván asszisztálni Zelenszkij elnök belső politikai leszámolásaihoz”.

Kovács nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Porosenko Orbánnal egyeztetett volna, ehelyett „ukránozott” egyet, és azt állította, hogy „ezek a politikai leszámolások is mutatják, hogy Ukrajna ma még nem áll készen az európai uniós tagságra”.

Kovács államtitkár feltehetőleg azt gondolta, hogy ez egynapos történet lesz, aminek nagyobb a füstje, mint a lángja. S bár nem kizárt, hogy ebben neki lesz igaza, mert a sajátos hazai kommunikációnak köszönhetően, sikerül elhallgatni a magyar közvélemény elől, hogy valójában mire készült az Orbán–Porosenko-páros, aggodalomra azonban van ok. Azért nem lehetünk nyugodtak, mert hivatalosan még senki sem cáfolta az ukrán biztonsági szolgálat állítását, ami szerint a találkozó célja az orosz érdekek kiszolgálása lett volna. Jelesül az, hogy megpuccsolják a regnáló ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt, hogy helyette az oroszoknak kedvező vezetést segítsenek a hatalomba.

Az orosz agressziónak eredetileg is ez volt a célja: Putyinék abban bíztak, hogy – a hivatalosan nácitlanításnak nevezett – „különleges katonai művelettel” rövid úton sikerül eltávolítani a nyugat felé húzó, EU- és NATO tagságra pályázó Zelenszkijt, és helyette egy Putyin helytartójaként működő elnököt sikerül hatalomra segíteni. Ez, mint láttuk, nem jött össze: a háború – amit a bátor utcai harcos, Orbán Putyin jelenlétében különleges hadműveletnek mert csak nevezni – majdnem két éve tart. Mindkét oldalon tetemes emberi és anyagi veszteségekkel, nem mellesleg a világ sem lehet nyugodt Putyin fenyegető tervei miatt.

Ebbe a történetbe csöppent bele saját akaratából Orbán Viktor és rajta keresztül – tetszik, nem tetszik – Magyarország. Az EU illetékesei persze bizonyára többet tudnak a tervezett Orbán–Porosenko-találkozó céljáról, s ezek után, ha lehet, még az eddiginél is rosszabb lehet a véleményük a jelenlegi magyar miniszterelnökről.

Mindez önmagában nem volna baj, csak hát, miután sokan Orbánt Magyarországgal azonosítják, azokra a magyarokra is rossz fény vetül, akiknek eszükbe sem jutna Putyin érdekeit szolgálni.